Krisztus feltámadt az örök életre | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Skip to main content

Krisztus feltámadt az örök életre

01

A Keresztény Értelmiségi Kör nagyböjti lelki napja

                          A Keresztény Értelmiségi Kör mint minden évben, idén is megszervezte nagyböjti lelki napját. A Horgos melletti Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Házban Vajdaság húsz településéről mintegy 120 KÉK tag és szimpatizáns gyűlt össze. Az egybegyűlteket Szabó Károly, a KÉK elnöke üdvözölte. Majd a lelki vezető ft. Világos Miklós, moholi plébános Csak egyet kérek az Úrtól, csak egy a vágyam… című előadása következett, amely a 27. Zsoltár mély mondanivalóját tárta fel: 27. (Dávid zsoltára.) Világosságom és üdvösségem az Úr – kitől félnék? Életem oltalmazója az Úr – kitől rettegnék? 2 Ha rám törnek a gonoszok, hogy elemésszék testemet, elleneim és ellenségeim megtántorodnak és a földre zuhannak. 3 Ha hadsereg áll is velem szemben, szívem akkor sem remeg. Ha harcra kelnek ellenem, akkor is bizakodom. 4 Egyet kérek az Úrtól, csak egy a vágyam: hogy életem minden napján az Úr házában lakjam. Hogy élvezhessem az Úr édességét, és szemlélhessem szent templomát. 5 A bajnak napján elrejt hajlékában, megvéd sátrának oltalmában, és sziklára állít engem. 6 Ezért magasra emelhetem fejem, ellenségeim fölé, akik körülvesznek. Hajlékában dicsőítő áldozatot mutatok be, hangszeren játszva énekelek az Úrnak. 7 Uram, halld meg hozzád kiáltó szavam, könyörülj rajtam és hallgass meg engem! 8 Szívem ezt sugallta: „Keresd tekintetét!” Uram, a te arcodat akarom keresni. 9 Ne rejtsd el előlem arcodat, ne taszítsd el szolgádat haraggal! Te vagy oltalmazóm, ne utasíts vissza, Istenem, megmentőm, ne hagyj el végképp! 10 Ha apám, anyám el is felednének, az Úr akkor is fölemelne. 11 Uram, mutasd meg ösvényedet, s ellenségeim miatt vezess sima úton! 12 Ne szolgáltass ki ellenségem bosszújának! Hiszen hamis tanúk lépnek föl ellenem, férfiak, kik gonoszat forralnak. 13 De biztos vagyok benne: meglátom az Úr dicsőségét az élők honában. 14 Ezért remélj az Úrban és légy erős, légy bátorsággal és bízzál az Úrban! Az előadó egyik legfontosabb megállapítása pedig az volt, hogy mély reménység van a zsoltárban, mert itt a bizalom-motívum úgy kerül túlsúlyba, hogy egyéni bizalom-zsoltárrá lesz.

                       Az atya a zsoltárt korabeli és mai példák párhuzamba állításával magyarázta – igen szemléletes módon. Így már az első elmélkedés során, melynek címe …hogy lelkem már most az Ő útjain járjon – rámutatott arra, hogyan a gonosz lélek, hogyan tesz minden hívőt szinte napról napra próbára, mert az ember gyenge. Látja ugyan a jót, tudja, hogy Isten mit tanít, gyakran mégis utoléri a gonosz szava. Ilyenkor kétségbe esünk – hangsúlyozta. Egyik ember a másiknak képes szenvedést okozni és amikor legjobban szenved az ember, akkor reméli Istent és képes kimondani: hisz Istenben. Az aki fájdalmában is ragaszkodik Istenhez az azt mutatja, hogy valódi az ember hite – szögezte le Világos atya. Majd Kis Szent Teréz példáját említette, akinek utolsó szava az volt: Istenem, szeretlek!, aki utolsó pillantását Mária képére vetette, és úgy hanyatlott vissza a párnájára, mint egy áldozati bárány, aki erről a pillanatról jövendölte: ,,A küldetésem csak most kezdődik. Az a küldetésem, hogy másokat megtanítsak arra, hogyan szeressék Istent...

