Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között

Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között

A kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktatási Központ képviselői msgr. Pásztor Zoltán püspöki helynök vezetésével a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) meghívására július közepén érkeztek Szabadkára.

Július 17-én előadás adta meg a találkozás kezdeté- nek gondolatébresztő tartalmát. A felvidéki magyarok ma címmel, dr. Rozenfeld Gyula, a kassai Keresztény Értelmiségi Társaság elnöke, és msgr. Pásztor Zoltán atya tartottak előadást a kisebbség tudatról, az anyaországgal fenntartott kapcsolatokról, a közép-szlovákiai magyarokról, a megosztottságról, az asszimilációról. Szó esett a munkanélküliségről, a munkát keresőkről, az elvándorlókról, a reményről, hogy visszatérnek, a magyarok létszámának csökkenéséről. A vallási értékeket legerősebben a közép-szlovákiai magyarság őrzi, hangzott el az előadáson. A keresztény értelmiségiek közösségében találták meg a kiutat a valódi értékek megmentésére és megőrzésére, tudományos előadásokat szerveztek, mindenki számára elérhetőket és érthetőket. Fő feladatuk a mindennapi életbe bevitt evangelizáció lett. Tevékenységük az előadások mellett a karitatív feladatok, zarándoklatok, lelkigyakorlatok szervezése, a kassai magyar szellemi hagyomány ápolása. Terveiket az egyházi év eseményeihez igazítják. Kiemelt rendezvényük a Szent Erzsébet tiszteletéhez fűződő búcsú, amelyen 2014-ben a KÉK képviselői is részt vettek.

Kassa Szlovákia második legnépesebb városa, lakosainak összetétele a második világháború óta megváltozott, száma manapság valamivel 250.000 fölött van, a többség szlovák, és kevesebb mint 4 százaléka magyar. Zoltán atya elmondása szerint a felvidéki magyarság hat egyházmegyébe tömörül. A kassai egyházmegyében 22 magyar plébánia van, és három városban vegyes nyelvi területen is működnek.

 Július 18-án a vendégeket és minden megjelentet Szabó Károly, a KÉK elnöke köszöntötte: „Szándékunk, hogy az Anyaországgal való közös együttműködéssel párhuzamosan a más határon túli magyar egyházakkal, vallási szervezetekkel kiépítsük és erősítsük kapcsolatainkat a civil szféra segítségével” – mondta, majd János apostolt idézve – “Amit láttunk és hallottunk, azt nektek is hirdetjük, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis az Atyával és az Ő Fiával, Jézus Krisztussal vagyunk közösségben” (1Jn 1,3) – kívánt szerteágazó és eredményes baráti beszélgetést a résztvevőknek.

Imával kezdődött a kerekasztal-beszélgetés, amelyen a KÉK vezetői mellett részt vettek a vallási civil szervezetek képviselői is: dr. Harmath Károly, a KÉK alelnöke a Poverello és a Lurkó Házak képviseletében, ft. Utcai Róbert, a KÉK alelnöke a vajdasági hittanosok, ft. Baranyi László a Paulinum, Bálint Ágota és Szög Ádám a Mária Rádió, Ricz Gábor a Szabadkai Egyházmegyei Caritas, Kanyó Anikó a Fáklya Ifjúsági Civil Szervezet, Béres Zoltán a Vajdasági Magyar Civil Szervezetek Szövetségének képviseletében, és Szilágyi Edit a KÉK alelnökeként. Az ima után bemutatkozással folytatódva a 2014-ben aláírt együttműködési megállapodás szellemében az együttműködési lehetőségeket tárgyalták meg. Kiemelték, hogy elsősorban az edukáció és kultúra terén működnének együtt, természetesen az evangélium szellemében. Msgr. Pásztor Zoltán püspöki helynök több szintű együttműködés lehetőségét vetette fel figyelmeztetve arra, hogy meg kell találni azokat a közös lehetőségeket, amelyeket valóban meg lehet valósítani, hogy az együttműködési szerződés ne csak ígéreterejű legyen, ne rekedjen meg az ötlet szintjén, hanem valósággá lehessen kovácsolni.

 A kerekasztal beszélgetést kötetlen társalgás követte. 

Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között
Együttműködési lehetőségek felvidéki magyarok és vajdasági civil szervezetek között