Evangélium - 2016.09.25.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 26. vasárnap

 Abban az időben:   

     Jézus a következő példabeszédet mondta:
    ,,Volt egy gazdag ember. Bíborba és patyolatba öltözködött, és mindennap dúsan lakmározott. Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szívesen jóllakott volna az ételmaradékból, ami a gazdag ember asztaláról lehullott, de abból sem adtak neki. Csak a kutyák jöttek, és nyalogatták a sebeit.
     Meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag is meghalt, és eltemették. A pokolban, amikor nagy kínjai közt feltekintett, meglátta messziről Ábrahámot és a keblén Lázárt.

     Felkiáltott: "Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet. Iszonyúan gyötrődöm ezekben a lángokban."
    "Fiam – felelte Ábrahám –,emlékezzél rá, hogy milyen jó dolgod volt életedben, Lázárnak meg mennyi jutott a rosszból. Most ő itt vigasztalódik, te pedig odaát gyötrődöl.
    Azonfelül köztünk és köztetek nagy szakadék tátong, hogy aki innét át akarna menni hozzátok, ne tudjon, se onnét ne tudjon hozzánk átjönni senki."
    "Akkor arra kérlek, atyám – kiáltotta újra –, küldd el őt atyai házunkba, ahol még öt testvérem él. Tegyen bizonyságot előttük, nehogy ők is ide jussanak a gyötrelmek helyére."
     Ábrahám ezt felelte: "Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak." Ám az erősködött: "Nem teszik, atyám, Ábrahám! De ha valaki, a halottak közül elmenne hozzájuk, bűnbánatot tartanának."
     Ő azonban így felelt: "Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek.'' /
Lk 16, 19-31/

         

                              „Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak.” (Lk 16,29)

     Krisztusban kedves testvérem!

     Az elmúlt vasárnapon a hűtlen intézőről szóló példabeszédet hallotuk. Amely arra irányítja a figyelmünket, hogy a földi javak nem célok, hanem eszközök az örök boldogságra való eljutáshoz. Azt tanultuk meg Jézustól, hogy a végső célunkat kell mindig a szemünk előtt tartanunk, és nem szabad hogy elvakítsanak bennünket a világi javak. Az üdvösség a legfontosabb.

     A mai evangéliumi szakaszban a dúsgazdagról és a szegény Lázárról szóló példabeszédet hallottuk. Ez a történet is csak Lukács evangéliumában találkható meg. A mai evanéliumi szakasz folytatása az elmúlt vasárnap hallott evangéliumi szakasznak. A történetet két részre lehet felbontani, és ebből kifolyólag két nagyon fontos tanítást is fogalmaz meg számunkra. A példabeszéd első részében arról hallunk hogy hogyan él ez a két ember. Jézus bemutatja a dúsgazdag életmódját: „Bíborban és patyolatban járt, és mindennap nagy lakomát rendezett.”(Lk 16,19) és bemutatja a másik szereplőt is: „Volt egy Lázár nevű koldus is, ez ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. 21Örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag ember asztaláról hulladékként lekerült. De csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit” (Lk 16,20).Látjuk a hatalmas különbséget a két ember életmódjában. Az egyik nem tud mit kezdeni a gazdagságával és a vagyonával, a másik meg szinte az éhhalál küszöbén van. Ez a példabeszéd manapság is nagyon aktuális. Ha jobban körbenézünk a világon, akkor ugyanezt a képet látjuk, csak a 21 századi változatban. Ott vannak a milliárdosok, gazdag bankárok, üzletemberek, és ott van a vannak a megélhetésükért küszködő szegény emberek. Ugyanaz a helyzet mint az evangéliumban hallott történetben. A dúsgazdag nem törődik a másik ember sorsával. Manapság is így van ez. Akinek nagyon sok van nem sokat törődik a nélkülözők sorsával. Igen ám, de olvassuk tovább a példabeszédet. A dúsgazdag is és a szegény Lázár is meghal. Mindkettőnek befejeződik a földi élete. A szegény Lázárt az angyalok Ábrahám kebelére vitték, vagyik bejutott a mennyországba, míg a dúsgazdag a pokolra került. Jézus ezzel azt akarja szemléltetni, hogy a földi életünk utáni sorsunk, itt a földi életben dől el. Az üdvösséget vagy a kárhozatot a földi életünk vezetése alapján fogjuk megkapni. Ezért az evangélium első üzenete az, hogy a földi életben töltött időnket, ne csak magunkra fordítsuk, hanem figyeljünk oda a körülöttünk élő emberek sorsára is. Javainkkal segítsük őket, lehetőségeink szerint. Ne legyünk önzőek és magunknakvalók.

     A példabeszéd folytatásában halljuk a másik üzenetet. A dúsgazdag ember a pokol kínjai közül kiáltozik Ábrahámhoz, hogy segítsen rajta: „Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse nyelvemet.” (Lk 16,24). Igen, de itt már késő. A földi jóléte során nem törődött semmivel, még Isten törvényével sem. Semmibe vette az üdvösségét. Ábrahám válaszol neki. (vö Lk 16,25). Nagyon érdekes felfigyelni arra is, hogy amikor a dúsgazdag már a még élő testvéreiért könyörög, Ábrahám egy nagyon szép üzenetet ad át neki: „Van Mózesük és vannak prófétáik. Azokra hallgassanak.” (Lk 16,29). Itt azon van a hangsúly, hogy Isten üdvözítő akarata minden ember felé irányul, és minden ember hivatott Isten üzenetének a befogadására. Mindenki személyesn kell hogy döntsön arról, hogy akarja-e Istent életében, akarja-e az Ő törvényét a magáénak ismerni vagy sem. Az evangélium mindanniunkat meg akar érinteni. Jézus minden emberért meghalt és feltámadt, és ma is megszólít mindenkit. Rajtunk múlik, hogy az evangélium tanítását befogadjuk-e és valósággá váltjuk-e, vagy nem.

     A mai evangéliumi szakasz buzdítás és bátorítás akar lenni az elmúlt vasárnapéhoz hasonlóan, hogy a földi gazdagság az nem egyenlő az üdvösséggel. A földi életet használjuk fel arra hogy munkáljuk az üdvösségünket, és a körülöttünk élő embereket, főleg a rászorulókat mindenkor segítjük, lehetőségeinkhez mérten. Így nem fogunk a dúsgazdag sorsára jutni, hanem a szegény Lázárral együtt mi is meglátjuk a mennyországot.

     Kedves testérem Jézus Krisztusban, az Úr segítsége és kegyelme legyen veled mindenkor! Ámen 

Eseménynaptár

Szeptember 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30