Evangélium - 2019.02.10.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 5. vasárnap

     Amikor Jézus egyszer a Genezáret tavánál állt, nagy tömeg sereglett köréje, hogy hallgassa az Isten szavát. Jézus látta, hogy a tó partján két bárka vesztegel. A halászok kiszálltak, és a hálóikat mosták. Beszállt hát az egyik bárkába, amelyik Simoné volt, s megkérte, hogy vigye kissé beljebb a parttól. Aztán leült, és a bárkából tanította a népet.

     Amikor befejezte a tanítást, így szólt Simonhoz: ,,Evezz a mélyre, és vessétek ki a hálótokat halfogásra.'' ,,Mester – válaszolta Simon – ,,egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót.'' Meg is tette, s annyi halat fogtak, hogy szakadozni kezdett a háló. Intettek a másik bárkában levő társaiknak, hogy jöjjenek és segítsenek. Azok odamentek, és úgy megtöltötték mind a két bárkát, hogy majdnem elsüllyedt.

     Ennek láttán Simon Péter Jézus lábához borult, és e szavakra fakadt: ,,Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok.'' A szerencsés halfogás láttán ugyanis társaival együtt félelem töltötte el. Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, Simon társait. De Jézus bátorságot öntött Simonba: ,,Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel.''
     Erre partra vonták hajóikat, és mindenüket elhagyva követték Jézust. 
/Lk 5, 1-11/

               

                                                    „Itt vagyok, engem küldj el!” (Iz 6,8)

     Krisztusban kedves testvérem!

     Izajás próféta meghívásának a történetét hallotuk a mai vasárnapon. A prófétai könyv konkrétan megfogalmazza, hogy mikor játszódik le Izajás prófétai meghívása. A szöveget magyarázó kommentátor szerint a meghívástörténet a jeruzsálemi templomban egy illatáldozat alkalmával zajlik le. (vö. http://www.ktabkbih.net/info.asp?id=702). A prófétai meghívástörténekteket olvasva ráeszmélünk, hogy minden prófétának más meghívástörténete van. Ez abból következik, hogy Isten csak olyan helyzetekben hívott meg prófétákat, amikor valami nagyon fontos esemény következett be a választott nép életében. Izajás próféta meghívásának a története Uzija király halálának az évében történt. A történetírás szerint ez Kr .e. 740-ben történt. Uzija király egy reformkirály volt, aki intézkedéseivel megerősítette az országot. Izajás próféta tanúja volt a nagy történelmi eseményeknek, amelyek között ott van a az északi királyság bukása is Kr. e 721-ben.

     A szentírási olvasmány amit hallottunk nagyon bőséges elmélkedési anyagot tár elénk. Először is találkozunk Izajás látomásával.Látja az Urat, és a mennyei udvartartást, a mennyei seregeket, akik az általunk is használt liturgikus éneket éneklik „Szent, Szent, Szent....” Mindezek mellett ott van a próféta nagy felismerése is!  „Jaj nekem, végem van, mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között élek, mégis szememmel láttam a Királyt, a Seregek Urát.”(Iz 6,5). Ezek az igék amiket hallottunk, üzenik nekünk, hogy Isten nem az alkalmasakat hívja meg a szolgálatra, hanem a meghívottakat teszi alkalmassá. Erre utalnak a következő versek: “Akkor az egyik szeráf odarepült hozzám, a kezében izzó parazsat tartott, amelyet csípővassal az oltárról vett.7Megérintette vele az ajkamat és így szólt: „Nos, azáltal, hogy ez megérintette ajkadat, eltűnt gonoszságod és bocsánatot nyert a bűnöd.” (Iz 6, 6-7)!

     Krisztusban kedves testvérem! A ma hallott prófétai meghívástörténet minket is arra tanít, hogy merjünk bízni Isten erejében, és abban hogy minket alkalmatlanokat alkalmassá tud tenni kegyelme által. Isten munkatársaivá lehetünk, ha Izajáshoz hasonlóan felvállaljuk a meghívást, és engedjük, hogy az Úr megtisztítsa egész lényünket.

     Isten kegyelme és ereje legyen veled testvérem, hogy a mai világban jó munkatársa légy az Úrnak!

Eseménynaptár

Április 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30