Nyilatkozat a vallásszabadságról | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

Nyilatkozat a vallásszabadságról

A II. vatikáni zsinat 1956. december 8-án fejeződött be. Az idén tehát ennek az eseménynek az ötvenedik évfordulóját ünnepeljük. Erre való tekintettel a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) elnöksége programot dolgozott ki, amelynek keretében a II. vatikáni zsinat dokumentumairól szervez előadásokat. Április 14-én Szabadkán ft. Tojzán László, a szabadkai Szent Teréz-bazilika – székesegyház – káplánja tartott előadást a Dignitatis Humanae kezdetű nyilatkozatról. Ez a dokumentum a vallásszabadsággal foglalkozik. A vallásszabadságot úgy határozza meg, mint az ahhoz való jogot, hogy az ember a hitét külső kényszer nélkül élje meg. Minden ember lelkiismereti kötelessége, hogy keresse az igazságot. A szubjektív, egyéni szempontok alapján értelmezett igazság nézeteltérések forrása, teljes egyetértés az emberek között csak az objektív, tárgyi igazsággal kapcsolatban lehetséges. Az igazság megismerése felelősséggel jár. A megismert igazsághoz személyes meggyőződéssel kell ragaszkodni. A polgári jog túllépi határait, amikor irányítani próbál vagy akadályozza az egyént az objektív igazság megismerésében. A békepapság jellegzetes példája volt annak, ahogyan a szocialista társadalom irányítani próbálta az emberek meggyőződését.

Tojzán atya kitért arra is, hogy az inkvizíció, mint a kényszerítés megnyilvánulása, mennyire nem egyeztethető össze Krisztus magatartásával. Előadása végén rávilágított arra, mi lett a gyakorlati következménye a nyilatkozat kihirdetésének: a Szentszék tárgyalásokat kezdett különböző államokkal arról, hogy tartsák tiszteletben polgáraik vallásszabadságát. Szerbiában a jelenleg érvényben lévő alkotmány szavatolja a lelkiismereti és vallásszabadságot mind az egyén, mind a közösség számára.

A szép számban megjelent hallgatók lelkes tapssal köszönték meg a káplán úrnak a tartalmas előadást.