A Keresztény Értelmiségi Kör Biblia Napja Szabadkán
Újabb rendhagyó Biblia Napot szervezett a Keresztény Értelmiségi Kör. Több mint száz, Vajdaság 14 településéről érkeztek a KÉK tagok és szimpatizánsok a Szabadkán szervezett érdekfeszítő eseményre. Maga az előadó, ddr. msgr. Rokay Zoltán, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nyugalmazott professzora fogalmazta meg a Biblia Nap különlegességét, hiszen előadásának vázlatában (amelyet szétosztott a jelenlévők között) az áll: előadás egy előkészületben lévő könyvhöz. Rókay atya A Jób Könyve című műve ugyanis hamarosan kikerül a nyomdából.
Csupa kérdéssel kezdődött az előadás-sorozat (összesen három részből állt a nap), miután az atya első előadásának témaköre volt a Ki és mikor írta Jób könyvét? A témák kapcsán felmerülő kérdéseket azonnal meg is válaszolta Rokay atya. Többek között elmondta, hogy tulajdonképpen nem tudjuk ki írta Jób Könyvét. Annyi viszont bizonyos, hogy tórahívő zsidó volt, aki ismerte a Törvényt, a Prófétákat és Írásokat, környezete nyelvét, hagyományát, kultúráját. A könyv keletkezésének idejével kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy Ez 14,14 (ha ebben az országban ott volna ez a három férfi: Noé, Dániel és Jób, ezek az emberek igaz voltukkal csak magukat mentenék meg – mondja az Úr.), majd Jer 15,1 (Ezt mondta nekem az Úr: Még ha Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem szívlelném ezt a népet. Űzd el őket színem elől, el velük!) Ezek a részletek mind arra utalnak, hogy 587 és a Görög Ószövetség közötti időre tehető a keletkezés dátuma, hiszen a szerző ismeri Izajás II. részét, azután a nyelve is arámi hatást mutat. Ez is a számkivetés utáni korra utal, emelte ki az atya. Majd hozzátette: a Sátán fellépése Isten fiainak gyülekezetében szintén a számkivetés utáni korszakra utal, mint keletkezési időre. Arra külön kitért Rokay atya, hogy a magyar bibliafordításokban a Makkabeusok II. könyve és a Zsoltárok könyve közötti keletkezésre utalnak. Azt a kérdést, hogy Ki volt Jób? külön megvilágította az előadó. Annyi leszögezett, nem bárki, hanem konkrét történelmi személy. Egy példás és istenfélő emberként van bemutatva a Bibliában, aki egymást követő tragédiákkal sújtva aztán mindenét elveszti: az egészségét, vagyonát és a gyermekeit. Jób egy belső harcot vív magával és próbál helyzetének okaira rájönni. Jób egy áldott férfi, aki Úz földjén él. Jób rendíthetetlen hite és szüntelen Istent való dicsérete miatt egy „sátán” címet viselő angyal megbotránkozik és azt mondja Istennek, hogy Jób csak azért szolgálja, mert Ő megvédi. Isten megszünteti Jób védelmét, ezután azt parancsolván az angyalnak, hogy vegye el az ő vagyonát, gyermekeit és az ő fizikai egészségét (de nem az ő életét). Szörnyű helyzetének ellenére egyszer sem káromolta az Isten nevét, hanem inkább azt a napot mikor megszületett. Habár kínzó állapota ellenére Istent okolhatta volna igazságtalanság miatt, Jób nem tette ezt. Azt állította, hogy az ő helyzete Istene akarata.
A rövid szünetet követően az előadás második részében azt magyarázta el Rókay atya, hogy Mely kérdésre keresi a válasz Jób (illetve Jób könyve)?, Kinek írták Jón könyvét? Az előadó többek között elmondta, hogy a szerző a könyv keretét Isten udvarában helyezi el. Ekkor nevezi őt Isten „szolgájának”, ekkor érik Jóbot a csapások, ekkor engedi meg Isten a Sátánnak, hogy „hozzányúljon egészségéhez”. Azt ugyancsak ismertette az atya, hogy miből áll a könyv törzsanyaga, ezek pedig: Jób és társainak párbeszéde, plusz Isten beszédei. Amíg Jób a saját ártatlanságát hangoztatja, emelte ki az előadó, addig barátai Isten igazságosságát hangsúlyozzák vele szemben. Végül Jób felteszi a kérdést, illetve hitvallást tesz: Él az ő kiváltója-ügyvédje, akinek közte és vitapartnere, vagyis Isten között igazságot kell szolgáltatnia. Ennek Jób és Isten fölött kellene állnia, szögezte le Rókay atya. De, figyelmeztetett az előadó erről épp úgy nem tudunk semmit mondani, mint a teremtés nagy csodájáról sem. Ugyanakkor a könyv feltételezi a hallgatóságot, az olvasóközönséget, amelyhez a szerző szól. Összegzésként az előadó elmondta még: Jób Isten közvetlen közelében tudja magát. A Biblia nyelvén vitatkozik vele és barátaival is. Istennek hatalma van ahhoz, hogy hallgatásba burkolózzon, elfordítsa az arcát és el is rejtőzzön.
A közösen elfogyasztott bőséges ebédet követően Rókay Zoltán atya zárelőadást is tartott. Ebben a részben arra kereste a választ, hogy Jób, illetve Jób könyvének istenképe, hogyan reflektálódik a mai emberre, vagyis mit lehet elmondani a Jób és mi témával kapcsolatban. Az atya szerint elképzelhető, hogy már többen is vannak olyanok, akik hasonló helyzetbe kerülte, mint Jób. Mert az előadó úgy véli, hogy semmi sem fáj jobban, mint amikor nem tudjuk a vádakkal szemben igazolni ártatlanságunkat. Ilyen helyzetben számítani kell az isteni igazságszolgáltatásra, mert: Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, (Jób könyve 19. fejezet). Minderre taníthat mindannyiunkat Jób, illetve Jób könyve, valamint mindezt megkönnyíti az, ha megtanulunk nem Istenről, hanem Istennel beszélni – ezzel a megállapítással zárta előadását Rokya Zoltán atya.
A Keresztény Értelmiségi Kör novemberi Biblianapjának meghívójában szerepelt, hogy az érdekfeszítő és élvezetes előadást követően - a szervezők szándéka szerint -, az érdeklődők közvetlen beszélgetés útján, kérdéseket feltéve, gyarapíthatták bibliatudásukat, valamint közelebbről is megismerkedhettek a kötet szerzőjével. Ugyanakkor a Biblia Napnak az egymás közötti ismerkedést, barátságkötést, kapcsolatteremtést, lelki felüdülést is kellett szolgálnia. A résztvevők szerint a gazdag Biblia Napon ez a törekvés meg is valósult, köszönve a Bethlen Gábor Alapnak a Szekeres László Alapítványon keresztül.