Evangélium - 2020.11.22.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 34. vasárnap – Krisztus király vasárnapja 

 Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
    Amikor az Emberfia eljön az ő dicsőségében, összes angyalának kíséretében, és helyet foglal dicsőséges trónusán, akkor minden nemzet összesereglik előtte, ő pedig elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól; a juhokat a jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára.
    Azután a király így szól a jobbján állókhoz: ,jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot!
        Mert éhes voltam és ti ennem adtatok;
        szomjas voltam, és ti innom adtatok;
        idegen voltam, s ti befogadtatok;
        ruhátlan voltam, és ti betakartatok;
        beteg voltam, és ti fölkerestetek;
        börtönben voltam, és ti meglátogattatok!''
    Erre megkérdezik tőle az igazak: ,,Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enni adtunk volna neked, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna, vagy ruhátlanul, hogy betakartunk volna téged? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogattunk volna?'' Akkor a király így felel: ,,Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!''
Ezután a balján állókhoz szól: ,,Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült.
        Mert éhes voltam, és nem adtatok nekem enni;
        szomjas voltam, és nem adtatok inni;
        idegen voltam, s nem fogadtatok be;
        ruhátlan voltam, és nem takartatok be;
        beteg voltam és börtönben sínylődtem;
        s ti nem látogattatok meg engem!''
    Erre ők is megkérdezik: ,,Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, és nem siettünk a segítségedre?» Ô pedig ezt feleli majd nekik: ,,Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebbek egyikével nem tettetek, velem nem tettétek!» Ezek akkor az örök büntetésre mennek, az igazak pedig az örök életre.
/Mt 25, 31-46/

                

                 “Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk.” (Ez 34,11b)

Krisztusban kedves testvérem!

Elérkeztünk az egyházi év utolsó vasárnapjához,a melyet a liturgiában 1925 óta Krisztus Király vasárnapjának neveznek. Az Egyház kezdetektől fogva, a vasárnapot különleges figyelmességgel és ünnepélyességgel ünnepelte. A vasárnap az Úr Krisztus feltámadásának, győzelmének a napja. Krisztus Király vasárnapja különösképpen is felhívja a figyelmünket arra a nagy valóságra, hogy Krisztus a kereszt gyalázata és a szenvedése után megdicsőült, és most az Atya jobbja felől foglal helyet, ahogyan az ősi időktől fogva vallja az Egyház a hitvallásban.

 A mai olvasmányban Ezekiel próféta könyvéből olvastunk fel néhány verset. Ismerős prófétai kép tárul ma is elénk. A pásztor képe ismert a próféták szóhasználatában. Ezekiel próféta, a babiloni fogság ideje alatt ezekkel a szavakkal, amelyeket most hallottunk, bátorítja a megviselt és elcsüggedt népet. Egy olyan pásztorról beszél, amelyiknek gondja van a rábízott nyájra. Az Úr, Krisztusban teljesítette a próféta által közölt  ígéretét.

Krisztus a saját földi működése, majd szenvedése és halála által mutatta be azt, hogy valóban a rábízott népért él, és adja érte az életét. Krisztus megváltói működése egy tökéletes pásztori szolgálat, benne teljesednek be a ma hallott prófétai szavak:” Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. “ (Ez 34, 16)

Krisztusban kedves testvérem! Most itt az egyházi év végén jó lenne visszatekinteni az elmúlt időszakra. Mennyire engedjük meg, hogy a Jó Pásztor vezesse az életünket, és mennyire bíztunk az Ő jóságos gondoskodó szeretetében?

Adjunk hálát az elmúlt egyházi évben kapott kegyelmekért, és reménységgel, hittel várjuk az új egyházi évet is.

Eseménynaptár

November 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30