Evangélium - 2018.06.24.

Szerkesztette: Masa Tamás

Keresztelő Szent János születése

"Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.” A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett." /Lk 1,57-66. 80/

 

              

                                                               „János az ő neve.” (Lk 1,63)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai vasárnapon, ha az évközi vasárnapok sorát nézzük, akkor az évközi 12. vasárnap lenne sorban. Ebben az esztendőben, ezen a vasárnapon, azonban egy nagyon szép,  és mély tartalmú ünnepet ünnepel Egyházunk. Keresztelő Szent János születésének ünnepe van.

     Nem véletlen az, hogy főünnepként ünnepeljük a mai napot! Keresztelő Szent János születése egy olyan esemény, amely közvetlenül megelőzi az Üdvözítő születését. Pontosan fél év van hátra Karácsony ünnepéig. Keresztelő János, mint a Messiás előhírnöke jött el. Isten tervében neki is hatalmas feladata volt. Azért született, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy mennyire közel van a Megváltó eljövetele, és mennyire közel van a megváltás, amelyre az egész emberiség rászorult.

     A ma olvasott evangéliumi szakasz elbeszéli nekünk Keresztelő János születésének esményét. Az evangélium tanúsága szerint tudjuk, hogy János szülei idősebb korú emberek voltak. Nem volt gyermekük, és ezért nagyon sokat szégyenkeztek emiatt. Isten azonban megajándékozza őket odős korukban egy gyermekkel,a ki később hatalmas előhírnöke lesz Jézusnak, sőt még az életét is odaadja érte.

     Lukács evangélista lejegyezte azt is, hogy János születésének a hírüladásától, egészen a körülmetélés napjáig apja Zakariás néma volt. Megnémult,mert hitatlankedve fogadta az anygali híradást, de amikor a körülmetéléskor kimondaja a címben is szereplő szavakat: „János az ő neve.(Lk 1,63), megoldódik a nyelve és magasztalta Istent. (vö. Lk 1, 64)

     Krisztusban kedves testvérem, a mai evangéliumi szakasz nem puszttán csak egy leírást akar közölni Keresztelő János születéséről, hanem felis hívja a figyelmünket nagyon sok dologra. Zakariás, aki hitetlenkedve fogadta János születésének hírüladását, némasággal let megbüntetve. Amint azonban Isten akarata szerint cselekedett újra megoldódott a nyelve. Nekünk is vannak ilyen helyzeteink az életben. Nagyon sokszor olyan dolgokkal találkozunk az életünkben, amire mi is kishitűséggel, vagy teljes hitetlenséggel reagálunk.ebben hasonlítunk Zakariásra. Ő is ember. Gyenge ember, aki azután mégis megkapja a hit kegyelmét, és teljesen megváltozik. Hinni kezd isten ígéretében. Meg szabad kérdezni most magunktól, hogy mi hogyan fogadjuk Isten tervét az életünkben? Nagyon jó kérdés. Nagyon jó lenne, ha mi is mernénk Zakariás módjára Istennel együttműködni.

     Keresztelő János születése egy csodálatos esemény volt, ahogyan az evangélium megjegyzi (vö. Lk 1,63-66). A szomszédok csodálkoznak,de ugyanakkor szent félelem is megszállja őket. Igen, mert János születésében megsejtik azt, hogy ezzel a gyermekkel nagy terve van az Istennek, ami aztán valósággá is lesz!

     Krisztusban kedves testvérem! A mai ünnepen felolvasott evangéliumi szakasz legyen mindannyiunk számára egy buzdítás és egy bátorítás. Lehet hogy néha Zakariáshoz hasonlóan hitetlenkedve fogadunk el dolgokat,de ugyanakkor az ő példája szerint tudunk Isten tervével együttműkodni, vagyis  belehelyezkednünk Isten tervébe.  Olyan hatalmas dolog az, amikor egy keresztény ember feltétel nélkül tud ráhagyatkozni Isten szeretetére,és Isten tervét hagyni megvalósulni a saját életében.

     Kívánom neked és jómagamnak is, hogy ez megtörténjen az életünkben, és Zakariáshoz, feleségéhez Erzsébet asszonyhoz, valamint a rokonokhoz ésa szomszédokhoz hasonlóan, akikről a mai evangéliumban hallottunk. Töltsön el minket is szent öröm, és ebben az örömben magasztaljuk Istent életünk minden napján, és az Ő tervének hűséges munkatársai legyünk.

 

Eseménynaptár

November 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30