A Keresztény Értelmiségi Kör Hitismereti Napja
Soha még nem volt ennyire körülményes és nehéz megszerveznie a Keresztény Értelmiségi Körnek hagyományos Hitismereti Napját, mint ebben az évben már több alkalommal is. A tavaszi járványügyi helyzet, most ősszel még összetettebbé vált, a szervezők azonban mindent megtettek, hogy létrejöjjön a Trianoni évfordulóhoz kapcsolódó összejövetel. A járványügyi előírásokat szigorúan betartva, korlátozott számú résztvevővel tartották meg a Trianon hatása a magyar egyházra – különös tekintettel délvidéki egyházmegyéinkre című Hitismereti Napot. A Keresztény Értelmiségi Kör két állandó előadója, ft. mr. Szakály József címzetes prépost, a szabadkai Munkás Jézus templom plébánosa és ft. dr. Orcsik Károly egyháztörténész, adorjáni plébános voltak a témakör bemutatói, részletezői és magyarázói is egyben. Az alapos, széleskörű ismertetőket nagy figyelemmel kísérték a résztvevők.
Vajdaság több településéről érkezett, a KÉK helyi csoportjainak képviselőit Szabó Károly, a civil szervezet elnöke köszöntötte és fejezte ki sajnálatát, hogy a körülmények miatt a szokásos több mint száz résztvevő helyett, csak sokkal kevesebben lehetnek jelen a nagy jelentőségű Hitismereti Napon. Elsőként Szakály József atya tartotta meg több mint egy órás részletes előadását, Trianon és a magyar egyház címmel, amelyben adatokat is felsorolt annak érdekében, hogy könnyebb legyen megérteni, mi miért történt annak idején a békediktátum következményeként, itt a Bácskában. Saját bevallása szerint a történelmi esemény sok-sok részletére lehet és érdemes rámutatni, de bevezetőként fontos általánossági szempontból is beszélni a Trianoni szerződésről és a többi kapcsolódó eseményről, illetve tényről, valamint adatokról. Az atya ezután térkép segítségével ismertette az Esztergomi Főegyházmegye akkori helyzetét, amely általánosságban vonatkozott a többi magyar lakta terület egyházi szervezettségére is. Részletesen kitért a bácskai körülményekre. Az egyházmegye területe ugyanis nagyon megváltozott a szerződés rendelkezései szerint. Az előadó ismertette a terület nemzetiségi összetételét is, külön kitérve vallási hozzátartozásukra. A népesség nagy többségét képezték a katolikusok az elcsatolt területeken. A Kalocsai Egyházmegye egész területén, így itt Bácska területén is jellegzetesen vallásos életről tanúskodnak az adatok, emelte ki Szakály atya, aki a katolikusság szempontjából virágzó kertnek nevezte ezt a területet. Majd olyan jelentős személyeket említett meg előadásában, akik az egyház fejlesztésében, a vallásosság fenntartásában nagy és jelentős szerepet töltöttek be. Többek között Haynald Lajos, Császka György, Várady Lipót Árpád, Grősz József, Lajčo Budanović nevét említette. Elmondása szerint ők határozták meg az egyházmegye sorsát.
Majd az apostoli kormányzóságról is szólt, az itt uralkodó akkori helyzetről. A két háború közötti gazdag és buzgó vallási életről is sok tényt, adatot sorolt fel az atya, külön kiemelve a Tisza-menti latin nyelvű anyakönyveket és elmagyarázta a Bácsi és Bácskai egyházmegye elnevezések közötti különbséget, illetve a fordítási különbözőségeket. A háború miatt meghiúsult 1936-os bácsi egyházmegyei törekvésekről, az akkor megtartott egyházmegyei zsinatról ugyancsak hallhattak a résztvevők. A háború kapcsán pedig hosszasan beszélt a vértanú, magyar papokról is. A történelmi tények pedig magukért beszélnek: az egyházi emberek egyharmada és a hívek fele eltűnt a negyvenes évek közepére. A kimerítő majdnem másfél órás előadás Zvekánovity Mátyás személyére is a rámutatott a Szabadkai Egyház megalakulása kapcsán. Szakály atya térkép segítségével mutatta be az egyházmegye főesperesi kerületeit, és 1989 jelentőségéről is szólt, amikor magyar főpásztor került a püspökség élére.
A Keresztény Értelmiségi Kör Hitismereti Napjának második előadója Orcsik Károly atya, egyháztörténészi szempontból világította meg Trianon témáját, pontosabban a békediktátum hatását a Csanádi Egyházmegyére, amely elmondása szerint elsősorban a Bánátból érkezett résztvevők számára lehet érdekes.
