A keresztény magyar nemzetért | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

A keresztény magyar nemzetért

A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) előadást hirdetett meg Lezsák Sándorral, a Magyar Országgyűlés alelnökével, és dr. Osztie Zoltán atyával, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) országos elnökével február 7-én Szabadkán, a Városháza dísztermében A keresztény magyar nemzetért címmel. A rendezvény üzenete Lezsák Sándor megfogalmazásában: A közösségépítés nemzetépítő feladat.

Az előadás előtt a vendégek a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőivel találkoztak, ahol a nemzeti tanácsok jogait érintő kérdésekről, azon belül a Magyar Nemzeti Tanács eddigi munkájáról és terveiről tárgyaltak, és természetesen a tavaszi országos parlamenti választásokról. Lezsák Sándor a Hungarikum Bizottság tagjaként a Külhoni Magyar Értéktár gazdagításával kapcsolatos feladatokról tárgyalt a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon, tájékoztatva vendéglátóit arról a tervről, amely szerint a Kárpát-medencében tanuló egyetemisták a különböző régiókban kutatnák fel a helyi értékeket, amelyek az úgynevezett Magyar Nemzeti Értékek Piramisát alkotnák.

A rangos vendégek részt vettek a Szabadkai Magyar Főkonzulátuson megtartott ünnepélyes állampolgársági eskütételen, majd délután került sor a nagy érdeklődést kiváltó előadásra, közönségbeszélgetésre, amelyet a Városháza dísztermében Dudás Károly író vezetett, és Miskolczi József, a KÉK elnökhelyettese moderált.

A megjelenteket Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntötte: „Örömmel mondhatom, hogy Isten akaratából, és a magyarországi közélet vezetői jóvoltából nemzeti ügyünk jó irányba halad. Volt időszak, amikor együtt voltunk, majd olyan kor következett, amikor elszigetelten és egymásról keveset tudva éltünk. Most már az egy nemzethez tartozásunk mindennapi valósággá vált. Nagy áldás, hogy ebben az együttélésben mindenki elsősorban a szülőföldjén keresheti magyarként a boldogulását, de ugyanakkor a magyarság mint összekötő kapocs mind erősebbé, sokrétűbbé válik.”

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere, köszöntőjében elmondta, hogy jó érzést kiváltó, keresztény értékek mentén tartandó előadásra és beszélgetésre számít, amely hozzájárul ahhoz, hogy megerősítse a nemzetet a hitben, hogy nincs egyedül, és itthon is van jövője.

Dr. Osztie Zoltán atya, a KÉSZ országos elnöke a szervezet elsődleges céljáról, az evangelizációról szólt. A világnak kereszténységre van szüksége, mondta, szüksége van erre még akkor is, ha bizonyos politikai pártok másképp fogalmaznak. Az értelmiségi tudni akarja a történések közötti összefüggéseket. Fontos tényező a nemzeti egység, ez volt Jézus vágya is. Aki megbontja, Isten akarata ellen cselekszik. A KÉSZ negyed évszázada fennáll, bármerre menjenek is tagjai, mindenütt testvérekre lelnek, otthonra találnak, a szívek közössége ez, a lelkek együttrezdülése, amely összetartja a széthullott nemzetet – mondta Osztie atya utalva ezzel többek között a KÉK-kel való több mint hároméves kapcsolatra is. Otthon magyarnak lenni természetes, mondta, nem feltétlenül veszik észre a többletet, szórványban magyarnak lenni, kisebbségben élni más élmény.

Dudás Károly írót évtizedes emlékek fűzik Lezsák Sándorhoz, akit mint költőt és tanárt méltatott. Elmondása szerint ereklyeként őriz egy darabkát a sátorlapból, azt, amit Lezsák Sándor átmentett azokból az időkből, amikor Magyarország politikai életébe történelmi eseményt vitt a sokak által emlegetett lakiteleki sátor, ahonnan elindult egy visszafordíthatatlan folyamat a rendszerváltás felé.

