A katolikus Mária-tisztelet dogmatikus és liturgikus vonatkozásai
A Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) szervezésében, hitismereti napot tartottak Üdvösségünk hajnala címmel. Vajdaság 16 településéről érkező KÉK-tagok és támogatók jóvoltából zsúfolásig megtelt a szabadkai diákotthon. Az előadókat ft. Szakály József és ft. Kara Nándor atyát és minden megjelentet, Szabó Károly a szervezet elnöke köszöntötte. Az előadást, amely több részből állt: Mária az Egyház hitéletében – ft. Kara Nándortól és Mária az Egyház liturgiájában címmel – ft. Szakály Józseftől hallgathatták meg a jelenlévők. A hitismereti nap zsolozsmával végződött.
Bűneinkért, életünkért Jézus előtt esedezz,
Ellenségtől, sok ínségtől kéréseddel védelmezz!
Áldott légy, Mária, próféták jóslata, üdvösségünk Hajnala.
Ft. Kara Nándor, előadását a téma dogmatikus részével kezdte. Mária Jézus édesanyja, Istenszülő, Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Rózsafüzér királynője, Miasszonyunk, a Mennyország Királynéja, Boldogságos Szűz, Mindnyájunknak Édesanyja. Élete a gyermekségevangéliumra, Jézus csodáiban való részvételé- re és szenvedéstörténetére osztható. Földi útjának befejezése az anyaszentegyházzal folytatódik. Ünnepei Krisztushoz kötődnek. Isten akaratát keresi, és azokat megvalósítja. Példakép. Igent tudott mondani élete minden történésére. Nem kérdezte, mi miért történik, nem zúgolódott, csak a „hogyan” -ra várt útmutatást. Az előadó az egészséges Mária-tiszteletre való törekvést emelte ki. A tisztelet mindig Jézushoz vezet. A Szentírásból keveset tudunk meg Máriáról, kevésszer szólal meg, akkor sem önmagáról beszél. Ő a gyújtópont, akiben a hit igazsága találkozik és megvalósul. Szűz Mária az új Éva, aki az új Ádámot szüli, az első ember átkát kegyelemmé változtatta. Éva engedetlensége halált hozott az emberiségre, Mária engedelmessége az életet hozta el. Anyja lett a Megváltónak. Mária szeplőtlenül fogantatott, szűzen szült és szü- zessége örökre megmaradt. A kereszt alatt is kitartott, elviselte fi a szenvedését. Rámutatott arra, mint jelent embernek lenni. Halála után fölvétetett a mennybe. Az emberiség új korszaka született meg, amikor igent mondott Isten akaratára. Az Istent tisztelő ember Jézus szeretetét keresi Mária által. Mária közvetítő. Az imádás Istent illeti meg, mondta az előadó, a szenteket teszteljük. Közöttük, az elsődleges tisztelet a Boldogságos Szűzanyát illeti meg.
Ft. Szakály József atya először általánosságban a szentek tiszteletéről szólt, és a liturgiában előforduló Máriához kötődő évfordulókról. Az ember a liturgia végzése során kapcsolatot teremt a természetfeletti világgal. Találkozás ez a Teremtővel, akitől kegyelmet, megbocsájtást remélünk. Az előadó a szent sátorról is szólt. A zsidók istennel való találkozásai felfogásuk szerint, nem félelmet keltenek, hanem kegyelmet várnak. Előadásában az előadó visszapillantott az első századokra, az üldö- zések idejére, és arra, amikor már szabaddá vált a vallásgyakorlás, nem kényszerültek katakombákba. A keresztény liturgiában Isten szent lakomáján vesznek részt és az angyalok kenyerével táplálkoznak. Visszakívánkoznak a vértanúk sírjához, templomot építenek, amelyekben ereklyéket helyeznek el. Elmondásában sorjáznak az ünnepek. A szentekről szólva elmondja, hogy bennük Krisztus csodáját tiszteljük. A Máriához kötődő, és minden egyéb ünneppel kapcsolatban rendszer alakul ki. A leg- ősibb Mária-ünnepek mindig Krisztus ünnepek, életének fontos eseményeit ünnepeljük, amelyeken Mária is jelen van. Nagyboldogasszony azonban már olyan ünnep, amikor Krisztus mintegy a háttérből cselekszik, szűzen szülő édesanyja a „főszereplő”. A liturgia maga a megmutatott és megélt hit.
Az ünnepsor január elsején kezdődik (Mária Isten anyja). A karácsony utáni nyolcadik nap kiskarácsony.
Február másodika – Gyertyaszentelő Boldogasszony, a 4.-5. századhoz kötődik. A fényt jelképezi a meggyújtott gyertya, amit hazaviszünk. Ez Krisztus ünnep is, amely megerősít hitünkben.
Március 25-én ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét, az Úr születésé- nek hírüladását. Sokáig Mária ünnep volt, a magyar elnevezés ennek az emléke.
Májusban Máriára, mint a kereszténység segítőjére tekintünk.
Sarlós Boldogaszszony ünnepe Mária Erzsébetnél tett látogatását idézi fel júliusban. Augusztus 5-én Havas Boldogasszony napja van, amelyhez több legenda is fűződik.
A legnagyobb Mária ünnep augusztus 15-e, az Istenszülő mennybevitelének napja.
Máriát, mint királynőt ünnepeljük augusztus 22-én.
Kisboldogasszony ünnepe szeptember 8-án van. A hagyomány szerint ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amelyet a tiszteletére emeltek.
A Hétfájdalmú Szűz, vagy a Fájdalmas Szűzanya ünnepe szeptember 15, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kapcsolják. Liturgikus ünneplését VII. Piusz pápa kiterjesztette az egész egyházra.
A Rózsafüzér Királynője ünnepe október hetedikén hálaadó ünnep, amely során Mária közbenjárásáért Isten segítségéért imádkoznak a hívek. Ünnepét a 16. században V. Piusz pápa rendelte el, a lepantói csata emlékére, akkor Győzelmes Boldogasszony elnevezéssel. Ezen a napon Jézus életéről elmélkedünk, Máriával megerősítjük az igent Isten akaratára.
A magyar katolikus egyház október 8-án emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról, közbenjárását kérve az országért és a nemzetétért. Szűz Mária életének fontos eseményéről emlékezik meg az Egyház november 2l-én. Szűz Mária bemutatásának ünnepe végérvényesen 1585-ben került be a nyugati egyház ünnepeinek sorába.
A tartalmas előadások közösen elénekelt zsolozsmával fejeződtek be.