„Közösségben van az ÚR az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket.“ (Zsolt 25,14)
Régen találkoztak a KÉK tagjai ilyen nagy számban közös rendezvényen. A járványügyi helyzet miatt szinte minden tervezett rendezvényt el kellett halasztani, vagy csak kisebb számú érdeklődő vehetett részt az összejöveteleken. Most végre mindenki, aki csak szeretett volna, ott tudott lenni a várva várt találkozón. A járványügyi előírásokat természetesen be kellett tartani.
A nagy érdeklődést nemcsak a találkozási lehetőség váltotta ki, hanem az előadás témája és az előadó személye is. A Hitismereti Napot ugyanis tulajdonképpen az idén szeptemberben Budapesten megtartandó 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében tartották meg az Eucharisztia az utolsó vacsora termétől napjainkig - Két középkori eucharisztikus vita az Oltáriszentség jelenlegi tisztelete felé vezető úton – címmel. Az előadó pedig a
Msgr. DDr. Rokay Zoltán a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának kiérdemesült tanszékvezető professzora volt.
A Hitismereti Nap résztvevőit Szabó Károly, a KÉK elnöke és a Regécz László, a kulai csoport elnöke üdvözölte.
Az első eucharisztikus vita kapcsán Rokay atya többek között elmondta, hogy tulajdonképpen nem lehet tudni, hogy is gondolta Jézus az eucharisztiát. Az viszont már a hit kérdése, hogy mennyivel tudunk, vagy tudhatunk többet az oltári szentségről, mint amennyit a Jézus róla elmondott. Az előadó elmondta, hogy sokan próbálták értelmezni, például a görögök, majd Nagy Károly, illetve Blaise Pascal (1623-1662) francia vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó, valamint Nagy Szent Gergely, vagy más latin és görög egyházatyák. Rókay atya előadása igencsak változatos volt, hiszen a nagy tudósok elmélete mellett, egy-egy vonatkozó példát is felsorolt a vallási életünkből, az egyháztörténeti eseményekből.
A pihentető kávézást követően, amikor a hallgatóság szabadon válogathatott az előadó könyveiből, fordításaiból Rókay Zoltán atya előadása második részében a másik nagy teológiai, hitbeli vitára hívta fel a figyelmet, ami 1659 és 1678 között zajlott és a kenyérre, vagyis Krisztus testére és a borra, Krisztus vérére vonatkozott. Az előadó Tours-i Berengariuszt idézte, aki tagadta, hogy Jézus valóságosan jelen van a kenyér színe alatt, majd a vita politikai hátterére mutatott rá Hódító Vilmos szerepét említve. Később Canterburyi Szent Anzelm (1033-1109) nagy hatású teológust idézete, aki szerint az érv lényege Isten fogalmából, képzetéből bizonyítja létét: mivel Isten az a lény, amelynél nagyobb és tökéletesebb nem gondolható el márpedig a legtökéletesebb lény tulajdonsága a létezés is, ezért valóságosan létezik. Szent Anzelm feltevése szerint a létezés tökéletesebb állapot a nemlétnél. Ezt követően az átlényegülésről beszélt Rókay atya és Szent VII. Gergely (1020/1025-1085) a reformpápa azt a hitvallást fogadta el, hogy a kenyér és bor lényegi mivolta szerint („substantialiter”) Krisztus testévé és vérévé változik.
Az előadást követően a Vajdaság több településéről érkezett szép számú résztvevője több kérdést is intézett az előadóhoz. Rókay Zoltán atya pedig fáradhatatlanul válaszolt a szerteágazó kérdésekre. Majd ft. Juhász György, a 250 éves kulai Szent György plébánia templomba invitálta a Hitismereti Nap résztvevőit. A templom történetének ismertetését követően a vendégek megcsodálhatták a jubileum alkalmából szépen felújított templomot.
A Hitismereti Nap zárásaként pedig közös szentmisén vettek részt a KÉK tagok. (KÉK)
