Evangélium - 2019.11.10.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 32. vasárnap

      Abban az időben:
     Odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle:
     ,,Mester! Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének.
     Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt.

     A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hisz mind a hétnek felesége volt.''
     Jézus ezt válaszolta nekik: ,,A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak.
     Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.''
/Lk 20, 27-38/

                                            

                   “Mert készen vagyunk rá, hogy inkább meghaljunk, semmint atyáink törvényeit                                                                                      áthágjuk.”(2 Mak 7,2b)

     Krisztusban kedves testvérem!

     Ahogyan közeledünk az egyházi év végéhez, a vasárnapi szentmisék olvasmányai egyre többet foglalkoznak a halál, a feltámadás és az ítélet kérdésével. Ez egy olyan téma, amely minden ember számára rejtély, és néha még a félelemnek és a bizonytalanságnak is a forrása. A halál, az ítélet,és a feltámadás kérdése mindig is foglalkoztatta az embert. 

     A mai olvasmányban egy olyan ószövetségi eseményről hallunk, amely erősíteni akarja bennünk a feltámadásba vetett hitet és a bátor tanúságtételre hív meg minket. A Makkabeusok második könyvéből hallottuk a mai napon az olvasmányt. Hét  testvér vértanúságáról hallottunk, akik nem voltak hajlandóak megtenni, amire a zsarnok Antiochus Epiphanész kényszeríteni akarta őket. Ez a szír uralkodó megtámadta Izraelt és nagyon sok ember halálát okozta. A saját pogány szokásait és vallási előírásait akarta bevezetni a zsidók körében. A mai olvasmányban szereplő történet megmutatja, hogy már az ószövetségben is élt a feltámadásba vetett hit. A hét testvér tanúságtétele bizonytja, hogy a zsidók körében is élt az örök életbe vetett hit. A vértanúság , amit a hét testvér elsznvedett,  tanúsítja, hogy az Istenbe vetett hit, valamint a feltámadás reménye nagyon font s része az ember életének.

     Krisztusban kedves testvérem! Mi keresztények is szembesülünk a halállal. November hónapban kimondottan sokat gondolunk a meghaltakra. Hangsúlyozzuk, hogy elsősorban nem a siránkozás, a gyász és a szomorúság kell eluralkodjon rajtunk, hanem az örök életbe vetett hitből fakadó reménység. Krisztus feltámadása nekünk keresztényeknek a hit alapja. A halálban nem a végső pusztulást látjuk, hanem az örök élet kezdetét. A mai olvasmány is meg akar tanítani minket arra, hogy a földi szenvedések, bántalmak és maga a halál is az örök boldogságba akarnak minket elvezetni. Krisztus ígérete alapján, mindenki aki hisz, és aki bátran megvallja Őt a földi életében az Örök Haza jutalmát fogja megkapni.

Eseménynaptár

December 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31