Evangélium - 2017.09.17.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 24. vasárnap 

Abban az időben:
     Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: ,,Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?'' Jézus így felelt: ,,Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!
     A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.
      A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: »Add meg, amivel tartozol!« Szolgatársa térdrehullott előtte és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek!« De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
    Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hivatta őt, és így szólt hozzá: »Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad?« És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
      Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.''
/Mt 18, 21-35/
 

        

                       “ …hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” (Mt 18,21b)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai vasárnapon az elmúlt vasárnapi evangéliumi szakasz folytatását hallottuk. A megbocsátás a mai vasárnap fő témája. Jézus nagyon is hansúlyozza a megbocsátást, nagyon sokszor beszél róla a tanítványoknak az evangéliumokban. Nem is véletlen, hogy ennyire kihangsúlyozza a megbocsátást, hiszen Ő maga is az Isten irgalmas és megbocsátó szeretetének a látható jelévé lett. Azért lépett be a mi emberi világunkba, azért lett emberré,azért szenvedett és halt meg a Golgotán, hogy kiesdje Istentől az emberek bűneinek a bocsánatát.

     Péter apostol kérdésével kezdődik el a mai evangéliumi szakasz:  „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” (Mt 18, 21). Nagyon érdekes a kérdésfeltevés. Van e határa  a megbocsátásnak? Nehéz kérdés ez. Jézus azonban megválaszolja Péter  kérdését: “nem hétszer, hanem hetvenhétszer.” (Mt 18,22). Jézus ezzel az mondja ki, hogy a megbocsátásnak nincs határa. Mindig meg kell bocsátani annak aki vétkezik ellenünk. Ez a keresztény létünk egyik legnagyobb kihívása, és talán a legnehezebben megvalósítható tanítása. Valóban, ha megnézzük a mindennapoi életünket, szinte minden nap gyakorolnunk kell a megbocsátást. Napról  napra, az emberi találkozásainkban jelen vannak a súrlódások, nézeteltérések, szándékos, vagy véletlen megbántások. Mindezeket el kell viselnünk, és meg kell bocsátanunk. Erre tanít minket Jézus.

     Az evangéliumi szakasz folytatásában Jézus egy példabeszédet mond. A szívtelen, vagy könyörtelen szolgáról szóló példabeszéd áll előttünk. Többszor is hallottuk már az életünk folyamán ezt a példabeszédet, de nagyon érdemes, mint mindegyik másikat újra és újra elolvasni és átgondolni. Helyezzük bele magunkat a történetbe. Mi vagyunk az a szolga, aki urának tízezer talentummal tartozunk. Emberileg nézve ez egy megfizethetetelen összeg. Igen, mi Istennek mindig adósai vagyunk. Először is, soha nemk tudjuk meghálálni a kapott kegyelmeket, az életünket, és mindazt amink van. Másodszor ott vannak az emberi gyöngeségeink. Napról napra, rászorulunk Isten megbocsátó szeretetére. A példabeszédben látjuk, hogy Isten mennyire irgalmas. Aki kéri Őt, annak elengedi tartozását, vagyis megbocsát neki. A példabeszéd arra mutat rá, hogy nekünk is úgy kell cselekednünk az ellenünk vétkezőkkel, vagy az evangélium szóhasználatával élve, a mi adósainkkal, mint ahogyan Isten cselekedett velünk. Látjuk a példabeszédben szereplő szolga viselkedését. Sikeresen megúszott egy kemény büntetést, de nem becsülte meg urának jóindulatát. Amint továbbment, a neki tartozó adósát fojtogatni kezdi, hogy térítse meg neki az adósságot. (vö Mt 18,28). Látjuk, hogy az emberi gyarlóság túlléphet minden határon. Nagyon oda kell figyelnünk a mindennapi életünkben előforduló helyzetekre. Mi akik már tapasztaltuk Isten megbocsátó jóságát, hasonlóvá kell hogy váljunk Őhozzá. Nem szabad a könyörtelen szolga példáját követnünk. Ha nekünk megbocsátottak, nekünk is meg kell bocsátanunk. Meghív bennünket Jézus a mai evangéliumi szakasz kapcsán erre a nagy és nagyon nehéz feladatra. A mindennapokbban fel van adva a lecke mindannyiunk számára. A megbocsátás és az irgalom embereivé kell hogy formálódjunk. Jézus segít bennünket ennek a megvalósításában.

     Krisztusban kedves testvérem! Kívánom, hogy neked is és nekem is legyen szívhez szóló a ma olvasott evangéliumi szakasz.  Krisztus kegyelme segítsen minket, hogy valósággá váljon életünkben a hallott tanítás. Bocsáss meg felebarátodnak, légy irgalmas vele szemben, mert Atyád is irgalmas volt hozzád, és megbocsátott neked!

Eseménynaptár

Szeptember 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30