Evangélium - 2018.10.28.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 30. vasárnap

     "Abban az időben:
     Tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: ,Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!'' Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: ,,Dávid fia, könyörülj rajtam!''
    Jézus megállt és így szólt: ,,Hívjátok ide!'' Odaszóltak a vaknak: ,,Bátorság! Gyere, téged hív!'' Az eldobta köntösét, felugrott és odament Jézushoz. Jézus megkérdezte: ,,Mit akarsz, mit tegyek veled?''
     A vak ezt felelte: ,,Mester, hogy lássak.''
    Jézus erre így szólt hozzá: ,,Menj, a hited megmentett téged.'' Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az úton." 
/Mk 10, 46-52/

            

                                            „Dávid fia, könyörülj rajtam!”(Mk 10,47b)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai evangéliumban a jerikói vak meggyógításának a történetét hallottuk. Ez a történet megtalálható Máté és Lukács evangéliumában is de azoknál kevesebb részlet van közölve. Márk evangélista fontosnak tarotta azt, hogy közölje a részleteket. Az első dolog, ami nagyon szembetűnő, az az, hogy megnevezi a vak koldust. Bartimeus a neve akinek az apja Timeus. (vö. Mk 10,46b) A régi világban még nem voltak vezetéknevek, hanem az embereket általában a lakóhelye, foglalkozása, vagy valamelyik felmenője nevével különböztették meg. Itt Bartimeusról hallunk, aki a szentíráselemzők szerint később nagy evangélizációs munkát végzett. A rajta elvégzett gyógyítás megerősítette őt a hitében, és később (valószínűleg Rómában) hirdette az evangéliumot(vö. http://www.ktabkbih.net/info.asp?id=649). A mai evangéliumi történet Jerikó határában zajlott le. Ez a város nagyon is ismert volt, amelynek mozgalmas története volt. Jézus korában ez a város volt a zarándokok utolsó megállóhelye, a judeai sivatagba való indulás előtt. Jerikó kb. 30 kilóméterre van Jeruzsálemtől. Jézus korában ez a város, amely azelőtt többször gyújtogatás és rombolás áldozata lett, hellenista stílusban, díszesen ki volt építve. A mai evangéliumi történettel az evangélista ennek a városnak a határába kalauzol minket. Ott találjuk a vak Bartimeust, aki az út mellett ülve kéreget. A nagy fordulat az életében akkor következik be, amikor Jézus elindul kifelé Jerikóból és Jeruzsálem felé veszi az útját. Márk evangéliumában Jerikó az utolsó megállóhelye Jézusnak, mielőtt elmegy Jeruzsálembe, ahol majd elfogják, elítélik, és keresztre feszítik .Itt most Bartimeuson van a hangsúly Nézzük csak meg mi történik. Amikor meghallja hogy Jézus közeledik kiáltozni kezd: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” (Mk 10, 47b). Nagyon érdekes, hogy ez a vak ember mennyire mély hitvallást tesz ezzel. A “Dávid fia” kifejezés egy komoly hitvallás. Jézusra alkalmazza az a ki igazán hiszi, hogy Ő a Messiás, akiről az ószövetség jövendöl. Bartimeus megvallja hitét, annak ellenére, hogy néhány jelenlévő csitítja, és megpróbálja elhallgattatni. Jézus nem hagyja figyelmen kívül Bartimeust. Amikor a közelébe ér magához hívja Bartimeust. Számomra nagyon megragadó ez a mozzanat. Jézus odahívja magához a kiáltozó vak koldust és beszélgetni kezd vele. Márk evangéliuma az, amelyik közli ezt az eseményt a részleteivel együtt. Nagyon érdekes hogy a vak felugrik, eldobja köntösét és Jézushoz fut. A magyarázat szerint ez a gesztus az új emberré való átváltozást jelképezi. A köntös eldobása azt sugallja, hogy a Jézussal való találkozás Bartimeust új emberré formálta. A köntös levetése egyenlő a régi ember szokásainak és életmódjának a levetésével. Valóban ez is történt. Jézus meggyógítja a vak koldust és az a nyomába szegődik. Csodálatos ez a jelenet. Engem személy szerint mindig megragad ez az evangéliumi esemény. A Jézussal való találkozás átformál, új teremtménnyé tesz. Bartimeus új életre született, ott Jerikó város bejáratánál, és Jézus követője lett.

     Krisztusban kedves testvérem! A ma olvasott evangéliumi szakasz minket is buzdítani akar arra, hogy Bartimeushoz hasonlóan mi is merjünk hitvallást tenni Jézus mellett. Merjük mi is kimondani ezeket a szavakat: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” (Mk 10,47b). Ebben a mondatban a hitvallás mellett ott van a bűnbocsánat kérése is. Bartimeus alázattal, gyengeségének tudatában fordul Jézushoz. Milyen jó lenne ha minket is ilyen lelkület vezetne. A hitvalló és a Jézus szeretetére, irgalmára ráhagyatkozó lelkület! Mennire más volna a mai világ arculata, ha tudnának az emberek őszintén hinni, remélni és bízni Jézusban. Mennire jó lenne ha meg mernénk vallani gyengeségünket, és hagyni hogy Jézus gyógyítson meg bennünket. Milyen jó lenne, ha a vakságunk megszűnése után Bartimeus pédáját követnénk, és hirdetnénk Jézust az emberek között.

     Kívánom mindenkinek, hogy a ma hallott evangéliumi esemény erősítsem meg miket, és engdjük, hogy JÉzus kigyógyítson minket vakságunkból, és tisztán látó keresztényekké legyünk, akik Jézust helyezik az életük középpontjába, és Róla tesznek tanúságot szavaikkal és életmódjukkal!

Eseménynaptár

November 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30