„Úgy szerette Isten a világot,
hogy egyszülött Fiát adta oda,
hogy aki benne hisz, el ne vesszen,
hanem örök élete legyen.”
Búcsú volt és hálaadó szentmise Szent Kereszt ünnepén Bánát legrégebbi búcsújáró helyén, Versecen szeptember 14-én.
A 252 méter magasságban lévő, Versec legidősebb katolikus kápolnájában több nyelven bemutatott szentmisén, majd a búcsú folytatásaként a csodás Szent Gellért templomban, bánáti és bácskai zarándokok vettek részt, közöttük a Keresztény Értelmiségi Kör elöljárói és tagjai is.
Az Óbecséről induló csoporttal tartottak ft. Mellár József, ft. Masa Tamás és Golob Feliks szalézi atya, muzslyai plébános. Ködös, esős reggel után a verseci napsütés köszöntötte a zarándokokat.
Versec Bánát déli részén van, nevét a krónikások már a 15. században említik, amikor még zömmel szlávok éltek ott. A török hódoltság, amely egészen 1716-ig tartott, ezt a kis ékszerdobozhoz hasonlítható városkát is elérte, elfoglalva nem csak a várost, hanem a hozzá tartozó várat is, mindent feldúltak. Később katolikus német családok települtek be, magukkal hozva a szőlőtermesztés hagyományát. Dél-Magyarország fontos kereskedelmi központja lett, és a 18. században már volt postája, iskolája, gyógyszertára.
A Szent Kereszt hegyi kápolna 172029-ben épült, a Nagybecskereki Egyházmegye legősibb kegyhelye, egyben Versec város második legidősebb épülete. A hegyi kápolnáig vezető lépcsők mentén a keresztúti ájtatossághoz oszlopok álltak. Miután ezek tönkrementek, 1984-ben a hegyen, a kápolnától déli irányba közadakozásból új oszlopok készültek a keresztúti ájtatosság képei elhelyezésére. Építési stílusa barokk. A búcsú délelőttjén a Szent Kereszt kápolnában magyarul és horvátul is ft. Fehér Roland bókai plébános prédikált. A keresztutat horvát és magyar nyelven ft. Mellár József törökbecsei plébános vezette.
Délután a Szent Gellért templomban volt szentmise, a főmisés msgr. Martin Roos temesvári püspök volt, homíliát ft. Pastyik Róbert pancsovai plébános mondott. A temesvári főpásztorral együtt misézett msgr. Fiser János általános helynök, padéi plébános msgr. Gyuris László nagybecskereki plébános, msgr. Bogdán József fehértemplomi, ft. Erős Mihály verseci plébánosok, ft. Masa Tamás nagybecskereki káplán, Golob Feliks szalézi atya, a muzslyai plébános, ft. Gherghel Mihai, román görögkatolikus lelkész, ft. Tapolcsányi Emánuel tordai plébániai kormányzó, ft. Halmai János székelykevei káplán, ft. Király Tibor kisoroszi plébános, ft. Sima Milan, a Temesvári Püspökség titkára és ft. Csipak Csaba irodaigazgató, székelykevei plébániai kormányzó. A hívek könyörgését, az olvasmányt, a szentleckét és a hívek imáját verseci hívők olvasták fel.
Néhány érdekesség a templomról. Miután az első plébániatemplom, mely 1730-ban épült, életveszélyes lett, a verseci hívek új építését határozták el, amely 1860-1863 között fel is épült neogótikus stílusban, Biebel János építész tervei alapján, Brandeis Franz verseci kőműves kivitelezésében. A munkálatok költségeit részben a város, részben a hívek adományai fedezték. Az akkori püspök hitellel támogatta a templom építését, amit később a város visszafizetett. A templom felszentelése 1863.12.27-én történt. A mostani orgona sorrendjében a 3. Készítői Wegenstein Karl és fia voltak (Temesvár). Az orgona 2 manuálos, 35 regiszteres, 1481 síppal. Az 5 harang közül a legnagyobb 2140 kg súlyú.
Az igen kellemes út Versecre és viszsza imával és énekkel telt. Az ottlét, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe lelki megnyugvást, hitbéli megerősítést nyújtott. A kicsi kápolna, a Verseci hegy látványa, a város tág utcáinak csodája, a Szent Gellért templom szépsége és varázsa, de mindenekelőtt, Isten folyamatosan érzékelhető jelenléte a zarándokok szívében, lelkében maradt.
