Evangélium - 2018.09.02.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 22. vasárnap

     " Abban az időben:
     Összegyűltek Jézus köré a farizeusok és néhány írástudó Jeruzsálemből. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan , kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyékig, így tartják meg az ősök hagyományait. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez.
      A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: ,,Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért étkeznek tisztátalan kézzel?''
     Ezt a választ adta nekik: ,,Képmutatók! Találóan jövendölt rólatok Izajás, amint írva van: »Ez a nép ajkával tisztel engem, ám a szíve távol van tőlem. Hamisan tisztelnek, olyan tanokat tanítván, amelyek csak emberi parancsok.« Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz ragaszkodtok.''
     Majd ismét magához szólította a népet, és így szólt: ,,Hallgassatok rám mindnyájan, és értsétek meg: Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná. Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert."
/Mk 7, 1-8. 14-15. 21-23/

            

                 “Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné.” (Mk 7,15a)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai vasárnaptól kezdve egészen az egyházi év végéig, újra Márk evangéliumát fogjuk olavasni. Öt vasárnapon keresztül János evangéliumának a hatodik fejezetét elmélkedtük át. Márk evangélista az evangéliumát pogányságból megtért keresztényeknek írja. Az ő könyve a lgrövidebb, mindössze 16 fejezet.

     A mai evangéliumi szakaszban arról hallottunk, hogy jeruzsálemből „küldöttség” érkezik Gallileába Jézushoz. Farizeusok és írástudók ezek, akik sűrűn szembefordultak Jézussal és tanítványaival. Az evangélista a mai evangéliumi szakasz elején közli, hogy a Jeruzsálemből érkezett farizeusok és írástudók észrevették,hogy Jézus tanítványai mosatlak kézzel eszik a kenyeret. (vö Mk 7,2). Az evangélista erre néhány mondatban magyarázatot ad minderre, hiszen, mint ahogy mondtuk, az evangéliumát pogányságból megtért keresztényeknek írja, akik nem ismerik a zsidó törvényeket. (vö Mk 7,3-4). Amikor a farizeusok és az írástudók szóvá teszik azt amit láttak, Jézus egy ószövetségi idézettel, szó szerint  az Iz 29,13-ból vett igével:  “Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem. 7De hiábavalóan tisztelnek, mert tanaik, amelyeket hirdetnek, csak emberi parancsok.”. Nagyon találó Jézus ezen válasza, hiszen éppen egy nyolc évszázaddal előtte élt próféta szavait teszi az Őt támadó jeruzsálemi farizeusok és írástudók elé. Jézus hasonló tanítást akara adni a mai evangéliumban, mint az ószövetségi próféta néhány évszázaddal előbb. A külső, látható cselekedetek nem elegendőek ahhoz, hogy az ember igazzá váljon. Az ószövetségi törvény nagyon sok részletes leírást ad a mindennapi életben való viselkedéshez, az istentisztelet végzéséhez, és sok minden máshoz, de a sorok között ott is benne van a szívbéli hit  szükségessége. Ez az amit Jézus hiányol a farizeusoknál és az írástudóknál. A Törvény pusztán külső, látható megtartása nem elegendő, egy belső lelkület is kell hogy társuljon hozzá.

     Krisztusban kedves testvérem! A mai evangéliumi szakasz nagyon jó kiindulópont a mi számunkra is,hogy elgondolkodjunk elsősoron a saját lelkületünkről, a saját életünkről. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon minket milyen lelkület vezet. Az előírások pusztán látványos megtartása vezet-e minket, vagy az igazi hit, ami az életre vezet? Nagyon sokszor fennáll a veszélye annak, hogy nagyon sok keresztény is megmarad a felszínes vallásosság szintjén. A cselekedeteket gyakran valamilyen félelem vezérli, nem pedig az Istenbe vetett igaz hit. Jézus ma is felhívja a figyelmünket arra, hogy nem szabad csupán a külsőségek szintjén megmaradni, hanem méylíteni kell magunkban az igazi hívő és vallásos lekületet, amely Isten szeretetének a befogadásával kezdődik, és állandóan érlelődik bennünk. Ha a mindennapjainkat Isten szeretébe ajánlva éljük, Isten szeretetétől vezérelve cselekszünk, akkor már elértük azt, amire Jézus meghívott minket. A képmuató, színészkedő vallásosság helyett, mi igazi, hívő lelkületű keresztények leszünk. A külsőségek számunkra csak másodrendű dolgok lesznek, és jobban oda fogunk figyelni a lélek belső indításaira.

     Krisztusban kedves testvérem! A ma hallott evangéliumi szakasz is tanítson minket. Jézus szavai:” Kívülről semmi sem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Hanem ami belőle származik, az teszi az embert tisztátalanná.” (Mk 7,15). Ezzel világosan kimondja Jézus, hogy minden cselekedetünk, de az egész életünk minősége a belső lelkülettől függ. Ezért törekedjünk arra, hogy a szívünk bensejében az evangélium örömteli lelkülete legyen, ez vezessen minket minden időben, és az evangéliumi lelkület sugározzék ki mindazok felé is, akikkel találkozunk, vagy napról napra együtt vagyunk.

     Béke legyen veled!

 

Eseménynaptár

Szeptember 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30