Evangélium - 2017.07.23.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 16. vasárnap​   

 "Abban az időben:
     Jézus egy másik példabeszédet is mondott a tömegnek: ,,A mennyek országa olyan, mint amikor egy ember jó magot vetett a földjébe. Míg az emberek aludtak, jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés kikelt és kalászba szökkent, felütötte fejét a konkoly is. Akkor a szolgák odamentek a gazdához, és megkérdezték: »Uram, te ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnét került hát bele a konkoly?'' Az így válaszolt: ,,Ellenséges ember műve ez.'' A szolgák erre megkérdezték: ,,Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?'' Ő azonban így felelt: ,,Nem, nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt gyűjtsétek össze, kössétek kévébe, hogy elégessük, a búzát pedig hordjátok a magtáramba!''
     Azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: ,,A mennyek országa olyan, mint a mustármag, amelyet egy ember elvetett a földjébe. Bár kisebb ez minden más magnál, mégis, amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és ágai között fészket raknak.''
     Végül ezt a példabeszédet mondta nekik: ,,A mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három véka lisztbe, és az egész megkel tőle.''
     Mindezt példabeszédekben mondta el Jézus a sokaságnak, és példabeszéd nélkül nem mondott nekik semmit, hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott:
        Példabeszédekre nyitom ajkamat,
        s hirdetem, mi rejtve volt a világ kezdetétől.
     Akkor elbocsátotta a tömeget, és hazament. Tanítványai pedig odajárultak hozzá és kérték: ,,Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!'' Erre ő ezekkel a szavakkal válaszolt:
     ,,Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti -- az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában.
     Akinek van füle, hallja meg!'' /
Mt 13, 24-43/

                      

                                „Hagyjátok, hadd nőjön mind a kettő az aratásig!” (Mt13,30)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai vasárnapon az elmúlt vasárnapi evangéliumi szakasznak a folytatását hallottuk. A magvetőről szóló példabeszéd után, Jézus a mai evangéliumi szakaszban még három példabeszédet tár elénk. A leghosszabb a konkolyról szóló tanítás. Máté evangéliuma az egyedüli, amelyik leírja ezt a példabeszédet. A magyarázatok szerint a szöveg magán viseli az első keresztáény közösség helyzetét. A konkolyról szóló tanítás ugyanis azt fogalmazza meg, hogy a sátán minden jó keresztény közösségbe „beépít” ellenségeket is, akik zavarják a közösség lelki előrehaladást. Jézus tisztában van azzal, hogy az Egyház, amelyet ő alapított nem tökéletes, hiszen emberekből álló közösségről van szó. A bűn mindig jelen van benne, és állandóan folyik a harc az igazak és a bűnösök között, vagyis a jó és a rossz harca az egyházi közösségeket sem kíméli. Ez napjaink egyházában is így van. Mi is tapasztaljuk a közösségeinkben, plébániáinkon, hogy nem mindig a legideálisabb a helyzet. Mindig vannak olyanok, akik bomlasztják a közösséget, és gátolják a lelki előrehaladást. A mai evanghéliumi szakasz tanítást akar adni ezzel kapcsolatban. Jézus elmondja a példabeszédet és utána meg is magyarázza a tanítványoknak annak az értelmét. A címben szereplő igevers, nagyon mély értelmű: „Hagyjátok, hadd nőjön mind a kettő az aratásig!”(Mt 13,30) Jézus itt rámutat arra, hogy majd az aratáskor, vagyis az utolsó ítélet napján szét fog választódni a búza, vagyis az igazak a bűnösöktől, a búzába vetett konkolytól. Jézus figyelmeztet, hogy a konkolyt nem kell most még kitépni, nehogy a jó termés is kárt szenvedjen. Hagyni kell az aratás napjáig. Ez nagyon érdekes megközelítési mód.

     Az evanghéliumi szakasz tanításássban az is benne van, hogy Isten mennyire türelmes. A példabeszédben szereplő gazdaember nyugodt hangvételű válasza a szolgáknak, tükrözi Isten irgalmasságát és végtelen türelmét. A tanítás nekünk is azt üzeni, hogy ne ítélkezzünk időnap előtt. Igaz, hogy nagyon idegesítő számunkra az a tudat, hogy a konkoly, vagyis a bűnben élők is ott vannnak a búza között, vagyis az egyház közösségében, de Jézus másképp közelít ehhez a valósághoz, mint mi. Emberileg nézve, a legegyszerűbb volna, kitépni a konkolyt és a tűzre vetni. A mi emberi ítélkezésünk és gondolkodásunk talán ezt találja a legmegfelelőbbnek, de Isten logikája más. A konkolyról szóló példabeszés azt is sugallja, hogy mindig kapunk időt a magunk formálásásra, egymás közötti tanúságtételre, és a bűnök megbánására. Mindez Isten adománya, irgalmának és szeretetének a jele.

     Az elhangzott példabeszéd kapcsán mi is elkezdhetünk gondolkodni. Megnézhetjük, hogy milyen a mi közösségünk, ahová járunk. Megkérdezhetjük magunkat, és egymást, hogy mi az amin lehetne változtatni. Miben tudunk jobbá válni, miben tudjuk előremozdítani a közösség lelki életét? Ezek mind nagyon aktuális kérdések, amiket nem kellene a „ fiók aljára” süllyeszteni.

     A ma felolvasott evangéliumi szakasz másik két, rövidebb példabeszéde, a mustármagról és a kovászról szóló tanítások is segítségünkre lehetnek. Jézus elmondja, hogy Isten Országa közöttünk van, és akármilyen kicsinek látszik is, képes a növekedésre. Ahogyan a mustármag, amelyik igazán nagyon kicsi, képes fává növekedni, és a kevés kovász a sok tésztát megkeleszteni, Isten Országa is tud növekedni bennünk.

     Krisztusban kedves testvérem! A most hallott evangéliumi szakasz legyen a segítségedre a mindennapokbnan. A konkoly, annak ellenére hogy el van vetve az Egyház búzamezején, a nagy aratáskor a világ végén tűzre kerül, a jó gabona pedig Ísten magtárába. Ezért ez legyen számunkra a tmaszték és segítség, hogy jó gabonaként érlelődjünk, ne zavarjon bennünket a konkoly. Ugyanakkor pedig mustármag módjára növekedjen bennünk Isten Országa és a kovász módjára kelesszük az üdvösség tésztáját magunkban és mindenkiben akivel csak találkozunk!

 

Eseménynaptár

Szeptember 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30