Evangélium - 2018.10.07.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 27. vasárnap

     "Abban az időben:
     A farizeusok odamentek Jézushoz és megkérdezték: ,,Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?'' Próbára akarták ugyanis tenni.
     Ő azonban kérdéssel válaszolt: ,,Mit parancsolt nektek Mózes?''
     Azt felelték: ,,Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk.''
     Jézus folytatta: ,,A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.''
     Otthon tanítványai ismét megkérdezték őt ezzel kapcsolatban. Ezt válaszolta: ,,Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy, házasságot tör.''
     Kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét. A tanítványok azonban elutasították őket. Amikor Jézus meglátta ezt, megharagudott, és ezt mondta nekik: ,,Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy gyermek, nem megy be oda.'' Azután ölébe vette a gyermekeket, és kezét rájuk téve megáldotta őket."
/Mk 10, 2-16/

                                     

                    “Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik”(Mk 10,7)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai evangéliumi szakaszban ismét arról olvastunk, hogy a farizeusok és az írástudók próbára akarják tenni Jézust. Ezért, szokásuk szerint egy provokatív kérdést tesznek fel neki: „El szabad a férjnek bocsátania a feleségét?(Mk 10,2). A farizeusok és az írástudók minden alkalmat megragadtak ahhoz, hogy valami hibát találjanak Jézus szavaiban és vádolhassák őt. Nagyon érdekes azonban, hogy Jézus nem ad választ kijelentés formájában, hanem kérdéssel válaszol a provokációra (vö Mk 10,3). Jézus Mózesre hivatkozik ebben a kérdésben. Az ószövetségi törvényben szerepelt ugyanis az, hogy a férj elbocsáthatta feleségét, de az asszony nem hagyhatta el a féjét. Márk evangélista az evangéliumát a Rómában élő keresztényeknek címezte. Tudjuk, hogy a római törvények egészen mások voltak, mint az ószövetségi törvény. Rómában, a törvények szerint mindkét fél kezdeményezhette a házasság felbontását.(vö. http://www.ktabkbih.net/info.asp?id=646)  Az evangélista  itt tisztázni akarja ezt a kérdést. Ha figyelmesen végigolvassuk az evangéliumi szakaszt, látni fogjuk, hogy Jézus a mózesi törvényből kiindulva mondja el a tanítását.

     A Szentírás tanúskodik nekünk arról, hogy Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. A címben szereplő ver pedig arra mutat rá, hogy a férfi és a nő életszövetsége egy komoly elköteleződést kíván meg. A férfi és a nő közössége a házasságban Isten akaratából jön létre, ez egy adomány, amely szent. Jézus ebben az evangéliumi szakaszban védelembe veszi a házasságot, és nem is kis mértékben, mert tudjuk hogy a mi Egyházunkban a házasság szentség. Szent dolog, mert Isten akartából jön létre, a teremtés rendjéből indul ki, és ugyanakkor a házassság felbonthatatlansága pedig Isten és az ember között létrejött szövetségnek is a jele.

     Jézus egy prófétai kifejezést használ akkor, amikor a farizeusok és az írástudók azt a választ adják hogy: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írva elküldjük az asszonyt”(Mk 10,4). Ez a prófétai kifejezés pedig az ószövetségben gyökerezik. “ A szív keménysége”. Ez a kifejezés többször szerepel az ószövetségi próféták könyveiben. A magyarázatok szerint ezt a megtérésre való készség hiányának, és a szövetségi kötelességek megtartásának a hiányára szokták vonatkoztatni. Jézus is ilyen értelemben mondja ki ezt a prófétai igét. A farizeusok és az írástudók hasonlítanak az ószövetségi elődeikhez. A szívük messze jár Istentől. Jézus fel akarja hívni a figyelmet, hogy a törvény értelmezésének van egy más módja is. Isten üdvözítő és emberszerető jósága húzódik meg annak a mélyén, nem pedig csak egy holt előírásról van szó. Jézus kifejezi azt, hogy a férfi és a nő házassága egy út az üdvösségre. Az hogy az ember elhagyja apját anyját és a feleségéhez ragaszkodik, azt jelenti, hogy egy komoly elhatározást tett, és a házasság által Isten üdvözítő szándékának a munkatárává válik.

     Krisztusban kedves testvérem! A mai világban is fontos felismerni Jézus üzenetének a mélységét. Nem szeretnék itt most siratóéneket énekelni a házasságal kapcsolatban. Nagyon jól ismerjük a mai helyzetet, de ez nem ok arra, hogy mindenben a világ végét lássuk. Nekünk keresztényeknek, Jézus evangéliuma alapján komolyan kell tekintenünk a kersztény házasságra. Állandóan szem előtt kell tartan annak szentségét és méltóságát. Nem szabad hogy a keményszívűség uralkodjon el rajtunk. Isten akartában meg kell látnunk, azt, hogy annak mi a végső célja. Az üdvösségre jutás. Ezért nagyon lényeges, hogy állandóan támogassuk, segítsük a keresztény házasságra készülőket, és a már abban élőket. A világ értékrendjét fel kell cserélni a Jézustól kapott értékrendre, és akkor más less a helyzetkép. A keresztény házasság az Egyház egyik legfontosbb alappillére.

     Imádkozzunk a keresztény házasokért, házasságtra készülőkért, hogy meglátva Isten akaratát, a házassági hűséget készésgesen megtartsák, és a világba ezáltal Isten szeretetének a jelei legyenek!

Eseménynaptár

December 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31