Lezsák Sándor az Országgyűlés egyik alelnöke, költő, tanár, politikus. Kispesten született, aztán az élet a Dél-Alföldi Bács-Kiskunmegyei alig 5000 fős Lakitelekre szólította. 1987. szeptember 27-én 181 értelmiségi találkozott a Lezsák Sándor portáján felállított sátorban, amelynek híre bekerült a történelembe. A magyarság esélyei címmel tartott találkozó a rendszerváltást közvetlenül megelőző történelmében a többpártrendszer felé vezető út egyik fontos állomása lett. Közös nyilatkozatban sürgették a progresszív társadalmi erők összefogását, a sajtószabadságot, az önálló és független nézetek, programok kifejtésére alkalmas keretek megteremtését, és egy magyar demokrata fórum megalakítását is javasolták. A sátrat lebontották, de nehezebb pillanatokban többször került szóba a kérdés, vajon fel kellene-e állítani ismét. Lezsák Sándor szerint a sátor megismételhetetlen. Hogy ezt szimbolizálva is megerősítse, apró darabokra vágta, és kis képkeretben eljuttatta azoknak, akiket szerinte illet. Ezt mutatta meg bevezetőjében Dudás Károly a megjelenteknek, és erősítette meg Lezsák Sándor az egybegyűltekhez szólva. A továbbiakban a helyi értékek felkutatásáról szólt, amely kutató egyetemisták feladata lesz.

A soron lévő szavazással kapcsolatban Lezsák Sándor kiemelte, hogy a polgár szabadon dönti el, kire teszi le a voksát, de a távolmaradás hiba, hiszen aki nem vesz részt a közügyekben, ostobák által lesz vezetve, vele fognak történni a dolgok, nem általa. A tét nagy, úgy Magyarországon, mint Szerbiában. A jövőkép, mondta Magyarországra utalva, az Alkotmányban van. Figyelmesen kell végigolvasni. Önfegyelemre, önuralomra, csapatmunkára van szükség. Ki kell lépni a közöny szürkeségéből, jó példákat kell felkutatni, azokból töltekezni. A nemzet a közösségein keresztül lélegzik – mondta Lezsák Sándor –, ha ezek a közösségek elzáródnak, leépülnek, ha megszűnnek a kapcsolatok és kötődések, akkor az a nemzet beteges állapotba, légszomjba kerül.

A kérdésekre válaszolva a magyarok sorsával kapcsolatban a Herderi jóslatot hozta fel példaként. Johann Gottfried Herder (1744–1803) jóslata szerint „a magyarok, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok multán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni”. A jóslat szerencsére nem valósult meg. Itt vagyunk és megvagyunk.

A médiában található szenny, szenzációhajhászás, gyűlöletbeszéd és butítás helyett nevelő, tanító értékekre is rá kell mutatni, hiszen számtalan pozitív példa van. Valóban káros, tartalom nélküli, értéktelen stílus jelent meg a médiában, mondta Lezsák Sándor. A fogyasztói társadalom hozadéka ez, sajnos világtendencia, ezért kell az értékeket vonzóvá tenni. Erőt a családban találunk. Felemelkedni csak gazdaságban és erkölcsben megújulva lehet. Terheket és keserű élményeket igyekszünk legyőzni magunkban a jövő érdekében. Jó példát keresünk, sikerélményeket, egészségesen működő dolgokat.

Az idő elszaladt, több kérdésre és válaszra nem jutott idő. A rendezvényt annak meglepetésvendége az ötéves Lakatos Vivien nyitotta meg és zárta hegedűjátékával elkápráztatva a közönséget.

 

Kapcsolódó linkek:

http://pannonrtv.com/web/?p=107938

http://pannonrtv.com/web/?p=108103

http://magyarhirlap.hu/lezsak-szabadkan-jart

http://www.hirado.hu/2014/02/07/lezsak-politikai-tavasz-van-a-vajdasagban/

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/16703/Lezsak-Sandor-Egy-nemzet-a-kozossegein-keresztul-lelegzik.html

http://www.nemzetiforum.hu/index.php?id=a-vajdasagi-magyarsag-a-reneszanszat-eli

Miskolczi József, a KÉK elnökhelyettese
Szabó Károly, a KÉK elnöke
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere
Az est vendégei
Dr.Osztie Zoltán atya, a KÉSZ országos elnöke
Dudás Károly,író
Lezsák Sándor, az Országgyűlés egyik alelnöke,költő,tanár, politikus
Lakatos Vivien, a meglepetésvendég
A keresztény magyar nemzetért
A keresztény magyar nemzetért
A keresztény magyar nemzetért
A keresztény magyar nemzetért