Érdekfeszítő detektívtörténet, ami maga a valóság          | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

Érdekfeszítő detektívtörténet, ami maga a valóság         

Konyvbemutato

Könyvbemutatót tartott a Keresztény Értelmiségi Kör Szabadkán

              

Különleges könyvbemutatót szervezett a Keresztény Értelmiségi Kör Szabadkán. A Városi Könyvtár olvasótermében Horváth Gábor, egyháztörténész, a szegedi Gál Ferenc Egyetem Egyháztörténet Tanszék vezetője, docens. A kötete, amelyet megismerhetett a közönség már címében is szokatlan: Anonymus feledésbe merül? P-nek mondott mester Gestája, kora és Pusztaszer. Az elemzők a könyv borítóján lévő kérdőjel mellé plusz kérdéseket, kételyeket fogalmaznak meg: Érdemes-e foglalkozni a szerző kilétével? A számtalan kísérlet ellenére hihető-e az, hogy megoldható a több száz éves rejtély? A magyar történelem egyik legnagyobb rejtélyére, a titokzatos középkori szerző, a magyar nép történetének egyik első összefoglalója, Anonymus kilétére derülhet fény, mondják az elemzők, Horváth Gábor könyvéből. A kötetet bemutató KÉK összejövetel közönsége több felmerülő dilemmára is választ kapott.

A történelmi és ezzel párhuzamosan irodalmi kérdések iránt érdeklődők jöttek el a bemutatóra, hiszen tizenkét évi kutatómunka eredményéről hallhattak, első-kézből. A moderátor, ft. dr. Horváth Endre, hajdújárási-ludasi plébános, a KÉK alelnöke személyében igazi kérdezőre leltek a szervezők.

Az atya kérdéseivel ugyanis bebizonyította: alaposan felkészült és nemcsak a művet olvasta el, hanem a bibliatudományok doktoraként, gyakorló lelkipásztorként úgynevezett háttérkérdéseket is megfogalmazott. Ezzel segítve a hallgatóságot, hogy alaposan megértse a könyv tudományos és művelődéstörténeti, egyben egyházi jelentőségét is.

A szerző több mint egy évtizedes kutatómunkája meghozta gyümölcsét és a kritikusok erre fel is hívják a figyelmet, miszerint a könyv kérdésbe foglalt címére tulajdonképpen a kötet teljes anyaga, teljes választ ad. Horváth Gábor az „Anonymus-kérdést” eszmetörténeti és keresztény üdvtörténeti értelmezési keretben vizsgálva, európai művelődés- és művészettörténeti kitekintésben gondolkodva, a rendelkezésre álló magyar és külföldi okleveles adatokkal, valamint történeti tényekkel és filológiai érvekkel dolgozva arra jutott, hogy III. Béla király kancellárja, a titokzatos középkori mester, a Gesta Hungarorum szerzője: Kalán pécsi püspök.

Vagyis a legnagyobb kérdésre minden olvasó – a szakma is – egyenes, indokolt, dokumentált választ kapott. Ugyanígy megismerte a könyvbemutató közönsége a könyv születésének történetét is.

Az író-kutató érdeklődése a téma iránt 2007-ben vette kezdetét, amikor Koszta László, a Szegedi Egyetem történészének előadását Kalán pécsi püspökről és a monostor történetéről meghallgatta. Egy évvel később fogalmazódott meg egy hipotézis, ami arra ösztönözte őt, hogy a kérdéssel érdemes foglalkozni, ugyanis arra figyelt fel, hogy Kalán püspököt, aki a Szkítiából származó Ond vezér leszármazottja volt, rendszeresen említeni szokták Anonymusszal kapcsolatban úgy, mint az ő szellemi vezetőjét. Ezután elkezdődött a kutatás.

Megtudhatták az érdeklődők, mekkora szerepet játszott a kutatómunkában, a dokumentumok fellelésében az, hogy a szerző az ópusztaszeri emlékpark vezetője volt több éven át, és közvetlenül is részt vett a parkban zajló régészeti ásatásokon, a vonatkozó leletek feldolgozásában, a kevésbé ismert dokumentumok felkutatásában. Arról ugyancsak hallott a közönség, hogy a szerző a római Pápai Gergely Egyetem oktatójának segítségével, hogyan tudott párhuzamot vonni III. Incze pápa kora és a párizsi tanulmányokat végzett Anonymus alkotói kora között. A mű szellemi hátterének az említett pápa szolgaság és szabadság teológiájának, illetve a párizsi Szentviktori Hugó történelemszemléletének pontosabb meghatározásában voltak a szerző segítségére a kutatás folyamán.

A rejtélyesnek mondható P-betűről ugyancsak szó esett a könyvbemutatón. A kutatások szerint ugyanis a P egy megszólítás, a szerző egykori titulusára utal, Kalán püspök életében ugyanis három olyan minősítés is található, amelyet P-vel lehet rövidíteni. 1193-ban Dalmáciában kormányzóként kiadott oklevelében episcopus palleatus, III. Ince pápa 1206-os és 1210-es oklevelében vir preditus sciantia litterarum, az 1217-es pécsi oklevélben pedig domino ac patre nostro olvasható. Így a szerző arra a megállapításra jutott, hogy Anonymus vagy folyamatos munkakapcsolatban állt Kalán püspökkel, vagy pedig a két személy azonos. Ezek alapján állítható, hogy a titokzatos P-nek mondott magister Kalán, aki III. Béla király udvarában kancellár, majd élete végéig pécsi püspök volt.     

Horváth Endre atya, a moderátor arról ugyancsak kérdezte a kötet íróját, hogy vajon mi, magyarok is része vagyunk az isteni tervnek? A Gesta Hungarorum üzenete ugyanis az, hogy mi is része vagyunk az Üdvtörténetnek. A szerző ennek kapcsán beszélt arról, hogy Álmos vezér a vérszerződésben összefogta a magyarságot, a Szentlélek segítségével Isten pedig kivezette őket Szkítiából. Attila jogos örökségét Árpád vezér fegyverrel szerezte vissza, majd pedig Szent István olyan államot hozott létre, amely a kereszténységre épül. Isten kiszabadította a magyarságot a szolgaságból, azaz a pogányság állapotából, és beváltotta ígéretét velünk is, amit Ábrahámnak ígért, mert a Gestában Isten akarata érvényesül, szögezi le a szerző.

A szakemberek véleménye szerint Horváth Gábor ezzel a kötetével óriási felfedezéssel gazdagította a magyar nemzetet, mert új korszakot nyit a magyarországi történettudományban.

Az író úgy véli: A megválaszolhatatlannak tűnő kérdésekkel foglalkoznunk kell, mert nem tudhatjuk, mikor jön el az a pillanat, amikor új lehetőségek nyílnak meg előttünk, és így közelebb kerülhetünk a történelem lényegéhez, magához az igazság megismeréséhez.

Ezzel a gondolattal zárult az érdekfeszítő könyvbemutató Szabadkán. Már csak az maradt hátra, hogy a közönség nagy része megvásárolja és dedikáltassa a különleges kiadványt. A szerző, Horváth Gábor pedig minden új kötet tulajdonosnak egyedi, személyre szóló sorokat írt a könyv elejére – különleges emlékül.

(KÉK)