A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége IX. kongresszusa Budapesten
A magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) A Hit nemzetmegtartó ereje mott óval az Országház Felsőházi termében tartott a meg IX. Országos kongresszusát 2013. november 9-én. A kongresszuson a Keresztény Értelmiségi Kör, a vajdasági testvérszervezet néhány tagja is részt vett .
Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitó beszédében megköszönve a KÉSZ-nek a segítséget és az imát, a hit erejéről szólt, amely hegyeket mozgat, a találkozások fontosságáról olyan emberek között , akik számára komoly küldetés, hogy szolgálják a nemzetet. Közéleti aktivitásra van szükség a keresztények által. Ehhez kívánt erőt, és sikert. A házelnök hangsúlyozta, hogy az elszakított területeken élők számára különösen fontos, hogy megjelenjen a keresztény értelmiség munkája a magyar közösségekben, legfőképp a helyi közösségekben, ahol az emberek nem hagyták a templomot és az iskolát, megmaradtak a közösségek és az emberek is magyarnak, mert „idegen hatalom alatt magyarnak megmaradni erkölcsi kérdés is”...
Szent István örökségéről Dr. Ternyák Csaba, az Egri Főegyházmegye érseke tartotta meg beszédét, visszapillantva a múlt történéseire. Szent István király szakított a pogánysággal, népét elvezette a keresztény hitre, és tíz egyházmegyét alapított, amelyek fennállnak a mai napig. A bencés szerzetesek letelepítésével létrejött az első magyar iskola Pannonhalmán, amellyel az uralkodó megvetette a magyar oktatás alapjait is.
Imre hercegnek írt Intelmei, amelyben a keresztény hit megőrzésére hívta fel a figyelmet, máig érvényes üzeneteket hordoznak. A kereszténység gazdagította népünk életét és mindig volt egy „hűséges maradék”, amely kitartott Szent István öröksége mellett. Figyelmeztetett, hogy az ősi pogányság szellemisége erősödik.
Dr. Oszti e Zoltán atya, a KÉSZ országos elnöke felszólalásának témája Boldog vagy, mert hittél, a hit és a nemzet egységének létrehozása fontosságát emelte ki. Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked. Az Alaptörvény kitételeiről szólt, a család szerepéről, az emberi méltóság sérthetetlenségéről, a szabadságról, arról, ami Istenhez méltó. Fontos tényező a család, az anyanyelv, mint megtartó erő. A nemzetnek van jövője, van önbecsülése. A KÉSZ feladata a kibontakozó életet szolgálni, eszköznek lenni Isten kezében a nemzet érdekében.
Dr. Német László SVD, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke Vallás és identitás a déli végeken címmel tartott előadásában rámutatott a déli végek helyzetére, a kisebbségi létre, az identitás mmegőrzéséért való küzdelemre, a letűnt kommunista idők ma is élő következményeire. A magyar nyelv megőrzésének igényére, a magyar média szerepéről, a kettős állampolgárság kérelmének üzenetéről szólt. Az elszlávosodott vajdasági magyarok, mondta, megőrzik katolikus vallásukat, magyarnak tartják magukat, de nem beszélik anyanyelvüket, s ebből is látszik, hogy „magyarnak lenni a déli végeken
nehéz feladat.”
Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke Hit és tanúskodás a protestáns örökségben címmel a protestantizmusról beszélt, megmagyarázva annak kezdeti céljait és későbbi fogalmát. A közszereplés fontosságáról beszélt, amely egyben állásfoglalást is jelent az élet minden területén. Tévhitnek nevezte azt az elképzelést, miszerint az egyházaknak kizárólag a lelkekkel kellene törődniük.