                     Fontos volt még sz előadó megállapítása és magyarázata, mely szerint nagyböjtben időt kaptunk Istentől arra, hogy figyeljünk magunkra. Itt Szent János evangéliumát hozta fel példaként: „Ne legyen nyugtalan a szívetek! Higgyetek az Istenben és bennem is higgyetek! 2 Atyám házában sok hely van, ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Azért megyek el, hogy helyet készítsek nektek. 3 Ha aztán elmegyek, és helyet készítek nektek, újra eljövök, és magammal viszlek benneteket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok.” (Jn 14, 1-3) A teológiai tanítása szerint a hívők úgy nyerik el az üdvösséget, ha megismerik Jézust, az Isten Fiát, azonosulnak vele, és így vele együtt eljutnak az Atya házába. János szemlélete szerint, miután úgy véli Jézus egész életét, tanítását, csodáit szemléli, ezért azt hangsúlyozza, hogy benne az Atya terve időben, következetesen valósult meg. Ezért beszél Jézus „órájáról”. Jézus életében kinyilvánul Isten dicsősége, különösen Jézus szenvedésében és föltámadásában. A világ azonban nem ismerte fel Őt. Akik viszont hisznek benne, azok újjászületnek az örök életre – szögezi le az evangélium. Az igaz hívő azt kéri az Úrtól, hogy az ő világában járjunk itt a földön is. Most itt az alkalmas idő, mondta az előadó, nagyböjtben megvallhatjuk a hitünket. Világos atya elmondta: szent idő, az elcsendesedés ideje, ilyenkor nem az élvezkedés a fontos, hanem az akire ráfigyelünk – Krisztus keresztje. Éppen ezért fontos, tette hozzá, hogy ne a mának éljünk, hanem az örök életért.

                      A folytatásban Világos Miklós atya arra buzdította a lelki nap résztvevőit, hogy nagyböjtben is mindig csak egy kicsit kell jobbnak lenniük. Mindig kis lépésekben kell haladni, de ezt már most el kell kezdeniük. Így elehet és kell mindig eggyel közelebb lépnünk Istenhez – tanácsolta. Ugyan ezt sosem kérte tőlünk Isten, mert „csupán” azt kéri tőlünk, hogy legyen meg szívünkben a szándék arra, hogy hozzá csatlakozzunk és mindezt cselekedeteinkkel valósítsuk meg. Majd, példák útján magyarázta az atya azt, hogyan lehet ezt megvalósítani. Legnagyobb példaként Cirenei Simont említette, aki egy zsidó ember volt. Simon a kertjéből jött, és találkozott a keresztúton a menettel. Látta, hogy a menet élén egy véres, görnyedező ember van, aki alig tudja vinni a terhét. A katonák egyszer csak rákényszerítették Simont, hogy vegye fel a keresztet, és vigye Jézus után. Ment tehát Simon a Golgotára Jézus után, mellett, vitte a keresztet, és később megtudta, hogy mi is történhetett. Valami csoda történhetett ezzel a Simonnal, mert amíg vitte a keresztet a Golgotáig, láthatta, hallhatta Jézus szavait, szenvedését, és ez az ember egy nagy változáson ment keresztül, ezzel az emberrel valami csoda történt.

