Trianoni megemlékezés Magyarcsernyén | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

Trianoni megemlékezés Magyarcsernyén

Magyarcsernye

Trianon és a Magyar Egyház

 

A Keresztény Értelmiségi Kör magyarcsernyei csoportjának szervezésében június 3-án trianoni megemlékezést tartottak, a trianoni békediktátum 102. évfordulója alkalmából. A téma Trianon és a magyar egyház volt, pontosabban a Trianon hatása a magyar egyházra-különös tekintettel a délvidéki egyházmegyéinkre. Az előadók ft. dr. Orcsik Károly, egyháztörténész, adorjáni plébános és ft. mgr. Szakály József, topolyai plébános, a KÉK elnökhelyettese volt. A program támogatója a Kárpát-medencei Magyarság Evengelizációjáért Alapítvány.

Az előadás elején Keresztúri Rozália, a KÉK helyi csoportjának elnöke köszöntötte a megjelenteket, a helybelieket, a Kisoroszról, Nagykikindáról és Töröktopolyáról érkező érdeklődőket.

Ft. dr. Orcsik Károly, egyháztörténész a Csanádi Egyházmegyéről, vagyis a Bánság vallási, nemzeti és kulturális sokszínűségéről beszélt. Nagyon érdekes történelmi előadást hallhattunk a Szent István király által 1013-ban alapított Csanádi Egyházmegyéről. Abban az időben  Bánság sokszínűségét a több nemzetiségű lakosság és vallási hovatartozás gazdagította. Az egyházmegye magába foglalta Arad, Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyéket, továbbá Csanád és Csongrád vármegyék egy részét.  A századfordulón itt élő különböző nemzetekhez és vallásokhoz tartozó emberek hétköznapjait  az egymásra utaltság és a békés egymás mellett élés jellemezte. Az Antant-hatalmak által megkötött békeszerződések a Csanádi egyházmegyét három részre osztották: Magyarország területén maradt egy rész, egy rész a romániai  Bánság területén,  és egy részt a  Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatoltak.  A bánsági részek katolikus lakossága körében a magyarok, és  a németek mellett  horvátok, bolgárok, csehek és szlovákok is éltek.

A bánsági területek egyik meghatározó alakja volt Glattfelder Gyula csanádi püspök, aki mindent megtett az egyházmegye fennmaradása érdekében, szívén viselte a trianoni békediktátum által szétszaggatott magyar egyházmegyék  ügyét, ezért  a román hatóságok kiutasították, és végül Szegeden alakította meg a csonka egyházmegye központját.   Püspöki palotát és hittudományi főiskolát építtetett, emellett mindent megtett a fogadalmi templom befejezéséért. Az eredeti terveken változtatva olyan  dómot építetett, amelynek   magas tornyait többtíz kilométer távolságból, tehát a Csanádi Egyházmegyének a határokon túlra került részeiből is látni lehessen.

Ft. mgr. Szakály József előadásában érintette, hogy a békeszerződés aláírása után hogyan alakult a Kalocsa-Bácsi Egyházmegye sorsa. A békediktátummal meghúzott új határ gyakorlatilag kettévágta a főegyházmegyét, körülbelül a kétharmadát a szláv utódállamhoz csatolva.

Szakály József atya kihangsúlyozta, hogy ne keseregjünk,  inkább adjunk hálát, mert több mint egy évszázad után is  élünk, még mindig megvagyunk, nem tűnt el nemzetünk a történelem süllyesztőjében. Most rajtunk múlik, hogy újabb száz év múlva felcsendül-e majd a  katolikus templomokban a magyar ének.

Két nagyon jó előadást hallhattunk, és mindeki lelkesedve hallgatta, mivel a  bánsági hívek elég keveset tudnak erről az időszakról. Az előadás rólunk szólt, a mi sorsunkról beszéltek az előadók, és mélyen megérintettek bennünket. Köszönjük!

 

Nagy Erzsébet