Evangélium - 2020.10.18.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 29. vasárnap

Abban az időben:
    A farizeusok félrevonultak és megtanácskozták, hogyan tudnának belekötni Jézus szavaiba. Majd odaküldték hozzá tanítványaikat és a Heródes-pártrakat a következő kérdéssel: ,,Mester! Tudjuk, hogy igazat beszélsz, és az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, és nem vagy tekintettel az emberek személyére. Mondd hát meg nekünk, mi a véleményed: Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem?'' De Jézus felismerte gonoszságukat és így szólt hozzájuk: ,,Miért kísértetek, ti képmutatók! Mutassátok csak meg az adópénzt!'' Aztán megkérdezte tőlük: ,,Kinek a képe és a felirata ez?'' Azok azt felelték: ,,A császáré.'' Erre ő így szólt hozzájuk: ,,Akkor hát adjátok meg a császárnak, ami a császáré – az Istennek pedig, ami az Istené!'' Ennek hallatára elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek.
/Mt 22, 15-21/

                  

                                    “Dicső nevet adtam neked, bár nem ismertél. “ (Iz 45,4b)

Krisztusban kedves testvérem!

Izajás próféta könyvének második része (40-55 fejezetek) a bailoni fogság idején elhangzott prófétai beszédeket tartalmaz. Ezekben a beszédekben a próféta a Szentlélek sugalmazására reményteli, bátorító és buzdító  szavakat intéz a fogságban vergődő zsidókhoz.

A mai olvasmányban egy szokatlan fordulattal találkozunk. A próféta  a perzsa királyt Círust, Isten fölkentjének nevezi:” Így szól az Úr fölkentjéhez, Ciruszhoz, akinek megfogja a jobbját, hogy színe előtt meghódoltassa a nemzeteket….” (Iz 45,1a). Ez a kijelentés kicsit ellentmond a zsidó gondolkodásmódnak, hiszen ők kizárólag magukat tartották a kiválasztott népnek, és csakis az ő körükből származó valaki lehetett Isten felkentje. Círus perzsa király Kr. e 555-530 volt hatalmon, és nagy hadjáratokat vezetett Kis- Ázsiában, amelyekből győztesen tért haza.

A próféta ma hallott beszédében éppen ez a pogány uralkodó az, akiben az Úr megtalálta a babiloniak legyőzőjét, és akiben a népnek reménysége lehet. A Szentírás beszámol nekünk arról, hogy az említett király elfoglalja Babilont és Kr. e 539 ben hazaengedi a zsidókat a fogságból.(vö. http://www.ktabkbih.net/hr/komentari/crkva-i-drzava/569)

Kriszusban kedves testvérem! A ma halott olvasmány rámutat arra, hogy egyedül Isten a történelem és minden esemény Ura. Ő az aki akaratával irányítja az emberi történelmet. Számára nem fontos a származás, vagy más emberi tényező, hanem csakis az, hogy ki az aki megteszi az Ő akaratát. 

A mi időnkben is érdemes felfigyelni a történelmi eseményekre. Lehet hogy nagyon kilátástalannak, vagy reménytelennek látjuk a helyzetet amiben találjuk magunkat. Isten soha nem hagyja magára a benne  reménykedőket. A prófétai  beszéd is, amit ma hallottunk, egy reménytelennek látszó helyzetben hangzott el, és  utána megtörtént a csoda. A fogság ideje a választott nép számára véget ért. Hazatérhetett saját földjére.

A reménység és az Istenbe vetett bizalom minket is el kell hogy töltsön minden időben, hiszen Ő minden helyzetet a javunkra fordít, és átvezet minket minden nehézségen!

Eseménynaptár

Október 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31