Hitismereti nap Nagykikindán | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

Hitismereti nap Nagykikindán

A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) Hitismereti napot szervezett a nagykikindai Szent József lelkigyakorlatos házban szeptember 14-én. Az előadók – ft. dr. Káposztássy Béla, ft. dr. Füzes Ádám és ft. mgr. Szakály József – a beavatás, a gyógyulás és a közösség szolgálatának szentségéről tartottak igen tartalmas előadásokat.

A rendezvényt Dömösi Mária, a KÉK helyi csoportjának elnöke nyitotta meg, köszöntve a mintegy hetven megjelentet, akik a Vajdaság több településéről érkeztek.

A Hitismereti napok kikindai epizódja, amelyre a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén került sor, imával kezdődött és sajátos, meghatóan szép szentmisével zárult. A misét ft. Bogdán József és ft. Szakály József atyák mutatták be.

A Jóisten összehívott bennünket, hogy együtt legyünk, adjon örömet, kegyelmet – mondta Bogdán atya áldást kérve a KÉK elnökségére, szervezőire, vezetőire, anyaországi vendégeire, oltártestvéreire.

Káposztássy Béla szobi plébános a keresztény beavatás szentségeiről tartott előadást, a keresztelőről, bérmálásról, az Eucharisztiáról. A három szentség egybekapcsolódik – mondta. A katekumenátusról (felnőttek bevezetése a keresztény életbe) szólva elmondta, az ősegyházban a meg nem keresztelt felnőttek és fiatalok számára alakult ki. Ma is elsősorban ők azok, akiknek el kell mélyülniük hitben, be kell kapcsolódniuk az egyházközség életébe. Lelki érettség és komoly felkészülés nélkül senki nem keresztelhető meg, nem járulhat a szentgyónáshoz és az Eucharisztiához. Gyakran találkozunk olyan felnőttekkel, akik gyermekkorukban részesültek szentségekben, de nem gyakorolják vallásukat, így a hitoktatás és a szentségekhez járulás gyermekkori emlékként él bennük.

A gyermekkeresztelés sok esetben pusztán a család ünnepe, holott az egyházközösség jele, gyarapszik általa az egyház. Többéves felkészülés után, megújulva isteni tanításban felnőttek is az egyház tagjaivá válhatnak a keresztelés által. A keresztség szükséges az üdvösséghez, a szent jelek által Isten szeretetteli kapcsolatot épít ki velünk. A bérmálás tudatos tanúságtétel. Az Eucharisztiával kapcsolatban elmondta, hogy a szentmisében hallgatjuk az Igét, odafigyelünk, hogy eljusson hozzánk Isten üzenete. Kérjük Isten irgalmát, bocsánatát a bűneink miatt. Isten szeret, számára öröm a megtérésünk. Megemlékezünk arról, amit Istentől kaptunk, áldozáskor részt veszünk Krisztus áldozatában. Kérjük, hogy kegyelme megújítson bennünket.

Füzes Ádám, az Esztergomi Egyházmegye papja, a gyógyulás szentségéről tartott előadást, amit Szent Jeromos történetét idézve indított: Isten megjelent Jeromos álmában. Hálából a szent felajánlotta tudását. Isten hárított: „hogyan, mikor tőlem kaptad?” A böjtjeit adta volna Neki. Tévedett, hiszen Tőle kapta ehhez az erőt. Végül az imáit ajánlotta fel, de ahhoz a lelkületet Isten adta. Akkor mit adjak neked? – kérdezte. „A bűneidet, azok a sajátjaid” – ez volt a válasz.

A bűnbocsánat szentségének fogalmát fontos pontosan megérteni. A Jóisten megbocsátja megvallott és megbánt bűneinket, a kiengesztelődés a legfontosabb. Jézus megszólítja a bűnösöket. A betegek meggyógyításánál sem a betegségtől gyógyít, inkább a bűnöket bocsátja meg. A kiengesztelődés fontos – a bűn megszakítja az Istennel kötött barátságot – a kiengesztelődés helyreállítja az egységet. A bűn a közösségnek is árt. A gyónás elemeiről szólva az előadó elmondta: a legfontosabb a megbánás, hogy elindítsuk, imádkoznunk kell, hogy legyen erőnk a lelkiismerethez, amely során hívjuk a Szentlélek segítségét, hogy megvilágosítsa a szívünket, hogy tisztán lássuk a hibáinkat, legyen bennünk bátorság felismerni a hibákat, és hogy legyen bennünk akarat ezek leküzdésére. Az igényes lelki élethez fontos a lelkiismeretvizsgálat, de a lelki tükör használata is. A lélek fájdalmát fel kell ismerni, mert nem mindig úgy viselkedünk, ahogy kellene, vagy ahogy szeretnénk. A folytatásban Füzes Ádám atya a betegek szentségéről szólt. Krisztus szereti a betegeket. Nem a bűneink miatt leszünk betegek. Küzdeni kell a betegség ellen, és óvnunk az egészségünket. A betegség kivesz valamit a kezünkből, ráeszmélésre ösztönöz. Isten kegyelmére van szüksége a betegnek, hogy ne csüggedjen, és ne rendüljön meg hitében. Krisztus megadja a Szentlélek kegyelmét a betegnek, segíti az üdvösségben, megerősíti a halálfélelemmel szemben.

Szakály József szabadkai plébános a közösség szolgálatának szentségéről tartotta meg előadását. A Katekizmus rövidített változata alapján hozta közelebb a választott témát. A Hit évében önmagunkba kell fordulni – mondta. Ismerni kell a hitünket. A közösség szolgálatának szentsége csoportjába tartozik az egyházi rend és a házasság. Nem csupán egy embert érintenek. Az egyházi rend a hatodik szentség. Általa a Krisztustól apostolaira bízott küldetés folytatódik az egyházban az idő végezetéig. Hogy kiszolgáltatható legyen, bizonyítani kell az apostoli jogfolytonosságot. Három fokozata van: diakónusi, papi és püspöki. A házasság szentsége pecsét az ember lelkén, mint az egyházi rend, a bérmálás, vagy a keresztség.

A tartalmas és jól megszervezett nap sajátos szentmisével zárult. Köszönet az előadóknak, a miséző papoknak, a szervezőknek és segítőiknek.

Bogdán József atya, a vendéglátónk.
A rendezvényt Dömösi Márta, a KÉK helyi csoportjának elnöke nyitotta meg.
Káposztássy Béla, szobi plébános.
Füzes Ádám, az esztergomi Egyházmegye papja.
Szakály József, szabadkai plébános.
A rendezvény szentmisével ért véget.
A rendezvény résztvevői.