Nagyböjti gondolatok Ferenc pápa körlevele alapján | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

Nagyböjti gondolatok Ferenc pápa körlevele alapján

Ferenc pápa körlevele alapján

 Dr. Harmath Károly OFM, az Agape Kiadó alapítója és igazgatója, a Keresztény Értelmiségi Kör (KÉK) egyik alelnöke a KÉK szervezésében megrendezésre kerülő Nagyböjti lelki napon tartott előadást Nagyböjti gondolatok Ferenc pápa körlevele alapján címmel a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban április 1-jén.

     A mindenki számára nyitott lelki napra 19 vajdasági településről több mint 130 érdeklődő érkezett. Az előadót, paptársait, a KÉK alelnökeit, a helyi csoportok vezetőit és minden megjelentet, Szabó Károly a KÉK elnöke köszöntötte. A tervezett három elmélkedés mellett, volt gyónási alkalom, ima, templomlátogatás és szentmise.

     Harmath atya, első elmélkedése alapjául, amelynek A szív megnyitása a másik ember előtt címet adta, Ferenc pápa körlevelét vette. Fontos a hit megélése, hívta fel a megjelentek fi gyelmét. A Jóisten az egyszerűség Istene. Keressétek Isten országát, a többi megadatik nektek. Személyes kapcsolatot kell teremtenünk Istennel. Térdeljünk le előtte, szóljunk a szívünkkel hozzá. A pápa üzenete: az ember ajándék, a bűn vakká teszi az embert, az ige felszabadít. Az előadó a gazdag ember és Lázár példáján magyarázta további gondolatait.

     A gazdag, névtelen. Lázár, szegény koldus. Közös bennük a halál. A pokol kínja a magány. Isten-ember szeretet egybekapcsolódik. Emberszerető az, aki az egész embert szereti. Nehezen tudjuk felfedezni a teljes igazságot és valóságot. Ehhez alázat kell, tanulás egy-egy helyzetből. Ítélkezünk, valójában a másik emberről alkotott képünket látjuk, ami sok esetben hamis. A teljes valóságot képtelenek vagyunk megítélni. Járjuk keresve a helyes utat. Megbotlunk, akadályba ütközünk, bűnbe esünk. Menjünk tovább, Isten kegyelmét fogjuk megtapasztalni. Isten az irgalmasság és a szeretet Istene. Isten a névtelen gazdag által nekünk is üzen.

     Hiányzik belőlünk a természetes kapcsolat és általa az együttérzés. Elszigetelődünk, türelmünket veszítjük. Nincs bennünk empátia, nemes belelépés mások életébe. Kölcsönös gazdagításra lenne szükségünk. Minden emberben van valami, ami felemel bennünket, vagy amihez hozzá tudjuk adni azt, ami bennünk rejlik. Nem élhetjük mások életét. Nem vagyunk egyformák, így van ez rendjén, ezt nem kell és nem lehet kiirtani. Tanuljunk meg egymás mellett élni. Ne szigetelődjünk el, mert mások által lélekben gazdagodhatunk és jó érzés egymást újra és újra felismerni.

     Küzdeni kell a gőg ellen, ami az erkölcsi züllésnek a legmélyebb foka. Krisztus elvárja a szeretetünket. Feladatunk, hogy ezt felismerjük és az is, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mások is ezt várják el tőlünk, azt a szeretetet, amely egyben embertársunk javának keresése. Nem nevezhető szeretetnek, az, amikor mások lustaságát tápláljuk, vagy olyan folyamatokat ápolunk benne, amelyek nem a javát szolgálják. Ha szeretni akarunk, szükségünk van az empátiára. Az együttérzés megnyilvánulása, ha tudunk örülni egymás örömének, sikerének. Az irigység, az önbüntetés legmegfoghatóbb módja. Szívből tett jó, vagy bocsánatkérés boldoggá tesz. A megbocsájtásban nincs vesztes. Az ember néha saját gőgjében él, máskor másokban élteti ugyanazt. A szeretet nem vehető meg anyagi javakkal, vagy hatalom révén. A külsőségek nem tesznek bennünket nagyokká, hanem az, amit a szívünkbe bocsájtunk és hordozunk.

     Istent kell beengedni az életünkbe, ne legyünk az önzés szolgái – mondta az előadó. A kapzsiság hiúvá tesz. Sokszor a látszatok által mutatjuk azt, akik szeretnénk lenni. Fontos az összhang megteremtése a külsőnk és belső énünk között. A gőgös mindenki felett érzi magát. Nárciszoid – szégyentelen, nem képes feldolgozni a helyzetet, mágikus gondolkodású, tökéletesnek látja magát. Arrogáns, lekicsinyli a másik embert. Az irigy ember a másikat lekicsinyli, külön bánásmódot vár el másoktól, másokat kizsákmányol, képtelen meglátni, hogy minden ember értékes. A bűnbeesett ember vak Isten intelme előtt. Az álnok szíve gonosz.

     Isten igéje élő erő, amely képes kiváltani a megtérést. A bűn, elvakít. A bűnösök sokasodnak, növekszik a vakság. Az isteni fény nem jut el a szívükig, megszokja és már nem látja a bűnt. Az isteni ige segít megtalálni a kiutat. Minden hallás nem feltétlenül az ige meghallása is. Ne kössük magunkat az evilági javakhoz és helyzetekhez. Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, hogy nem vagyunk szabadok, rossz szokásaink vagy külső tényezők formálnak mások véleményének rabjaivá is. Tudatosan törekedjünk arra, hogy a megítélésünk az Isten előtti tiszta lelkiismeret legyen, mondta az előadó. Egyediek vagyunk, de sokszor kóros félelmek terhe alatt. Látnunk kell a fényben az Isten által megmutatott utat, amely nem szenvedés nélküli. A szenvedések átélésével váltunk emberekké. Általuk növekedtünk, erősödtünk. Az ember képes a változásra. Örülni kell a kihívásoknak. Figyelnünk kell a szavakra, nagy erejük van mások felé. Isten szava viszont bennünk működik. Mindig, de nagyböjtben különösen fontos Rá hallgatni, mert a szava ajándék. Sok esetben nem vesszük észre, hogy Isten másokon keresztül akar segíteni nekünk, vagy rajtunk, megtörténik, hogy mások által válunk jobbakká.

     Visszatérve a példára, Harmath atya emlékeztetett a gazdag ember problémájára. Nem hallgatta meg Isten igéjét. A másik ember gyötrelmét nem vette észre. Ne maradjon zárva a szívünk, empátiára van szükségünk, amelyhez Isten segítségét kapjuk.

     A lelki nap során majdnem minden résztvevő kihasználta a gyónás lehetőségét. A szentmise a hit szépségét és erejét növelte. Az ebéd fi nomra sikeredett. A szünetek a barátkozás lehetőségét nyújtották. A Domus Pacis csendje, a házat körülvevő természet szépsége, színe, illata, a megnyugvást biztosította.

     Legyen Istentől áldott a húsvéti készülődésünk.