Papp László, a marosvásárhelyi Szent Imre kollégium lelki vezetője Isten Igéje történelmet alakító erő címmel a hit éltető erejéről szólt. Minden történés a hitet felételezi, fejtette ki az előadó.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Hit a társadalmi életben címmel osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Kiemelte, hogy a több mint 2000 éves texturában megtaláljuk magunkat, a társadalomban felfedezzük Isten munkáját. A vereségre is szükség van, mert az isteni pedagógia. Tanulni lehet és kell belőle, mert a nehéz helyzetekben vagyunk legközelebb Istenhez. A győzelem viszont feladat és áldás. A siker mélyén Isten áldását fedezzük fel. A gonoszság a másik elesettségének jele. Az iskolákban hittant és erkölcstant tanítanak, amely mindenki számára szükséges.
A hit áldozatok meghozatalára tesz képessé, mondta Majnek Antal, a Munkácsi Egyházmegye püspöke Krisztus-hívők a Kárpátalján című előadásában. Az önzésre épülő társadalom nem maradhat fenn sokáig. A megye és szélesebb környezete életét ecsetelve elmondta, hogy a magyar nyelv sok helyen feledésbe merül. A gazdasági helyzet nem kielégítő. A romák száma növekvő tendenciát mutat, de az állam nem támogatja különösképpen az integrációjukat. Az identitástudatot befolyásolja az asszimiláció, a vegyes házasság, a más nyelven történő könnyebb tanulási lehetőség, álláshoz jutás.
Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla a vegyes nemzeti összetételben élők sorsát ecsetelte, a románul beszélő magyarokét, illetve a csak románul tudó reformátusokét. Gond a probléma feloldása. A magyar nyelv fenntartása, és fejlesztése szent szolgálat, mondta. Magyarságunkat vállalni kell, mert az Isten ajándéka. Felhívta a figyelmet, hogy életre kap a világpolgár szemlélet, amit nem ítélhetünk el, de azt sem hallgathatjuk el, hogy népünk elvesztéséhez vezethet.
A Kassai Egyházmegye püspöki helynöke, Pásztor Zoltán a Szlovákiában uralkodó helyzetről szólt A magyar kisebbség Szlovákiában című előadásában. A többnemzetiségű közegről, az asszimiláció következményeiről, a magyarok számának csökkenéséről beszélt, amelyre a megoldást keresik. Ahhoz, hogy a fiatalok meg tudják tartani magyarságukat, valamit
tenni kell. Vissza kell lépni a múltba, hiszen köztudott, hogy a hit tartotta fenn a civilizációkat. A hit cselekvő erő, bátorrá tesz, tartást ad, és kitartást biztosít. Fontos tényező a család és a remény, ellensége a sietség és a szeretetlenség. A szlovákiai magyar magyarul beszél, szlovákul alig, ezért az iskolában hátrányos helyzetbe kerül, majd anyanyelvét nyűgként éli meg. Keserű kép, ismerős helyzet.
Tempfl i Imre, a Szent Gellért magyar katolikus egyházközség erdélyi származású plébánosa előadása során A hit nemzetmegtartó ereje a nyugat-európai szórványban címmel a szórványban élőkről szólt, azokról, akik nem az utódállamokból jöttek. Ők már felvették az új haza állampolgárságát. Kivándorlásuk oka a szociális nyugtalanság, az anyagi szükséglet volt, kétszeresen érzik a nyelvtudás hiányát és az elszigeteltséget, amit csak a hitük tud enyhíteni. Közösségben tudnak megmaradni és fennmaradni, ezért a magyarság „odakinn” egyházát keresi fel. A jövőképet említve fontosnak találta, hogy pontosítva legyen, mit vár el a magyar katolikus társadalom. Szerinte az összmagyar összefogásban van a megoldás. Ehhez magyar-magyar találkozó kellene, mert nem ismerjük egymást.
A kongresszus zárógondolatait Csorba Gábor, a KÉSZ társelnöke fogalmazta meg.
A magyar korona vonzásában, a magyar parlamentben ötszáz magyar ember egy emberként élte meg hite és magyarsága szépségét, és felelősségét.
Itt megtekinthető a Pannon tv ezzel kapcsolatos riportja: http://www.youtube.com/watch?v=heWny3Er_yU
