Evangélium - 2020.04.26.

Szerkesztette: Masa Tamás

Húsvét 3. vasárnapja

     Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely, Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt. Míg beszélgettek és vitatkoztak, egyszerre maga Jézus közeledett feléjük, és hozzájuk szegődött. Ők azonban nem ismerték meg őt, mert látásukban akadályozva voltak. Jézus megkérdezte őket: ,,Milyen dolgokról beszélgettetek egymással útközben?'' Erre szomorúan megálltak és egyikük, akit Kleofásnak hívtak, ezt válaszolta neki: ,,Te vagy talán az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?''
     Ő megkérdezte: ,,Miért, mi történt?'' Azok ezt felelték: ,,A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagyhatású próféta volt Isten és az egész nép előtt. Főpapjaink és elöljáróink kiszolgáltatták őt, hogy halálra ítéljék, és keresztre feszítsék. Pedig mi azt reméltük, hogy ő váltja meg Izraelt. Azóta, hogy ezek történtek, már három nap telt el, és néhány hozzánk tartozó asszony megzavart bennünket. Hajnalban a sírnál voltak, de nem találták ott a holttestét. Azzal a hírrel tértek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt állították, hogy él. Közülünk néhányan el is mentek a sírhoz, és úgy találtak mindent, ahogyan az asszonyok mondták, őt magát azonban nem látták.
     Jézus erre így szólt: ,,Ó, ti oktalanok, késedelmes szívűek! Képtelenek vagytok hinni abban, amit a próféták jövendöltek! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?'' Aztán Mózesen kezdve valamennyi prófétából megmagyarázta, ami az Írásokban őróla szól.
     Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok marasztalták és kérték: ,,Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben már a nap.'' Betért tehát, hogy velük maradjon. Amikor asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik. Erre megnyílt a szemük, és fölismerték De ő eltűnt előlük.
     Akkor azt mondták egymásnak: ,,Ugye lángolt a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk, és kifejtette az Írásokat?''
     Még abban az órában útrakeltek és visszatértek Jeruzsálembe. Ott egybegyűlve találták a tizenegyet és társaikat. Azok ezzel fogadták őket: ,,Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!'' Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték fel Jézust a kenyértörésben.
/Lk 24, 13-35/

             

                            “ A názáreti Jézust az Isten igazolta előttetek

                                                 a hatalmas csodákkal és jelekkel…..” (ApCsel 2,22)


     Krisztusban kedves testvérem!
     A mai vasárnapon az olvasmányban a mindannyiunk számára ismert beszédet halljuk Péter apostol szájából. A Szentlélek eljövetele után az apostolok felbátorodva léptek ki a bezárt szobából. Péter, mint az apostolok között az első, Pünkösd napján hangosan megszólitja az ünnepre felzarándokolt zsidókat, és azokat, akik más nemzetekből származnak, de hittek Izrael Istenében! Jézus feltámadása a középponti témája Péter beszédének. A zsidók nagy része tudta, hogy mi történt ott Jeruzsálemben a Pászka ünnepekor. Tudták azt, hogy miként adták át Jézust a római helytartónak, hogy halálra itélje. Péter apostol éppen ezt a valóságot tárja fel beszédében. Idézi a 16. Zsoltár szövegét, amely egy egyéni panaszzsoltár, de telve van az Isten iránti bizalommal. A zsoltárban szereplő szenvedő igazat Péter apostol, és később az ősegyház is Jézussal azonosítja. “ Szemem előtt az Úr mindenkor, ő áll jobbomon, hogy meg ne inogjak. Örül hát szívem és nyelvem énekel, sőt testem is reményben nyugszik el. Mert nem hagyod a lelkem az alvilágban, nem engeded, hogy rothadás érje Szentedet. Az élet útját mutattad meg nekem, és örömmel töltesz el színed előtt. “(Zsolt 16,8-11)-halljuk a zsoltáros tanúságtétetét.
     Péter apostol ezzel a beszéddel bizonyítja, hogy Jézus Krisztus az, akiről az ószövetségi zsoltáros jövendöl. Ő az, akit sajátjai támadnak, megölnek, de Isten, az Úr, a szenvedő jobbján áll, és nem engedi, hogy a benne bizakodó felett ujjongjon az ellenség, és hogy pusztulást sem fog látni. Jézus feltámadása éppen erről tett tanúságot.
     Krisztusban kedves testvérem! Nekünk, most élő keresztényeknek is szól Péter apostol beszéde! Minket is meghív, ebben az esztendőben és minden esztendőben, hogy Krisztusban ismerjük fel azta  szenvedő szolgát (igazat), akiről a zsoltáros is jövendöl, és Ő az, akit Isten feltámasztott a halálból. Jézus feltámadása a mi örök életünk záloga. Isten minket is, Krisztusban élőket is fel fog támasztani, és ahogyan a zsoltáros is mondta:” Mert nem hagyod a lelkem az alvilágban, nem engeded, hogy rothadás érje Szentedet. 28Az élet útját mutattad meg nekem, és örömmel töltesz el színed előtt. “
     Kegyelem és béke legyen veled!

 

 

Eseménynaptár

Június 2020
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30