                A Nagyböjti lelki nap második elmélkedését is ft. Világos Miklós, moholi plébános tartotta a KÉK találkozóján. Ennek …hogy a szent hit fénye rámragyogjon Krisztus sírjából címet adta. Először az evangélium, vagyis az örömhír jelentését magyarázta el, amely azt jelenti: Krisztus feltámadt az örök életre. Súlyos az ami egyszer megtörtént a történelemben, emelte ki az előadó, azonban a történtek nélkül nincs kereszténység, hiszen Isten jóságából zajlott minden. Az embernek pedig ebben kell részesülnie, különben nem keresztény, állapította meg az atya. Majd a hívek lelkületének milyenségére hívta fel a figyelmet és Ádám, Éva példáját említette, mert általuk Krisztus végtelen elégtételt nyújtott az emberiség véges számú bűneiért. Krisztus önmagát kiüresítette, bűneink látszólag legyilkolták, de föltámadt, megszentelődött. Hogy ebből a megváltásból alanyilag részesedjünk, hinnünk kell, és megkeresztelkednünk. Mert a paradicsomi állapot az, amikor a lelkünk képes befogadni Isten kegyelmét, hangsúlyozta Világos atya. Majd arra is válaszokat fogalmazott meg az előadó, hogy hogyan érkezett Jézus el hozzánk: beszélt a megfogantatásról, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának magyarázatát is meghallgathatták a résztvevők. Arról, hogy Jézus fogantatását, Urunk megtestesülését (Conceptio Domini, Conceptio Christi) ünnepeljük ekkor. Majd a keresztút fontosságára, jelentőségére hívta fel a figyelmet az atya. Mert a keresztút állomása ősi odaadási cselekedet jeleznek, amelyet a keresztények azért tesznek, hogy emlékezzenek és képviseljék Jézus Krisztus szenvedését és halálát a Kálváriáig vezető úton. A magyarázat részeként a Zsoltárokat és Izaiás könyvét említette, amiket a nagyböjt idején gyakran kellene kézbe venniük a híveknek. Ezután a hitvallásban mondott és ismételt gondolatokra, szándékokra hívta fel a figyelmet az előadó. A „…hiszem a holtak feltámadását.”, az ember szellemi lelkét világítja meg. Az újszövetségi Szentírás ugyanis egységes személynek írja le a testből és lélekből összetett embert, ezért nem a ,,test” feltámadásáról beszél, hanem az ember, vagyis az egyén feltámadásáról, akárcsak a régebbi ószövetségi könyvek. Hiszen másként nincs értelme végigszenvedni a földi életet, ha nincs utána valami, vagyis az örök élet, fejtette ki Világos Miklós atya. Krisztus fénye ragyog ránk Jézus sírjából és mindenkor, amikor felé fordulunk, ismertette az előadó, és azt is elmagyarázta, újra csak példák segítségével, mindenütt az örök fény erejét, jelentőségét kiemelve. A lelki napi elmélkedés egyik legfontosabb részét képezte az amikor Világos Miklós atya a kereszttel kapcsolatos gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, amikor a keresztet, mint életünk egyik céljaként mutatta be, amelynek fénye már itt a földön is megcsillanhat a lelkünkben. Amikor a hívő meglátja ezt a szent fényt, akkor oda vágyik a szíve. Ezzel kapcsolatban említette az előadó a húsvéti tűzgyújtás, a húsvéti gyertya lángjának példáját és jelentőségét. A fény és a szabadság, amit az igaz ember megél, vagyis az örömhír vezet el bennünket Istenhez – emelte ki az atya. Ezért kell állandóan a kereszt fényessége felé, Isten felé igyekeznünk, hogy megtapasztaljuk ez által az igaz szeretetet, tette hozzá majd az Istennel együvé válni vágy példájaként a Jelenések könyvét említette. Az isteni szeretet minden bajt, rosszat elvesz az embertől és tökéletessé teszi az embert, de csak akkor akkor, amikor Isten színe előtt áll – fejezte be elmélkedését ft. Világos Miklós. 

A tartalmas és elgondolkodtató elmélkedéseket követően a Keresztény Értelmiségi Kör Nagyböjti lelki napjának résztvevői, a Domus Pácis kertjében megtették a keresztutat és Világos Miklós atya ismét csak gondolkodásra, lelki vizsgálatra indító gondolataival idézték fel Jézus szenvedését, halálát és feltámadását. 

Ezután a találkozó résztvevői, amennyiben kívánták, elvégezhették húsvéti szentgyónásukat Világos Miklós, Balcsák Szilárd és Kormányos Zoltán atyáknak köszönhetően.

A KÉK gazdag és tartalmas Nagyböjti lelki napjának zárásaként a résztvevők szentmisén vettek részt, amelyet ft. Világos Miklós vezetett. (KÉK)