Evangélium - 2018.03.25.

Szerkesztette: Masa Tamás

Virágvasárnap, az Úr szenvedésének vasárnapja  

     "Két nappal a húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepe előtt a főpapok és írástudók arról tanácskoztak, hogyan foghatnák el Jézust csellel, hogy azután megöljék. Így szóltak: ,,Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép között!''


    Előre megkente testemet a temetésemre.

    Amikor Jézust Betániában a leprás Simon házában vendégül látták, odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi és igen drága nárdusolajat hozott. Széttörte az alabástrom edényt, és (az olajat Jézus) fejére öntötte. Egyesek bosszankodtak magukban: ,,Miért kell a kenetet így pazarolni? Hiszen több mint háromszáz dénárért el lehetett volna adni, és szétosztani a szegények között.'' És megharagudtak az asszonyra.
    Jézus azonban ezt mondta: ,,Hagyjátok őt! Miért bántjátok, hiszen jót tett velem! Szegények mindig lesznek veletek, és amikor csak akarjátok, jót tehettek velük. Én azonban nem leszek mindig veletek. Ô megtette azt, ami tőle telt: Előre megkente testemet a temetésre. Bizony mondom nektek, bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, ezt is hirdetni fogják az ő emlékezetére.''

    Iskarióti Júdásnak megígérték, hogy pénzt adnak neki.

    Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy elárulja nekik Jézust. Amikor azok meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ô tehát kereste a kedvező alkalmat, hogy elárulhassa.

     Hol van a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom?

     A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): ,,Mit akarsz, hová menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?''
     Erre elküldte két tanítványát ezekkel a szavakkal: ,,Menjetek a városba. Találkoztok ott egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: »A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom?« Ô mutat majd nektek egy étkezésre berendezett, tágas, emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk.'' A tanítványok elmentek, és a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát.

     Egy közületek, aki velem eszik, elárul engem.

     Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel. Miközben letelepedtek és ettek, Jézus ezt mondta: ,,Bizony mondom nektek, egy közületek, aki velem eszik, elárul engem.''
     Azok elszomorodtak és egyenként megkérdezték: ,,Talán én?''
     Ô azt felelte: ,,Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt nyúl a tálba. Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik.''

    Ez az én testem, ez az én vérem,
    az új szövetségé.

     Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: ,,Vegyétek, ez az én testem.'' Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ô pedig így szólt: ,,Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek: nem iszom többé a szőlő terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom az Isten országában.''

    Mielőtt a kakas másodszor szólna,
    háromszor is megtagadsz engem.

     Ezután zsoltárt énekelve kimentek az Olajfák hegyére.
     Ott Jézus így szólt: ,,Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert írva van: Megverem a pásztort és szétszélednek a juhok. De feltámadásom után majd előttetek megyek Galileába.''
     Péter kijelentette: ,,Ha mindnyájan megbotránkoznak is benned, én bizony nem!''
     Jézus azt felelte: ,,Bizony, mondom neked, hogy még ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas másodszor szólna, háromszor is megtagadsz engem.''
     Erre még jobban fogadkozott: ,,Ha veled együtt meg is kell halnom, én nem tagadlak meg.'' Ugyanígy fogadkoztak a többiek is.

     Jézus remegni és gyötrődni kezdett.

     Közben odaértek a Getszemáni nevű kertbe. Itt (Jézus) így szólt tanítványaihoz: ,,Üljetek le, amíg imádkozom.'' Pétert, Jakabot és Jánost magával vitte. Remegni és gyötrődni kezdett, majd így szólt hozzájuk: ,,Halálosan szomorú a lelkem. Maradjatok itt és virrasszatok!''
     Valamivel előbbre ment, leborult a földre és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra. Ezt mondta: ,,Abba, Atyám! Neked minden lehetséges. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd.''

     Aztán visszament hozzájuk, de alva találta őket. Megszólította Pétert: ,,Simon, alszol? Egy órát sem tudtál virrasztani velem? Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A lélek ugyan kész, de a test erőtlen.''
    Majd ismét elment, és ugyanazon szavakkal imádkozott. Amikor visszatért, újra alva találta őket, mert szemük igen elnehezedett. Nem is tudták, mit feleljenek neki.
    Harmadszor is visszament hozzájuk, és azt mondta nekik: ,,Aludjatok csak, és nyugodjatok! – Elég volt! Itt az óra, az Emberfiát a bűnösök kezére adják. Keljetek fel, menjünk! Íme, ott jön az áruló!''

