A budapesti Terrorháza Múzeumhoz hasonló szabadkai emlékház megalapítását javasolják a keresztény értelmiségiek
Százhalombattán tartották meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tavaszi küldöttgyűlését, amelyen részt vett testvérszervezetük, a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör is, valamint bemutatásra került a Délvidéki magyar golgota 1944-45 című vándorkiállítás. A vajdasági küldöttséget Miskolczi József, a KÉK elnökhelyettese vezette.
A háromnapos rendezvényen a küldötti beszámolók mellett két előadás is elhangzott - Magyarország energiastratégiájáról és a hitoktatás minőségéről -, és a KÉSZ helyi szervezete bemutatta a város nevezetességeit és a Régészeti Parkot.
A vándorkiállítás és a 1944-45-ös vérengzések 70. evfordulója alkalmából megszervezett KÉSZ-KÉK Délvidéki emlékút ürügyén felmerültek a vajdasági emlékhelyk is. Miskolczi József ezzel kapcsolatban beszámolt arról, hogy Rétvári Bence, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtirkára az emlékút után arról biztosította a szervezőket, hogy a magyar állam támogatni fogja, hogy a 1944-45-ös vérengzések helyein emlékműveket emeljenek. Mint megjegyezte, mielőtt a közigazgatási minisztériumnak javaslatot tennének, hogy melyik településen kellene emlékhelyet alapítani, tárgyalni fognak erről az érintett települések polgármestereivel, valamint az illetékes szakemberekkel, közéleti szemdélyekkel. Az emlékhelyekkel kapcsolatban Cseresznyésné Kiss Magdolna, a KESKENYÚTON Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány elnöke hozzáfűzte, hogy 2002-ben Makovecz Imre megtervezett egy emlékhelyet Újvidékre, ám vita folyik arról, hogy szabad-e egy ilyen, 19 méteres tornyot építeni a Duna partján. Szavai szerint alapítványuk újvidéki szakértője, Matuska Márton azon a véleményen van,hogy az emléktornyot inkább a katonatemetőben kellene felállítani. Osztie Zoltán atya megjegyezte, hogy a Magyar Örökség Díjra a KÉSZ Matuska Mártont terjeszti fel. A gyűlésen felvetődött, hogy a különböző emlékművek helyett - amelyek ki vannak téve esetleges megrongálásnak is - célszerűbb lenne egy, a budapesti Terrorháza Múzeumhoz hasonló emlékházat alapítani Szabadkán, ahol az 1944-45-ös vérengzések mellett megemlékeznének a többi áldozatról, valamint arról is, hogy mi vezetett a vérengzésekhez,vagyis a Magyar bűnökről is.
- A Keresztény Értelmiségi Kör felvállalja az emlékház megalapításának ügyét - jelentette ki Miskolczi József.
A gyűlésen Osztie Zoltán elnöki beszámolójában megjegyezte, hogy a szervezet 25 éves történetében az emberhez méltó megoldást képviselte. Kiemelte, hogy a szervezet ez alatt az idő alatt a helyi szervezeteknek köszönhetően országos lefedettséget ért el, sőt testvérszervezeteinek révén az országhatáron túl is képviseli magát.
- A KÉSZ közismertté vált az elmúlt huszonöt évben, méghozzá úgy,hogy a keresztény névnek becsületet szerzett, és így betöltötte eredeti evangelizációs célját, hiszen az a leglényegesebb küldetésünk hogy a keresztény névnek becsüIetet szerezzünk. Szervezetünk az élet minden területén részt vesz a társadalmi folyamatokban, úgy, hogy azokat befolyásolni is tudjuk, és nem utolsó sorban a KÉSZ a nemzet egységét szolgálja - mondta Osztie Zoltán atya.
Százhalombatta mintegy 28 kilométerre fekszik Budapesttől, csaknem húszezer lakosú, dinamikusan fejlődő város. Neve a bronzkori sirhalmokra utal, hirdetve, hogy már akkor éltek ott emberek. A helyen már az őskorban is település volt, Krisztus előtt a II. Században pedig matrica néven római katonai őrállomás. Az Arpád-házi királyok idején Százhalom nevezetű falu a Bátéi család birtokát képezte, majd a török hódoltság után 1694 táján szerb telepesek érkeztek a helységbe. Ennek következtében a faluban 1720-ban építették fel az első pravoszláv templomot, ekkor még fából, majd 30 évvel később a jelenleg is álló, kőből készült Kisboldogasszony-templomot. A településen jelenleg 40 szerb család él, a Görögkeleti Egyházközség lelkésze 2004-óta Dalibor Milenković lelkész.
A település katolikus templomot csupán 1909-ben kapott. A Szent László-templom tervezője TiryEmil műépítész volt. A templom érdekessége, hogy az apszis, vagyis a szószék boltozata Szentkorona alakú. A település mellé az 1960-as években hőerőművet és olajfinomitót (Közép-Európa legnagyobbja) építettek, amelynek köszönhetően a falu rövidesen fejlődésnek indult és “szocialista” kisvárossá nőtte ki magát. A település 1995-ben kapta meg második katolikus templomát, a Szent István-templomot, amelyet Makovecz Imre, Kossuth-dijas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője tervezett. A katolikus templom közelében áll a református templöm, amely 1998-ban készült el dr. Finta József Kossuth-díjas építészmérnök tervei alapján.