Évközi 31. vasárnap

     Abban az időben:
     Jézus Jerikó városán haladt át. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki a vámosok feje volt. Szerette volna látni és megismerni Jézust, de a tömeg miatt nem láthatta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia.
     Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: ,,Zakeus, gyere le gyorsan, mert ma a te házadban kell megszállnom.''
     Erre ő sietve lejött, és örömmel fogadta Jézust. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték: »Bűnös embernél száll meg.«

     Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: ,,Nézd, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megkárosítottam, négyannyit adok helyette.''
     Jézus ezt felelte neki: ,,Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett.'' /Lk 19, 1-10/

             “Mert szeretsz mindent, ami van, és semmit sem utálsz abból, amit alkottál.”(Bölcs 11,24)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A Bölcsesség könyve az ószövetségi Szentírás egyik nagy mondásgyűjteménye. A szentíráskutatók nagy része, a régi görög szövegű felirat alapján „Salamon bölcsessége” könyvének nevezik. A szerző ebben a könyvben egyszer sem nevezi meg magát, de a mondások alapján kirajzolódik Salamon bölcs király alakja. ( vö. Biblia-Szent István Társulat,2015,  Bevezetés a Bölcsesség könyvéhez, 724 oldal)

     A mai olvasmány a Bölcsesség könyvének a harmadik mondásgyűjteményéből való, amely leírja a bölcsességnek a történelem folyamán megnyilvánuló tetteit.

     Már az ószövetségi gondolkodásban is világossá vát az, hogy Isten a teremtett világot szereti. Mindent szeretetből alkotott meg és nem akarja teremtményeinek a pusztulását. A választott nép fiai tapasztalták, hogy Isten az ember bűnössége ellenére sem pusztítja el a világot, és a büntetés végrehajtásánál is késedelmes. A mai olvasmány szövegéből kihallatszik Isten dicsőítése, aki az élet és az egész teremtett világ szerető Istene. Később arról is hallunk, hogy Isten a bűnöshöz is irgalmas: “Ezért enyhén bünteted, akik hibáznak, és a bűneikre emlékeztetve figyelmezteted őket, hogy hagyjanak fel a gonoszsággal és higgyenek benned, Uram.” (Bölcs 12,2)

     Krisztusban kedves testvérem! A ma hallott olvasmány nekünk is a szívünkhöz szól. A blocs szerzővel együtt nekünk is magasztalnunk kell Isten minden művéért és hálásak kell hogy legyünk azért mert mindig van lehetőségünk a megtérésre. Isten nem a bűneink mértéke szerint bánik velünk, hanem szeretetének mértéke szerint.