    Fogjátok el, és vigyétek szigorú őrizet alatt!

    Még beszélt, amikor megérkezett Júdás, egy a tizenkettő közül, s vele egy kardokkal és botokkal fölszerelt csapat, amelyet a főpapok, írástudók és vének küldtek. Az áruló ebben a jelben egyezett meg velük: ,,Akit megcsókolok, ő az. Fogjátok el, és vigyétek szigorú őrizet alatt!''
    Amikor odaért, mindjárt odalépett Jézushoz, és így szólt: ,,Mester!'' – és megcsókolta. Erre rátették kezüket és elfogták. Azok közül, akik ott álltak, valaki kirántotta a kardját, a főpap szolgájára sújtott vele, és levágta a fülét.

     Jézus így szólt hozzájuk: ,,Kardokkal és dorongokkal jöttetek elfogni, mint egy rablót. Naponta veletek voltam a templomban és tanítottam, de nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell teljesedniük.'' Erre valamennyien elhagyták őt és elfutottak.
    Egy ifjú mégis követte. Mezítelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, otthagyta a gyolcsleplet, és mezítelenül elfutott.

    Te vagy a Messiás, az Áldott Isten Fia?

    Jézust a főpaphoz vezették. Itt gyűltek össze a főpapok, a vének és az írástudók. Péter messziről követte, egészen a főpap udvarába. Ott leült a szolgákkal együtt, és melegedett a tűznél.

A főpapok és az egész főtanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék, de nem találtak. Sokan tanúskodtak ugyan hamisan ellene, de vallomásuk nem egyezett. Ekkor néhányan felálltak, és ezt a hamis vallomást tették ellene: ,,Hallottuk, amikor ez azt mondta: Lebontom ezt a kézzel épített templomot, és három nap alatt másikat építek, amelyet nem emberi kéz alkotott.'' De vallomásuk így sem volt megegyező.
    Ekkor a főpap középre állt, és megkérdezte Jézustól: ,,Semmit sem válaszolsz arra, amit ezek felhoznak ellened?'' De ő hallgatott, és nem felelt semmit. A főpap újra megkérdezte: ,,Te vagy a Messiás, az Áldott (Isten ) Fia.''

     Jézus így válaszolt: ,,Én vagyok. Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül  a Mindenható fölségének jobbján, és eljön az ég felhőin.''
    A főpap erre megszaggatta ruháját, és felkiáltott: ,,Mi szükségünk van még tanúkra? Hallottátok a káromlást. Mit gondoltok?'' Azok mindnyájan méltónak ítélték őt a halálra.
    Ekkor némelyek leköpdösték, azután arcát letakarva ököllel verték, és közben ezt mondták neki: ,,Rajta, most prófétálj!'' Még a szolgák is arcul verték őt.

    Nem ismerem ezt az embert, akiről beszéltek.

     Péter kint ült az udvaron. Közben kiment a főpap egyik szolgálója. Meglátta Pétert, amint melegedett, és megszólította: ,,Te is a názáreti Jézussal voltál!''
    De ő tagadta: ,,Nem ismerem, nem is értem, mit beszélsz.'' Ezzel kiment az előcsarnokba; s akkor megszólalt a kakas.
    De a szolgáló figyelte őt, és megint mondta az ott állóknak, hogy ez is közülük való. Ô újra letagadta.
    Nem sokkal ezután ismét megszólaltak az ott állók: ,,Biztosan közéjük tartozol, hiszen te is galileai vagy.''
    Erre Péter átkozódni és esküdözni kezdett: ,,Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek.'' Ekkor mindjárt megszólalt a kakas másodszor is. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: ,,Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor is megtagadsz engem.'' És sírásra fakadt.

    Akarjátok-e, hogy a zsidók királyát
    engedjem szabadon nektek?

