Evangélium - 2019.04.28.
28
Ápr
2019
Húsvét 2. vasárnapja, az isteni irgalmasság vasárnapja
Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.
Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!”
Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne. /Jn 20,19-31/
Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”
A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: „Békesség nektek!” Tamásnak pedig ezt mondta: „Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás így válaszolt: „Én Uram, én Istenem!” Jézus ezt mondta neki: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!”
Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne. /Jn 20,19-31/

“A hívők – férfiak és nők – egyre nagyobb számban csatlakoztak az Úrhoz.” (ApCsel 5,14)
Krisztusban kedves testvérem!
A mai napon az Isteni Irgalmasság Vasárnapját ünnepeljük. Szent II. János Pél papa vezette be ezt az ünnepet. Ezt a vasárnapot régen “Fehérvasárnapnak” hívták, mert a Húsvéti Vigilián megkeresztelkedett hittanulók eddig a napig a keresztelési fehér ruhában vettek részt a szentmiséken,és ezen a napon vetették le ünnepélyes keretek között. Ez az újjászületés szimbóluma volt. (vö. http://www.ktabkbih.net/info.asp?id=688). A 7.-től a 11.-ik századik ezen a vasárnapon ünnepelték meg az előző évben kereszteltek keresztelkedési évfordulóját.
Az Isteni Irgalmasság Vasárnapjának első olvasmánya beszámol nekünk arról, hogy az Egyház napról napra gyarapodott. Az apostolok igehirdetése és a csodajelek, amelyeket végbevittek sok embert vonzottak az Egyházba. Krisztus az apostolok működése által gyarapította a hívek számát.
Krisztusban kedves testvérem! A keresztség által mi is tagja lettünk az Egyháznak, és ugyanakkor Krisztus tanítványaivá is váltunk. Az apostolokhoz, és az első keresztény közösséghez hasonlóan nekünk is küldetésünk van a még nem hívökhöz. Szavaink és tetteink segítik az Egyház gyarapodását. Nem is mindig a szavak, vagyis a szóbeli tanúságtétel a legfontosabb, hanem a cselekedetek, amelyeket Krisztus nevében teszünk vonzzák az embereket a közösségbe. Az első keresztény közösség, nem lehetett túl nagy, de a lelkülete hatalmas erősségű volt. A mai világban is tüzes lelkületű keresztény közösségekre van szükség, amelyekben Isten irgalmas szeretete az irányadó, és belőle táplálkozik a közösség. Az irgalmasság gyakorlása, az egymás iránti szeretet hangosan kiált a világ felé. Szükség van tehát a keresztény tanúságtételre, különösen a mai világban. A világ újra fel kell hogy ismerje Krisztust. Ebben mi nagyon sokat tudunk tenni.
Segítsen minket az első keresztény közösség lelkületeének a példája, hogy napjainkban is “egyre nagyobb számban csatlakozzanak az emberek az Úrhoz”, és általa üdvözüljenek!
Kegyelem és béke legyen veled!
Az Isteni Irgalmasság Vasárnapjának első olvasmánya beszámol nekünk arról, hogy az Egyház napról napra gyarapodott. Az apostolok igehirdetése és a csodajelek, amelyeket végbevittek sok embert vonzottak az Egyházba. Krisztus az apostolok működése által gyarapította a hívek számát.
Krisztusban kedves testvérem! A keresztség által mi is tagja lettünk az Egyháznak, és ugyanakkor Krisztus tanítványaivá is váltunk. Az apostolokhoz, és az első keresztény közösséghez hasonlóan nekünk is küldetésünk van a még nem hívökhöz. Szavaink és tetteink segítik az Egyház gyarapodását. Nem is mindig a szavak, vagyis a szóbeli tanúságtétel a legfontosabb, hanem a cselekedetek, amelyeket Krisztus nevében teszünk vonzzák az embereket a közösségbe. Az első keresztény közösség, nem lehetett túl nagy, de a lelkülete hatalmas erősségű volt. A mai világban is tüzes lelkületű keresztény közösségekre van szükség, amelyekben Isten irgalmas szeretete az irányadó, és belőle táplálkozik a közösség. Az irgalmasság gyakorlása, az egymás iránti szeretet hangosan kiált a világ felé. Szükség van tehát a keresztény tanúságtételre, különösen a mai világban. A világ újra fel kell hogy ismerje Krisztust. Ebben mi nagyon sokat tudunk tenni.
Segítsen minket az első keresztény közösség lelkületeének a példája, hogy napjainkban is “egyre nagyobb számban csatlakozzanak az emberek az Úrhoz”, és általa üdvözüljenek!
Kegyelem és béke legyen veled!