Nagyböjti lelkinap Óbecsén | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

Nagyböjti lelkinap Óbecsén

A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) nagyböjti lelkinapot szervezett az óbecsei Szent Antal Plébánia hittantermében március 7-én. A megváltásunk ünnepére lélekben készülők számára ft. Pósa László tartott előadást, biztosított gyónási lehetőséget, és paptársaival misét mutatott be. Előadását két részre osztotta, a részeknek egy-egy szentírási idézet volt a címe:

 1. „Vajon böjtölhet-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Amíg náluk van a vőlegény, nem böjtölhetnek.” (Mk 2,19)

2. „Eljönnek azonban a napok, amikor elveszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek, azon a napon.” (Mk 2,20)

                A lelkinapra a Vajdaság 13 településéről több mint száz érdeklődő érkezett. Az előadót és minden megjelentet Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntötte. Moderátor Szilágyi Edit, a KÉK alelnöke, a helyi csoport elnöke volt, aki bevezetőjében bemutatta az előadót, aki már számtalanszor adott otthont a KÉK nagyobb rendezvényeinek. Ft. Pósa László atyát 1978-ban szentelték pappá, aztán hivatását hét plébániát is megjárva folytatta Óbecsén, ahova 1986-ban került. Plébániáján pezseg az élet. László atya az egyházi körökben úgy ismert, mint igazi lelkipásztor. Lelkes vasárnapi szentbeszédeit az óbecsei tévécsatornának köszönhetően is sokan követhetik. Nagy gondot fordít a gyerekek hitoktatására és a szülők hitbeli oktatására. Hónapról hónapra különböző lelkinapokat szervez fiataloknak, felnőtteknek, lelkiségi csoportoknak. A téli és nyári iskolaszünetben népes gyermektáboroknak ad otthont, melyeken tanít, misét mutat be. Lelkigyakorlatokat vezet. A szabadkai Teológiai-Katekétikai Intézet tanára immár több mint húsz éve.

 Az alábbiakban megkíséreljük vázlatosan megosztani olvasóinkkal Pósa László atya előadásának tartalmát.

A böjt Istenre irányuló cselekedet, az élvezetek teljes vagy részleges megtagadása nem csak az evéstől és az ivástól. Amikor lemondunk arról, amit fogyasztunk, akkor Isten erejével, javaival, kenyerével, italával táplálkozunk. Az egyházi imádságokból, amit nagyböjtben a szentmisén mondunk, az előadó a következő könyörgéseket választotta:

Kérünk, Urunk, a szent böjt elkezdése adjon erőt nekünk keresztény életünk minden küzdelmére, hogy a bűnök ellen vívott harcainkban az önmegtagadás legyen biztos védőpajzsunk. Segíts, Istenünk, hogy szívből megtérjünk, gyakoroljuk a tevékeny szeretetet, tartózkodjunk a káros élvezetektől, és bűneinktől megtisztulva buzgón ünnepeljük Szent Fiad szenvedését.

A jézusi közösségben, az egyházban a böjtölésnek meghatározott időszaka van, és van egy időszak, amikor nem böjtölnek. A nagyböjt 46 napjában 40 napot böjtölnek, a hat vasárnapon nem – magyarázta az előadó. A böjt ínségben, betegségben, életveszélyben mindig az igazi gyógyulást hozta az embereknek. Az előadó rávilágított a Szentírásban található példákra. Mózes esetéből tudhatjuk, hogy amikor felment a Sínai-hegyre, negyven nap és negyven éjjel időzött az Úrnál, semmit nem evett, nem ivott. Látomásaiban Isten kinyilatkoztatta neki többek között a Tízparancsolatot is. Isten feltárta magát neki. Isten megjelent Dániel prófétának is, aki három hétig gyászolt, böjtölt, ez tette lehetővé, hogy láthassa Istent.

Böjtöléssel elnyerjük Isten tisztító gyógyító kegyelmét. Vigasztalást ad a fájdalom, a gyász idején, az özvegységben, magányban, árvaságban is támasz. Isten ajándékait vonzza le. Háborút állít le. A böjt Isten áldását hozza, Isten jóval halmozza el az embert. Háború pusztítása után is böjttel könyörögtek az újjáépítés kegyelméért. A böjt imával egyesítve gazdagság. A böjtölés előkészület Isten szavának meghallgatására. A böjt kiüresedés mindentől, ami minket betölthet, ebbe áramlik be Isten lelke, gyógyító ereje, fénye, teljessége. Felemeli az embert, Istenhez viszi.

Az Újszövetségben olvassuk, hogy Jézus negyven napig böjtölt a pusztában, majd elindult a három évnyi tanítói körútra. Jézus életében elhalmozta tanítványait Isten országának javaival, gyógyítások, halottak feltámasztása, csodálatos halfogás, kenyérszaporítás... Erre mondta Jézus, hogy amíg a vőlegény a násznéppel van, addig nem kell böjtölni. Előrevetíti, hogy Jeruzsálemben átadják majd a pogányoknak, akik megalázzák, megkoronázzák töviskoszorúval, keresztre feszítik, de harmadnapon majd feltámad. Az apostolok megrémülnek. Biztatja őket, hogy kövessék, mondjanak le a jólétről, vegyék fel a keresztjüket.

 Ha böjtölünk, betegségünkben velünk van, békétlenségünkben megteremti a békét, vállalja a társunk szerepét. A böjtöt kéri mindenkitől, nem csak a tanítványaitól, mert a világban mindenkit elkerülhetetlenül utolér a szenvedés, szembe kerül a sikertelenséggel, ellenségeskedéssel, halállal. A lemondás napjaiban, amelyeket önként vállalunk, éreznünk kell az éhséget. Korunk az élvezetek és fogyasztások korszaka, mindig jóllakottak vagyunk, vagy ezt az érzést keressük. Testileg-lelkileg túltelítődünk, ami vitathatatlanul kárunkra van. A világ romlik. A jóllakott ember nem tudja átérezni az éhező szenvedését. Az önzés és a kegyetlenség nagy méretet ölt. A fiatal már nem tud szeretni, nem lehet arra számítani, hogy majd egy napon törődni fog az idősekkel. Utolér bennünket a túlfogyasztás szenvedélye, nincs megértés, szeretet, bérmentett ápolás. Betegség, magány, idős kor, sikertelenség esetén Jézus mellénk áll, minden keresztünket a vállára veszi, segít. Kibírjuk a kereszt súlyát, velünk van gondban, gyászban, igazságtalanságban, békét ad, a saját példájával tanít, vigasztal, reményt és jövőt ad. A böjt tökéletesít a szeretetben, jobbá válunk – fejezte be gondolatébresztő elmélkedését az előadó.

 Az óbecsei lelkinap része volt a keresztút, a gyónási lehetőség és egyéni ima, valamint a szentmise. Köszönet az igen tartalmas napért, a lelki feltöltődésért, a gyónás lehetőségéért, a keresztút megéléséért Istennek, az előadónak, a szervezőknek, a szorgos kezű asszonyoknak, akik a finom ebédet biztosították, és köszönet minden megjelentnek. 

Nagyböjti lelkinap Óbecsén
Nagyböjti lelkinap Óbecsén