Evangélium - 2019.01.27.

Szerkesztette: Masa Tamás

 Évközi 3. vasárnap

     Már sokan vállalkoztak arra, hogy a körünkben lejátszódott eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az isteni igének. Most jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek pontosan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletreméltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanítások, amelyekre oktattak.

    Abban az időben:
    Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla.

     Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: ,,Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.''
    Összetekerte az Írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: ,,Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.'' 
/Lk 1, 1-4; 4, 14-21/

                    

              „Ez a nap az Úrnak, a ti Isteneteknek van szentelve. Ne szomorkodjatok hát és                                                                                         ne sírjatok!” (Neh 8,9)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai vasárnap első olvasmánya egy igen szép esemény leírását tartalmazza. Az Ószövetségi Szentírásban Ezdrás és Nehemiás könyve, két olyan írás, amelyek egy reformról, megújulásról szólnak. A választott nép fiai hetven évig Babilon földjén voltak fogságban. Ezen idő alatt nagyon sok minden történt. A legsúlyosabb dolog az, hogy sok mindent elfelejetettek a Törvényből, és eltávolodtak Jahvetól, az Istentől. Nagyon sokan, pogány szokásokat kezdtek gyakorolni, házasságot kötöttek a pogányokkal, és Isten Törvénye egyre messzebb ált a szívüktől. Ezdrás és Nehemiás, voltak azok a férfiak, akiket az Úr meghívott, hogy a nép körében tegyenek rendet, ismertessék fel újra a nép tagjaival Isten Törvényének a szépségét.

     A mai vasárnap első olvasmánya éppen a Törvény újbóli kihirdetését beszéli el. Csodálatos esemény lehetett. A fogságból megszabadult nép újra hallja a Törvényt, és annak a magyarázatát. A szent író megjegyzi, hogy a nép amint meghallotta a felolvasott Törvényt, sírásra fakadt. Igen. Az Istentől eltávolodott lélek ráeszmélt arra, hogy mit is tett valójában. A szöveg folytatásában, azt az igét halljuk, amit címsoknak választottam: Ez a nap az Úrnak, a ti Isteneteknek van szentelve. Ne szomorkodjatok hát és ne sírjatok!”(Neh 8,9). Ebben a versben is látszik, hogy Isten nem a szomorkodó szívet kedveli, hanem az örömmel teli szívet. Annak ellenére, hogy a nép mennyire távol volt a Törvénytől, és magától az Úrtól, új lehetőséget kap. Isten nem a büntetés Istene, hanem a megbocsátás és az irgalom Istene, aki megadja a lehetőséget a népnek, hogy visszatérjen a Törvényhez, és ezátal Őhozzá is.

     Krisztusban kedves testvérem! Ez a szentírási olvasmány nekünk is azt üzeni, hogy Isten mindig ad egy új lehetőséget, annak ellenére is, hogy nagyon sokszor távol vagyunk Tőle. Jézus Krisztusban megjelent a nagy Lehetőség! Isten mindig közel van hozzánk, és mindig hallgathatunk a szavára. Ezért a címsor újra bátorít és vigasztal minket: Ez a nap az Úrnak, a ti Isteneteknek van szentelve. Ne szomorkodjatok hát és ne sírjatok!”(Neh 8,9). Nem a szomorúság és a siránkozás fiai vagyunk, hanem Isten kegyelméből, Jézus Krisztus megváltói műve által az öröm és a remény emberei lettünk!

Eseménynaptár

Október 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31