Evangélium - 2018.03.04.

Szerkesztette: Masa Tamás

     Nagyböjt 3. vasárnapja

     "Abban az időben:
     Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: ,,Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!'' Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: ,,Emészt a házadért való buzgóság.''
     A zsidók erre így szóltak: ,,Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?''
     Jézus azt válaszolta: ,,Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!''
     A zsidók azt felelték: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?''
     Ô azonban testének templomáról beszélt. Amikor föltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az Írásnak és Jézus szavainak.
     És amíg (Jézus) a Húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, mert látták csodáit, amelyeket tett. Jézus azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat, és nem szorult rá, hogy bárki is tanúskodjék előtte az emberről. Tudta ő, hogy mi lakik az emberben."
/Jn 2, 13-25/

     

                              „Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem.”(Jn 2,19)
       

     Krisztusban kedves testvérem!


     Nagyböjt harmadik vasárnapjának az evangéliumi szakaszában arról olvasunk, hogy Jézus elzarándokol Jeruzsálembe a Pászka megünneplésére. A pászka megünneplése a zsidók körében a legkiemelkedőbb esemény volt. Az Egyiptomból való szabadulást évente megünnepelték a Tóra előírásai szerint. Jézus is elmegy a szent városba Jeruzsálembe, hogy részt vegyen az ünnepen. Az evangélista elénk tárja a látványt ami Jézust és tanítványait fogadta a templom előcsarnokában. Árusok és pénzváltók sokasága töltötte be ezt a térséget, ami Jézust haragra gerjesztette. A szent hely majdhogynem elveszítette szent jellegét,és inkább egy piactérré, vagy ahogy maga Jézus fogalmaz vásárcsarnokká lett. Szomorú látvány volt ez. Az imádság házában Isten jelenlétének a legszentebb helyén, az árusok, pénzváltók működtek, és nem az istentisztelet lehetett a legfőbb gondjuk, hanem az, hogy minél több hasznot húzhassanak maguknak.
     Az árusok kiűzése a temlomból egy nagyon fontos üzenetet hordoz. Jézus ezzel is fel akarja hívni a figyelmünket arra, hogy valójában mit is jelent a templom szentsége, és arra is hogy milyen a helyes istentisztelet. Nagyböjt idején nagyon jó hogy előkerül ez a kérdés is. A mai korban is aktuális a szent helyek témája, és az istentiszteletünk minősége. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogy mi mennyire szeretjük és mennyire tartjuk tiszteletben templomaink szentségét? Hogyan szoktunk belépni a szent helyekre? Hogyan viselkedünk ott? Mi a szándékunk, amikor a templomba belépünk? Nagyböjt ideje nagyon jó lehetőség arra, hogy letisztázzuk magunkban ezeket a kérdéseket. Jézus el akar vezetni minket annak a tudatára, hogy Isten iránti szeretetünk a szív mélységéből forrásozik, nem pedig a külső, látványos dolgok halmozásából. Az őszinte, bensőséges imádságban tudjuk megtapasztalni Isten jelenlétét, és ebben a bensőséges, csendes, imádságos együttlétben tudunk eltelni Isten szeretetével.
     Jézus egy nagyon érdekes dolgot mond a vele vitatkozó zsidóknak:  „Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem. (Jn 2,19). Ez a nagyon nehezen érthető kijelentés egy mély titkot takar, amit a tanítványok csak Jézus feltámadása után értenek meg egészen (vö Jn 2,22).  Nagyböjtben többször hallunk ilyen vagy ehhez hasonló kijelentéseket. János evangélista is megjegyzi Jézusnak ezt a kifejezését, amely a halálára és feltámadására vonatkozik. Jézus itt úgy mutatkozik meg mint Isten élő szentélye. Benne és általa megnyílik számunkra Isten Országa. Jézus az a szentély, amelybe mi is beleoltódtunk, aminek mi is részei lettünk a keresztség által. A mai evangéliumi történet üzeni nekünk, hogy Jézus,  a megtestesült Logosz, élő szentélyként áll közöttünk, és általa közvetlen kapcsolatban lehetünk az Atyával.
     Krisztusban kedves testvérem! Nagyböjt szent napjai nagyon jó lehetőséget nyújtanak nekünk arra, hogy elmélyedjünk ennek a titoknak a szemlélésében. Ez a titok erőt ad nekünk,és bátorít minket, hogy Krisztusban, Isten nagyon közel áll hozzánk. Jézus ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy nagyon figyeljünk oda az imádságunkra, és az istentiszteletünk minőségére. Tudjuk meglátni a legfontosabbat,ne engedjük, hogy a küslsőségek, de különösképpen a haszon és a földi érdekek megfertőzzék, sőt el is zárják az Isten ismerete felé vezető utunkat.Engedjük meg, hogy Jézus a mi életünkből is kiűzze a felesleges dolgokat, amelyek zavarják, sőt tönkre is tehetik a keresztény életünket. 
     Kívánom neked kedves testvérem, hogy a mai evangéliumi szakasz segítsen neked előrehaladni a nagyböjti készületben. Jézus halála és feltámadása, amire utalnak a címben szereplő szavak is, erősítsenek meg annak a tudatában, hogy Jézus az élő szentély, tégedet is magába akar rejteni,általa és benne eljuthatsz az Atya ismeretére, és az Ő szeretetében élhetsz életednek minden napján!

 

Eseménynaptár

Június 2018
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30