Evangélium - 2018.03.11.

Szerkesztette: Masa Tamás

Nagyböjt 4. vasárnapja

"Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak:
    ,,Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában.
    Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd nyilvánuljanak ki tettei, hogy Isten szerint cselekedte azokat.'' /
Jn 3, 14-21/

                   

     „Amint Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is..” (Jn 3,14)

     Krisztusban kedves testvérem!

     Ma az evangéliumni szakaszban Jézusnak Nikodémussal folytatott éjszakai beszélgétésének a második részét hallottuk. Nikodémus egy befolyásos zsidó tanácsos volt. Nem mert nyilvánosan Jézushoz menni, ezért egy éjszaka látogatja Őt meg. Ha figyelmesen végigolvassuk János evangéliuma 3 . fejezetének első huszonegy versét, akkor hatalmas élményben lesz rézünk nekünk is. Jézus ebben a beszélgetésben nemcsak Nikodémus számára mond ki igazságokat, hanem mindenkinek, akik követni akarja Őt.

     Ebben a néhány versben tömören össze van foglalva Jézus küldetésének a lényege. Mindjárt az első mondatban, amit most címként használunk fel, Jézus egy ószövetségi képből indul ki.:” S az Úr így válaszolt Mózesnek: „Csinálj egy tüzes kígyót, s erősítsd egy póznára. Akit marás ért és rátekint, életben marad!” 9Mózes tehát csinált egy rézkígyót és egy póznára tette. Akit megmartak a kígyók, de föltekintett a rézkígyóra, az életben maradt.” (Számok 21,8-9). A puisztai vándorlás idején a választott nép fiai zúgolódtak Mózes és maga z Úr ellen, ezért az Úr mérges kígyókat küldött rájuk, akik megmarták őket, és sokan elpusztultak. Mózes közbenjárására adja az Úr a fenti választ. Jézus a saját küldtését, Ímózes küldetésének a beteljesüléseként adja elő. Jézus az, aki mint új Mózes, közbenjár az Úr ellne vétkező népért, és a rézből készült kígyó helyett Ő maga lesz felemelve, a keresztre feszítéskor. Mindaz aki rátekint Jézusra, a megfeszítettre, meggyógyul, vagyis várományosa lesz az örök életnek.

     Krisztusban kedves testvérem! Most, a nagyböjti szent idő közepén, nagyon jó ha mi is jobban és nagyobb bizalommal nézünk Jézusra, akit felemeltek a földről. Jézus keresztje életet ad, gyógyít és reménnyel tölt el mindenkit aki hisz benne.

     Az evangéliumi szakasz folytatásában két olyan vers van, ait nagyon sokszor idézünk, és nem véletlen: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak.” (Jn 3, 16-17) Ezek a kijelentések Jézus megváltói mivoltát bizonyítják. Isten szeretete abban mutatkozott meg a maga teljességében, hogy Jézus a világba jött, és az emberekért felvállalta szenvedést és a halált is. A következő vers pedig az irgalomról és a bűnbocsánatról szól. Jézus nem mint bíró érkezett, hanem inkább mint orvos. Nem az ítéletet helyezi előtérbe, hanem az üdvösséget. Olyan csodálatosak ezek az igék kedves testvérem. Milyen jó lenne ha mindannyiunk szívébe belívódnának,és mindig abban a tudatban élnénk a napkjainkat, hogy Isten végtelenül szeret minket, és még a saját fiát is értünk adta, aki szenvedett és meghalt értünk. A másik dolog pedig az, hogy Jézusban Isten irgalmas jósága ölt testet. Ő az aki ebben a végtelen szeretetében az Atyához akar minket vezetni. Emberi gyengeségeink, és gyarlóságaink Isten jóságából megbocsáttatnak. Jézus az az engesztelő áldozat, aki kieszközöli ezt az isteni irgalmat a számunkra!

     A mai evangéliumi szakasz befejezőverse: „Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.”(Jn 3,21),arra hív meg minket is, hogy valóban Isten igazságát keressük mindig. Nikodémus egy szép példa erre. Még ha eleinte félelemmel, és csak éjjel mert Jézushoz menni, mégis megérte neki. Megtalálta azt, amit keresett:az Igazságot,Jézust, az Atya egyetlen Igazságát. Legyen számunkra is bátorítás ez a mai evangéliumi szakasz, és Nikodémushoz hasonlóan i is menjünk Jézushoz, a a ost hallott ígéretek a mi életünkben is valósággá fognak válni.

 

 

Eseménynaptár

December 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31