Evangélium - 2020.06.28.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 13. vasárnap

Abban az időben Jézus ezt mondta apostolainak:
Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi föl a keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám. Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti életét, megtalálja azt.
Aki titeket befogad, engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki befogadja a prófétát, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. És aki az igazat befogadja, mert igaz, az az igaznak jutalmát kapja.
S ha valaki csak egy pohár friss vizet ad is e legkisebbek egyikének azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el a jutalma.
/Mt 10,37-42/

                  

                         Te annyi gondot vállaltál miattunk. Mit tehetnénk érted? (2Kir 4,13a)

     Krisztusban kedves testvéreim!

     Elizeus próféta Illés tanítványa volt. Miután Illést elragadta az Úr, ő folytatta a prófétai küldetését. Elizeus kb. Ötven évig működött az északi királyságban. Fő feladata a hit megújítása volt, mivel Áháb király betiltotta a hit gyakorlását, és pogány szokásokat erőszakolt rá a népre. Ahogyan a Szentírás beszámol nekünk, Elizeus gazdag földműves családból származott, de Illés próféta hívására elhagyja a jólétet, és vállalja a prófétai szolgálatot.

     A mai olvasmány arról számol be nekünk, hogy Elizeusnak volt támogatója. Egy idősebb házaspár, akiknek nem volt gyermeke mindig vendégül látta Elizeus prófétát. Ez egy nagyon szép dolog, mert a sok eltévelyedett ember között, akik abban az időben az országban éltek, akadtak olyanok akik felismerték benne Isten emberét.

     A mai olvasmányban hallott történet csúcspontja az az, hogy Elizeus az Úr áldását ígéri az őt felkaroló házaspárnak. Lévén hogy nem volt gyermekük, már idősebbek voltak, Elizeus gyermekáldást ígér nekik: „Egy esztendő elteltével ilyen idő tájt fiút dajkálsz.”( 2Kir 4,16).

     Krisztusban kedves testvéreim! A ma hallott nagyon kedves történet Elizeus próféta életéből rámutat arra, hogy a jócselekedetek mindig jó dolgokat szülnek. Isten nem hagyja jutalom nélkül azokat, akik megteszik a jót másokkal. A ami torténetben szereplő házaspár felismerte Elizeusban Isten emberét, szeretettel fogadta minden alkalommal amikor csak a városukban járt. Nekünk is ilyen hasonló küldetésünk van. A lehetőségeinkhez mérten nekünk is meg kell tennünk a jót másokkal. Keresztény életünk a külső magatartásunkról is felismerhető kell hogy legyen. Nagyon fontos a belső lelkület, az biztos, de a cselekedetek mutatják meg igazán, hogy mi lakozik bennünk. Ha Krisztus követőinek mondjuk magunkat, akkor Hozzá hasonlóvá kell válnunk. Ez egy hosszú és nehéz út, de nem lehetetlen. A világnak szüksége van cselekvő, jótékonykodó keresztényekre. Tetteinkkel fogjuk e világ arcát szebbé tenni. Merjünk elindulni ezen az úton, és kérjük az Úr áldását minden cselekedetünkre. 

Eseménynaptár

Július 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31