    A főpapok korán reggel tanácsot tartottak a vénekkel, az írástudókkal és az egész főtanáccsal, majd Jézust megkötözve elvezették, és átadták Pilátusnak. Pilátus megkérdezte őt: ,,Te vagy a zsidók királya?''
    Jézus ezt válaszolta: ,,Te mondod.'' – A főpapok sok vádat hoztak fel ellene.
    Pilátus újra megkérdezte: ,,Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak téged!'' De Jézus nem válaszolt többé semmit, és Pilátus csodálkozott ezen.
    Az ünnep alkalmával Pilátus mindig elbocsátott nekik egyet a rabok közül, akit kértek. Volt a börtönben egy Barabás nevű rab. A lázadókkal együtt tartóztatták le, akik egy zendüléskor gyilkosságot követtek el. A tömeg felvonult tehát, és kérte Pilátustól azt, amit mindig megtett nekik. Pilátus megkérdezte: ,,Akarjátok-e, hogy a zsidók királyát engedjem szabadon nektek?'' Tudta ugyanis, hogy a főpapok csak irigységből adták őt a kezére. Ám a főpapok felbujtották a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérjék.

     Pilátus ismét megkérdezte: ,,És mit tegyek azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának      neveztek?''
    Azok ezt kiáltották: ,,Feszítsd őt keresztre!''
    Pilátus folytatta: ,,De hát mi rosszat tett?''
    Erre azok még hangosabban kiáltozták: ,,Feszítsd őt keresztre''
    Ekkor Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, azután átadta nekik, hogy keresztre feszítsék.

    Tövisből font koszorút tettek a fejére.

    A katonák bevezették őt a helytartóság udvarába, és összehívták az egész csapatot. Bíborruhába öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, és így köszöntötték: ,,Üdvöz légy, zsidók királya!'' A fejét nádszállal verték, leköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte.
    Miután így gúnyt űztek belőle, levették róla a bíborruhát, és ráadták saját ruháját. Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék.

    Kivezették őt a Golgota hegyére.

     Egy arra járó embert, cirenei Simont, Alexander és Rúfusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. Így vezették ki arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyahely a neve.

    A gonoszok közé sorolták.

    Mirhával kevert bort adtak inni neki, de ő nem fogadta el. Felfeszítették a keresztre, azután megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. Három óra volt, amikor keresztre feszítették. Felirat is volt a kereszten, amelyre elítélésének okát írták: A zsidók királya. Vele együtt két rablót is fölfeszítettek, az egyiket jobb felől, a másikat balról. Így beteljesedett az Írás: A gonoszok közé sorolták.

    Másokat megmentett,
    de önmagát nem tudja megmenteni?

     Akik arra jártak, káromolták, a fejüket csóválták, és mondogatták: ,,Te, aki lerontod a templomot, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg magadat, szállj le a keresztről!''
    Hasonlóképpen gúnyolták őt a főpapok is az írástudókkal együtt: ,,Másokat megmentett, de önmagát nem tudja megmenteni? A Messiás, Izrael királya szálljon most le a keresztről, hogy lássuk és higgyünk!'' Azok is gyalázták őt, akiket vele együtt fölfeszítettek.

    Jézus hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.

    Amikor hat óra lett, nagy sötétség borult az egész földre, egészen a kilencedik óráig. Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: ,,Élói, Élói, lámmá szábaktáni?'' Ez azt jelenti: ,,Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?''
    Amikor néhányan az ott állók közül meghallották ezt, így szóltak: ,,Íme, Illést hívja.'' Valaki odafutott, ecetbe mártott egy szivacsot, nádszálra tűzte, inni adott neki, és ezt mondta: ,,Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt?!''
    Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.

    (Most térdre borulunk, és egy keveset csendben időzünk.)

    Ekkor a templom függönye kettéhasadt, fölülről egészen az aljáig. A százados, aki ott állt Jézus előtt, és látta, hogyan lehelte ki a lelkét, így szólt: ,,Ez az ember valóban az Isten Fia volt.''
    Asszonyok is álltak ott: távolról figyelték, hogy mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja, és Szalóme. Rajtuk kívül voltak ott még többen is, akik vele együtt jöttek fel Jeruzsálembe.

    József a sír bejárata elé követ hengerített.

