„de a tied, Urunk, Istenünk, az irgalom és a megbocsátás” (Dán, 9,9) | Keresztény Értelmiségi Kör | Keresztény Értelmiségi Kör Ugrás a tartalomra

„de a tied, Urunk, Istenünk, az irgalom és a megbocsátás” (Dán, 9,9)

Urunk, Istenünk

Idei első előadását tartotta a KÉK szabadkai csoportja

  Már a XVI. század óta úgy tartják a tudósok, hogy a testtel az orvosnak, a lélekkel a pszichológusnak, a szellemmel pedig a teológusnak kell foglalkoznia, mondta bevezetőjében prim. Dr. Kasza Bálint, nyugalmazott családorvos a Keresztény Értelmiségi Kör szabadkai előadásán. A kemény hideg ellenére a Szabadkai Egyházmegye Pasztorális Ifjúsági Központjának kényelmesen berendezett közösségi termében, igen sokan hallgatták végig az előadást. Külön ismertette az előadó a hit, a vallás és az orvoslás szoros összekapcsolódását a történelem folyamán. A vallásnak az egészséget befolyásoló hatásáról, valamint a gyógyításban való jelentőségéről is szólt részletesen az előadó és többek között elmondta, hogy a tudomány ma már komolyan vizsgálja ezeket az összefüggéseket. Több példát, statisztikai adatot is ismertetett, amelyek szerint például a kutatások, felmérések azt mutatják, a vallásos emberek tíz évvel tovább élnek. Mert a hitre, a vallásra szükségük van az embereknek különösen, ha betegek ugyanis a vallásosság a lelki egészség egyik fontos mutatója, emelte ki dr. Kasza Bálint.

     Az egy órás előadásban többször is elismételte, hogy számos vizsgálat igazolja a vallásosság, a vallási közösséghez tartozás egészségvédő szerepét. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy azok akiknek erős a hitük sokkal könnyebben oldják fel feszültségeiket, megbocsátók, szeretet jellemzi őket, képesek probléma-megoldó módokra találni, jellemzőbb rájuk a könnyed konfliktus-megoldó viselkedés, a tolerancia és mások támogatása. Azok, akiknek fontos a vallásuk kevesebbet dohányoznak, kevesebb tömény alkoholt fogyasztanak, sokkal jobban együttműködnek és elnézőbbek is, sorolta a példákat az előadó. Ugyanígy azok között, akik számára a vallás igen fontos, kevesebb a depresszió, mert nemcsak pillanatnyi megoldást képesek találni problémáik megoldására, hanem a gond okát tudják kiküszöbölni. Itt idézte az amerikai tudóst, Candace Pert, aki azt kutatta, hogy mikként gyakorolnak az érzelmeink hatást a fizikai testünkre. A kutató megállapította, hogy a neuropeptid molekulák segítségével a pillanatnyi érzelmi állapotunk testünk minden egyes sejtjébe eljut és rombol. Ezek hatásának csökkentésére a valláshoz, a közösséghez tartozással is lehet küzdeni, ami egyben az elidegenedés modernkori gondját ugyancsak képes enyhíteni.

     Dr. Kasza Bálint a vajdasági helyzetre is jellemző, de Magyarországon készült kutatás eredményeit is ismertette. Többek között elmondta, hogy a vizsgált népesség 25 százaléka vallotta magát nem hívőnek, 18 százaléka nem gyakorolja vallását, 27 százalék a maga módján teszi ezt, 17 százalék az egyházában ritkán, 13 pedig az egyházában rendszeresen vallásgyakorló. 1995 óta 6 százalékkal csökkent a nem hívők aránya, elsősorban a maguk módján vallásgyakorlók aránya nőtt jelentősen. A statisztika szerint 35 százalék számára a vallás egyáltalán nem fontos, 39 százalék számára kissé és 26 százalék számára nagyon fontos. A vallásgyakorlás és a vallás fontosságának megítélése leginkább az életkorral, nemmel, az anyagi helyzettel és az iskolázottsággal áll kapcsolatban. A felmérés bebizonyította, hogy a vallásgyakorlás jobb testi és lelki egészséggel jár együtt. Azok, akik inkább gyakorolják vallásukat, 42 százalékkal kevesebb napig voltak betegek egy év alatt, munkaképességük jelentősen jobb, illetve kevésbé depressziósak, kevésbé ellenségesek, ugyanakkor kooperatívabbak, ismertette a családorvos.

     Az előadó külön szólt az imádságról és azzal együtt járó nyugalomról és tudatról, hogy még a legszorongatottabb, legkiszolgáltatottabb helyzetben is tehetünk valamit, vagyis imádkozhatunk, ami viszont erősítheti az immunrendszert. A mai tudomány ezt is vizsgálja és egyben az összefüggés bonyolultságát hangsúlyozza. Dr. Kasza Bálint elmondta: az Istenre hagyatkozás lehet a problémával megbirkózás egészséges formája.  Itt említette meg a gyónás fontosságát, ami a gyónó számára mindig a megbocsátás reményét hozza. Ez pedig  lehetővé teszi a gond elengedését, az újrakezdést, a megszabadulást mindattól, ami a gyónót elválasztja az Istentől. Ezzel a nagyböjti időszak egyik legfontosabb üzenetét fogalmazta meg az előadó.(KÉK)