Evangélium - 2018.11.04.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 31. vasárnap 

    "Abban az időben:
     Egy írástudó megkérdezte Jézustól: ,,Melyik az első a parancsok közül?''
     Jézus így válaszolt: ,,Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.''
     Az írástudó erre azt válaszolta: ,,Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő vagy véres áldozatnál.''

     Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: ,,Nem jársz messze Isten országától.'' Ezután több kérdést már nem mertek neki föltenni." /Mk 12, 28b-34/

               

                                                „Melyik az első a parancsok közül?”(Mk 10,28b)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai evangéliumi szakaszban a főparancsot halljuk. Láttuk több alkalommal az evangéliumok leírásában, hogy farizeusok és írástudók próbára akarják tenni Jézust. Mindig kerestés az alkalmat arra, hogy valamelyik kijelentése alapján bevádolhassák Őt. Jézus azonban minden alkalommal bölcsebb mint a provokáló farizeusok és írástudók.

     A ma olvasott szakaszban is egy ilyen történet zajlik le. Egy írástudó megkérdezi Jézustól, hogy melyik a legfőbb parancsolat. Ez abban az időben egy nagyon is érdekes, talán messzemenően provokatív kérdés volt. A zsidók 613 törvényt, előírást ismertek, amelyek között nagyon nehéz volt eligazodni. A hallgatóság figyelemmel és feszületen várta, hogy vajon Jézus milyen választ fog adni. Jézus az ószövetség szóhasználatával válaszol („Halld Izrael...). Ezzel azonnal letöri a provokálókat, akik azt várták talán, hogy majd olyasmit mond, amivel megsérti az ószövetségi törvényt. Jézus nagyon bölcsen idézi az Ószövetséget és a kettős szeretetparancsot fogalmazza meg: “ Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második így szól: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat! Ezeknél nincs nagyobb parancs.”(Mk 10,29-31)

     Ha igazából belegondolunk, akkor rájövünk arra, hogy valóban milyen nehéz is lehetett megismerni és megtartani mind a 613 ószövetségi előírást. Nagyon nehéz lehetett rangsorolni őket, vagy éppen megtanulni azok fontossági sorrendjét. Jézus ezzel a válaszával, egyszerűen, de mindent belefoglalva kimond. Az első parancs tehát az, hogy az ember szeresse Istent mindenekfelett, és utána pedig ebből a szeretetből merítve szeresse embertársát is. Az írástudó egyetért Jézussal. Nem köthetett bele abba amit hallott, hiszen a Főparancs a teljesen össefoglalja az egész ószövetségi törvényt.

     Krisztusbban kedves testvérem! A mai evangéliumi szakasz kapcsán, amely elég roved ugyan, mindössze néhány sor, mi is elgondolkodhatunk sok mindenről. Az első dolog amire érdemes rákérdezni az az, hogy milyen az Istennel való kapcsolatom. Mennyire figyelek oda a mindennapokban arra, hogy élő szeretetkapcsolatban legyek Istennel. Ez elsősoron az imádságban és a közösségi liturgiában való részvételben mutatkozik meg. Az igazi találkozás Istennel az imádságban, az igeolvasásban és a közösségi ünneplésben jön létre. Nagyon fontos tehát a mi számunkra, hogy ezekre legyen időnk. A mai világban nagyon sokszor lehet hallani azt, hogy az emberek mondják: nincs idejük az imára, vagy éppen nincs lehtőségük a liturgiában való részvételre. Van ebben valami, de nem mondhatom hogy teljesen így van. Az igaz, hogy a mai privatizált világban az emberek dolgoznak, függetlenül attól, hogy ünnep van- e vagy sem, vasárnap van-e vagy sem. A munkáltatók nem igazán tartják be a vasárnapi munkaszünetet. Ebben a helyzetben részben igazuk van sokaknak, de nem teljesen. Az Istennel való találkozásra, mindig lehet időt találni. Akarni kell, ez a legfontosabb. Az imádságainkat bárhol és bármikor elvégezhetjük. Nagyon fontos, hogy ne szakadjon meg a kapcsolatunk az élő Istennel. Ha ez a kapcsolat megvan, akkor a Főparancs második része is menni fog. Az embertárs iránti szeretet is élővé lesz. Itt nem egy érzésre gondolunk elsősorban. A felebarát iránti szeretet mindenekelőtt egy tevékeny szeretet. Ez azt jelenti,hogy a mindennapok munkálkodása és tevékenységei között is odafigyelünk a másik emberre. A szeretet parancsa tehát nem egy elméleti dolog, hanem gyakorlati. Jézus a saját életén keresztül mutatja be a Főparancs megélését. Jézus állandó kapcsolatban van az Atyával, és ugyanakkor tevékenyen építi Isten Országát a szeretből fakadó cselkekedetekkel.

     Krisztusban kedves testvérem! A mai vasárnap evangéliumi szakasza tehát felhívja a figyelmünket néhány nagyon fontos dologra. Meg kell tapsztalnunk az Isten iránti szeretet fontosságát, és a mindennapokban élő szeretettel kell a másik ember felé fordulni.

 

Eseménynaptár

November 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30