Az óbecsei belvárosi plébánia hittantermében tartott előadást Kecskés István, a KÉK alelnöke április 9-én a Keresztény Értelmiségi Kör óbecsei csoportjának nyilvános tribünjén A tudomány rátalál Istenre? – A modern tudomány és a keresztény hitigazságok címmel. A sokáig fenntartott vélemények ellenére a tudósok soha nem határolódtak el Istentől, ezzel szemben a teológusok jobban odafigyelnek a tudományra, kezdte előadását Kecskés István. Párhuzamot vonva a tudomány és a hit között, folytatta a gondolatmenetet, mely szerint a tudomány rátalál Istenre. Nem az egyház távolodik el a tudománytól, hanem a tudósok építenek falakat az egyház felé, ennek ellenére sok esetben Isten műve ismerhető fel.
Isaac Newton mondta: „A kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.” Albert Einstein szerint „mindenki, aki komoly tudományos tevékenységet űz, meggyőződik arról, hogy az egyetemes törvényeket egy szellem hatja át – egy szellem, ami összehasonlíthatatlanul felsőbbrendű, mint az emberiségé. Ily módon a tudomány művelése egy különleges vallásos érzéshez vezet, ami alapvetően különbözik a naiv emberétől.” A materializmus tanai megdőltek, ahogyan Pascal Jordan fogalmaz: „a materialista természetfilozófia nincs többé összhangban a természettudományos felfogással, valóban ellentmond ennek”.
A tudomány mérni akar, megmagyarázni, a hipotézisből téziseket állítani, lassan változva politikai és világszemlélete is formálódik, az elméletek sokasága különbözik. Isten csodáit, jelenségeit nem tudják megmagyarázni, a hit kinyilatkoztatáson alapszik, dogmákat állít, igen lassan vagy egyáltalán nem változik, mert nem célja a változás. A tudomány új felfedezések után kutat. Mind sűrűbben érinti a szellemi és pszichikai világot, bár nem célja a hitigazságok igazolása. Vannak közös pontok a modern tudomány és a hit között, ezek például a túlvilág, a világ keletkezése, a szellem létezése, vagy a gyógyulás. Tudományosan bizonyítva van, hogy az élet tervezett, és hogy az evolúció nem hozhatta létre. Egy a témák közül a világ vége is. A Szentírásban próféciák vannak, a tudomány próbálja megmagyarázni a katasztrófákat, a furcsa időjárási viszonyokat, a pénzrendszer összeomlását. Szeretetlenül élünk, nem igyekszünk céljaink megvalósítására, tragikus helyzetekbe hozzuk magunkat, szociális, politikai, gazdasági válságba. A tudomány erről beszél. A pszichológia igyekszik a lélekkel foglalkozni.
A gyógyítás terén új tudományok jöttek létre. A tudomány Jézus csodálatos gyógyításaira igyekszik magyarázatot találni. A gyógyítás Isten műve. Az előadó idézte egy belgyógyász szakorvos, fizikus és a teológia magisztere gondolatait a rákkal kapcsolatos összefüggésekről. Konfliktus programozza a sejtek rossz irányba való fejlődését. A gyógyítás gyógyszerekkel történik (ez elősegíti a gyógyszermaffia terjedését), de nem foglalkozik az okokkal, nem a betegre, hanem a betegségre koncentrál. Ezzel szemben az isteni gyógyítás az okok feltárásából, sok esetben a megbocsájtásból indul ki.
A továbbiakban a víz üzenetéről esett szó, amely közvetíteni képes az információt. Gondoljunk ezzel kapcsolatban a szenteltvíz gyógyító hatására. Lényeges, hogy higgyünk benne, a keresztény hitet erősíti. A hit a szellemi tevékenységhez kapcsolódik. A tudomány nem igazol hitigazságokat.
Keresztény ember számára a tudomány nem lehet cél, nem lehet hithelyettesítő, de logikai és észérvekkel segíthet megérteni a világot, vagyis Isten törvényeit és igazságait, összegezett előadása végén Kecskés István, akinek a hallgatóság kérdéseket is feltett az érzésekkel, megérzésekkel, a telepátiával, az áltudományokkal kapcsolatban.
Köszönet az előadónak és a megjelenteknek.