    A készület napja volt, azaz a szombat előtti nap. Amikor beesteledett, jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. Pilátus elcsodálkozott, hogy már meghalt. Magához rendelte a századost, és megkérdezte, hogy valóban meghalt-e. Amikor a századostól megtudta ezt, Józsefnek adta a holttestet. Az pedig gyolcsot vásárolt, azután levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, és egy sziklába vájt sírboltba temette. A sír bejárata elé követ hengerített. Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig megfigyelték, hogy hova temette. "
/Mk 14, 1–15, 47/

      

            „A szamárcsikót Jézushoz vezették, ráterítették köntösüket, és ő ráült.„ (Mk 11,7)

     Krisztusban szeretett testvérem!

     Elérkezett Virágvasárnap, vagyis az Úr Szenvedésének  Vasárnapja. A mai liturgia a Nagyhét  nyitánya. Megkezdődik a legközvetlenebb előkészület Húsvét szent titkának megünneplésére. Ezen a napon két evangéliumi szakaszt is hallunk. Az első, amelyben Jézus jeruzsálemi bevonulásáról hallunk. (Mk 11,1-10) és  a Passiót, vagyis a szenvedéstörténetet. (Mk 14,1-15,47). Jézus, aki már több alkalommal megjövendölte szenvedését, az idők teljességében elindul Jeruzsálem felé, hogy ott beteljesedjék mindaz amit róla jövendöltek a próféták és az írások. A bevonulásról szóló evangeliumot  a barkaszentelés után olvassuk fel, mielőtt a körmenet elindulna. Lélekben mi is csatlakozunk a a bevonuló Jézust ünneplő tömeghez. Szemléljük Őt aki teljesen tudatosan megy a szenvedés helyére.A Jézust ünneplő tömeg elsősorban egy földi szabadítót lát Jézusban. Abban bíznak, hogy ő lesz az aki helyreállítja Izrael országát. Jézus azonban más lelkülettel megy a Szent Városba! Az ember megváltása az ő küldetése. Nem földi királyság alalpítása, vagy helyreállítása a célja, hanem az ember felemelése és kibékítése Istennel. Virágvasárnap, mint a Nagyhét kezdő napja,mindannyiunkat meghív arra, hogy elgondolkodjunk, és döntést hozzunk! Csak a mai napon akarom dicsőíteni Jézust, vagy én is ellenségévé leszek néhány nap múlva, ahogyan azt az Őt körülvevő ünneplő sokaság nagy része tette? Kitartok- és Jézus mellett, nemcsak amikor a dicsőségét nézem, hanem akkor is, amikor a szenvedés, a fájdalom környékezi meg? Az én én életem is ezek az események körül forog. Ott van benne az ünneplés, a siker, a magasztalás, de benne van a kereszt, és a gyotrelem is.

     Virágvasárnap körmeneti evangéliumát hallgatva, ez legyen a szívünkben: Jézus azért megy Jeruzsálembe, hogy az én üdvösségemet, és örök boldogságomat kiérdemelje kereszthalála és feltámadása által.

     Virágvasárnap ünneplése indítson meg mindannyiunkat, hogy kövessük Jézust a szenvedésben is. Ezáltal dicsőült meg Ő, és a szenvedéseinkben mi is hozzá hasonlókká leszünk. A mai nap liturgiája, a barkaszentelés, a Passió felolvasása, mind arra hivatottak, hogy a figyelmünket az értünk szenvedő Krisztusra irányítsák. Ő nem vonakodik vállalni a szenvedést, a keresztet. Mindnnyiunkat tanít és bátorít arra, hogy az életünk áldozatok nélkül nem teljes, és nem jut el a beteljesdésre.

     Kívánom neked kedves testvérem, hogy a Nagyhét napjai, vigyenek közel a szenvedő Krisztushoz. Ne félj átölelni őt és az ő szent keresztjét! Ez számodra és mindanniunk számára az élet forrása, és az Istennel való kiengesztelődés egyetlen eszköze. Jézus szenvedése és kiomló vére megtisztít a régi ember minden gonosz szokásaitól, és visszafordít a kárhozatba vivő útról. Másik vágányra tereli az életünket: az üdvösség hazája felé!

     Kívánok neked áldott és kegyelmekben gazdag nagyheti készülődést és igazi megtérést!

 

 

Eseménynaptár

December 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31