A Keresztény Értelmiségi Kör 14. tanácsülését tartotta márciusban Szabadkán. Az eseményt, amelynek központi témája a KÉK elmúlt évi tevékenységének összegzése és az idei évre tervezett program megvitatása volt, a Nemzeti Együttműködési Alap is támogatta.
A 2015-ös évről szóló beszámoló, amit a megjelentek ellenszavazat nélkül fogadták el, igen aktív esztendőről tanúskodott, s az idei tervek sem maradnak el tőle tartalmukban, terjedelmükben, sokszínűségükben.
A helyi csoportok elnökei külön beszámoltak a 2015-ös év történéseiről. Ezekből kitűnt, hogy az aktív csoportok folyamatosan erősödnek, munkájukban mind jobban észlelhető bizonyos önállósulás, ami az előadók meghívásában, de a feldolgozott témákban is tükröződik. A nyári hónapok kivételével a helyi szervezetekben előadásokat hallgattak meg, több helyen egész napos rendezvény megszervezését is vállalták, illetve együtt vettek részt lelki, bibliai, barátkozási, nagyböjti vagy adventi napon. A mára jól összekovácsolódott csoportok tagjai lelkesen vesznek részt a KÉK által szervezett zarándokutakon is, amelyek mind nagyobb népszerűségnek örvendenek, hiszen ahogy egyik előadásában Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke fogalmazott, hasonló a hasonlónak örül. Ezt bizonyítja a KÉSZ-szel kialakult kapcsolat elmélyülése is. A megjelentek örömmel fogadták a hírt, hogy új helyi csoportok alakulás várható Zomborban, Adorjánon és Verbászon.
Az ülésen sor került Miskolczi József, a KÉK elnökhelyettesének előadására is Megfogyatkozásunkhoz idomulni Isten segítségével címmel. Az előadó az elvándorlás szomorú tényéről szólt, és arra biztatta a megjelenteket, hogy ezt fogadják el belenyugvással, reménnyel és segítve. A fiatalok egy jobb jövő reményében kelnek útra. Fáj nekik, és fáj az itthon maradottaknak. Ennek ellenére el kell ezt fogadni keserűségérzet nélkül, hiszen élnek, feltalálják magukat, és mindannyian azt reméljük, egy napon visszajönnek. Az idősebb korosztály úgy is segíthet nekik, de önmagának is, ha nem idegenkedik a modern technika vívmányaitól, elfogadja a számítógép és az internet adta lehetőséget – hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes, és arra kért mindenkit, hogy tartsa fenn a kapcsolatot ezeken a médiumokon keresztül is idegenben élő hozzátartozóival. A hazájától elszakadt fiatal folyamatosan gondol itthon maradt szeretteire, ezért ne hárítsuk el segíteni akarásukat, amelyet pénzben, háztartási alkalmazott személyében vagy bármi másban ajánlanak fel. Ne hagyjuk őket aggódni.
Az itthon maradottakat arra intette, ne zárkózzanak el a világtól, ne ragaszkodjanak csökönyösen a számukra már megszokott életvitelhez. Nyissanak kellő figyelemmel önmaguk és a közösségük felé. Figyelnünk kell egymásra, és imádkoznunk gyermekeink boldogulásáért, a szülőföldön maradásukért és/vagy visszatérésükért, önmagunkért, és mindenképpen magyarságunk megmaradásáért – fejezte be előadását Miskolczi József. A téma felkeltette a megjelentek érdeklődését, szavai újabb javaslatokat, gondolatokat ébresztettek.