A térképen látható, hogy abban az időben hogyan is nézett ki a Csanádi Egyházmegye, milyen hatalmas is volt a maga 34 000 négyzetkilométeres területével, ami akkor Magyarország egyharmad területével volt egyenlő. A statisztikai adatokat ugyancsak ismertette az előadó, amelyek szerint az egyházmegyében 248 plébánia működött és majdnem 900 000 katolikus híve volt. Többségük a német nemzetiségű volt, majd népességben a magyarok következtek, sokkal kisebb számban ugyan, de éltek a területen bolgárok, csehek, horvátok is. Az atya leszögezte: az egyházmegye színes volt és nagy. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a mai Kalocsai-Kecskeméti egyházmegye
nagysága a mai Bács-Kiskun-megyének felel meg, a Csanádi Egyházmegye viszont négy teljes vármegyét és két fél vármegyét ölelt fel. Az atya szólt az 1913-as felekezeti hovatartozásról is, amikor is az ortodoxok voltak többségben a maguk 47,5 százalékával, a katolikusok szűk 40 százaléka mellett, de képviseltették magukat a reformátusok, az evangélikusok, a görög-katolikusok és a zsidók is. Érdekességként említette meg Orcsik atya, hogy ezen a területen volt egy köztársaság, a Bánát-Bácska Köztársaság, amelyet Zomborban kiáltottak ki. Kérész életű köztársaságot magyarok, románok, svábok, szerbek lakták Ezt a területet, vagyis Bánátot osztotta a békediktátum és a bevonuló hódító csapatok háromfelé, három országba. Érdekes példákat is mondott az atya, mint például azoknak a Bánáthoz tartozott, szerbek lakta települések a sorsa, amelyek a Trianoni szerződés alapján Magyarországhoz kerültek. Ismertette az atya, majd hozzátette: hasonlóan alakult néhány szerbek lakta ma Romániához tartozó település helyzete is, amelyek elosztásáról – az Antant hatalmak nyomására – , tárgyalások útján döntöttek az érdekeltek.
Hosszasan beszélt Orcsik atya arról a Csanádi Egyházmegyei élenjáróról, aki óriási hatással volt az egyházmegye sorsára. Glattfelder Gyula püspök, aki 37 évesen lett a világ legfiatalabb püspöke, gazdag családból származó egyházjogász is volt, akinek nagyhatalmú egyháziak voltak a személyes barátai, ismerősei, és aki az 1917-ben kiadott új kánonkönyv kidolgozásában is részt vett. Több nyelven, így magyarul is anyanyelvi szinten beszélt. Ő volt az az elöljáró, emelte ki az előadó, aki a saját vagyonából épített templomokat, árvaházakat, fejlesztette az egyházi intézményrendszert. Orcsik atya térképen mutatta be hogyan alakult a vallásosság a Csanádi Egyházmegyében 1918-tól 2020-ig, valamint azt is, hogy a Trianoni dokumentumban háromfelé osztott egyházmegyének Magyarországhoz jutott részén 32 plébánia működött és 248 000 hívő élt ott. Ugyanakkor a bánság romániai részébe 154 plébánia került át, míg 62 plébánia a Szerb-Horvát-
Szlovén Királyság tulajdonává lett. Az atya ismertette a királyság területén 1922-ben végzett összeírás adatait is, amelyek szerint a lakosság 40 százaléka volt ortodox, 202 000-en vallották magukat katolikusnak, ami az összlakosság 30 százalékát jelentette. Vagyis tarka lett az öszszetétele ennek a területnek, szögezte le az atya, majd hozzátette: a katolikusok között 80 000 magyar és 120 000 sváb nemzetiségű volt. Arról külön szólt az atya, hogy a békediktátum rendelkezéseire az akkori egész püspöki kar úgy tekintett, mint egy ideiglenes állapotra, vagyis minden a megszokott formában zajlott az egyházi életben. Azután az előadó visszatért Glattfelder püspök személyére és intézkedéseire, amelyeket a Csanádi Egyházmegye érdekében tett. Egy kitérővel mondta el, hogy milyen nagy hatással volt a püspök Szegedre, ahol a jelképeivel tele van a város, illetve arra is, hogy a Szegedi dóm magasságát ő határozta meg, azzal a céllal, hogy a toronyból látni lehessen az elszakított területeket is. Az előadó elmondta még, hogy 1923-ban Glattfelder Gyula személyesen járta ki a pápánál, hogy Kovács István prépost legyen az elszakított bánáti rész általános helynöke. Összetett volt a helyzet, nehéz dolga volt Glattfelder püspöknek, jegyezte meg az atya, annál is inkább, mert Bánátot a Belgrádi Érsekséghez akarták csatolni. Gabriel Bukatko, ruszin nemzetiségű görögkatolikus belgrádi érsek azonban kisebbségiként értette a magyarok problémáit és mindent megtett, hogy egy magyar főpásztor legyen Bánát élén és példaként Huzsvár, illetve Pénzes főpásztort emelte ki. Ugyancsak külön szólt az előadó Rafael Rodić apostoli kormányzó szerepéről is, aki jól beszélt németül és magyarul is, és külön síkra szállt azért, hogy a hívek saját anyanyelvükön kapcsolódhassanak be a hitéletbe. Ennek a népnek lett ő hűséges főpásztora, teljesen bánátinak érezte magát. 1926-ban írt pásztori levelében, az anyanyelv alkalmazását javasolta, illetve szorgalmazta a többnyelvű egyházi életet. A Trianoni békediktátum határozatai ellenére, gondos főpásztora volt ő a Bánságnak, zárta előadását Orcsik atya.
A Keresztény Értelmiségi Kör hagyományos, de a járványügyi előírások betartásával megszervezett Hitismereti Napján közösen ebédeltek a résztvevők, majd a Bethlen Gábor Alap által támogatott esemény zsolozsmával zárult.
