Zarándoklat Máriaradnára
A Keresztény Értelmiségi Kör zarándoklatot szervezett a romániai Arad megyei Lippa városhoz tartozó Máriaradna kegyhelyre április 16-án. Három autóbusz, Szabadkáról illetve Kúláról indulva, útközben vette fel a mintegy 130 vajdasági zarándokot, akiket elkísértek papjaik: Ft. Világos Miklós, mgr. Ft. Szakály József, és Ft. Dr. Orcsik Károly. A nap házigazdája Ft. Czank Gábor gyomaendrődi plébános volt.
A zarándoklat szentmisével kezdődött. Imádkozzunk, hogy imaszándékaink, amelyeket hoztunk, meghallgatást nyerjenek – hangzott el a szentmisén az intelem. Tanuljunk a Szűzanyától, aki alázattal, zúgolódás nélkül vállalta az egyszer kimondott igent. Ne csak a bajban imádkozzunk, ne csak akkor tegyünk fogadalmat vagy böjtöljünk, hanem akkor is, amikor hálát adunk, örömért, bánatért, próbatételért.
Máriaradna temploma a magyar Mária-kultusz egyik kiemelkedő helyszíne. Az épületegyüttes csodás gyógyulások helyszíne. Ezért a gyóntatófolyosón és a templomban elhelyezett képek, jelképesen a Szűzanya segítségét köszönik. Napjainkban, több mint százezer zarándok keresi fel évente. A templomban pünkösdkor, Nagyboldogasszony napján és Kisboldogasszony ünnepén tartanak búcsút.
Temploma háromhajós barokk alkotás, két magas toronynyal.
A kegyhely eredete a 16. századra nyúlik vissza. Kutatók adatai szerint Radna első említése a 13. századból származik, amikor ferences kolostorát alapították. Mai helyén már 1520- ban kápolna volt, amit később felújítottak. Mivel a Bánságot elfoglalták a törökök, a kápolnában ferences szerzetesek mutattak be szentmisét azoknak a híveknek, akik erre a vidékre menekültek.
1668-ban Georg Vriconosa, egy Olaszországból származó, papírra nyomtatott képet adományozott a kápolnát szolgáló ferences szerzeteseknek. A napjainkban is tisztelt csodatevő kegykép Máriát ábrázolja, a kisdeddel a kezében. A kegykép az oltár felett van. Foglalatát, amelyet ma is láthat az odalátogató zarándok, Mária Terézia utasítására a bécsi udvari ötvöse készítette el 1769-ben. Ehhez harminc kilogramm ezüstöt használt fel. A képen a Szűzanya és a kis Jézus feje felett korona van, ez Rudnay Sándor esztergomi prímás 1820-ból eredő ajándéka. A prímás Erdély püspöke volt, nagyon szerette ezt a kegyhelyet. Utolsó kívánságát meghallgatták: halála után a szívét a templomban ezüst szelencében őrzik.
1695-ben a lippai várat ostromolták a törökök. Felgyújtották a kápolnát. Minden megégett, csak a kép maradt sértetlen, ezzel vette kezdetét a kegyhely története. Egy másik legenda szerint török katona lóháton akart bejutni a templomba, a lova megbotlott, a katona leesett, szörnyethalt.
Az ezerhétszázas évek elején a tájon pestisjárvány söpört végig. Azt követően az aradi lakosság fogadalmaként szervezték meg az első zarándoklatot Máriaradnára, így fejezve ki hálájukat, hogy megmenekültek.
A mai templomot 1767-ben szentelték fel, és a ferences kolostor kiépítésére is akkor kerül sor. Tornyai 67 méter magasak. Szent II. János Pál pápa Basilica Minor címet adományozott a kegytemplomnak, hálából a Szűzanyának, hogy a kommunista időkben is oltalmazta a helyi Egyházat és az egyházmegyét.
A zarándokok megtekintették még az ortodox templomot is. A krónikások szerint, a meglévő ortodox templom elődje a 14. századból való és egy szerb kolostorhoz tartozott. A törökök mecsetté alakították át, de 1732-ben romjaiból barokk stílusban újraépítették, majd 1797-ben megnagyobbították. Ez látható a falakon ma is. Freskóit 1732-ben Nedelcu Popovici mester készítette, de a bejárat közelében található képek jóval korábbiak. A külső falak freskóit nagyrészt vakolat fedi. Ikonosztázának legszebb darabjai három évvel később készültek.
A nap lassan nyugovóra készült, és a zarándokok haza. Egy élménydús nap után kellemesen hatott a busz, nyugtató ringatása.
