Evangélium - 2016.05.29.

Szerkesztette: Masa Tamás

Évközi 9. vasárnap

 

„Amikor Jézus a néphez intézett beszédét befejezte, Kafarnaumba ment. Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit ura nagyon kedvelt. A szolga már a halálán volt. A százados, aki hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját. Amikor ezek odaértek Jézushoz, kérlelték őt: „Megérdemli, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.” Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze voltak a háztól, a százados eléje küldte barátait ezzel az üzenettel: „Uram, ne fáradj! Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem tartottam magamat érdemesnek arra sem, hogy hozzád menjek. Csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. Bár magam is alárendelt ember vagyok, alattam is szolgálnak katonák. S ha azt mondom az egyiknek: “Indulj!” — akkor elindul, ha a másiknak meg azt mondom: „Gyere ide!” — akkor odajön, vagy ha a szolgámnak szólok: „Tedd meg ezt!” — akkor megteszi.” Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott. Megfordult, s így szólt az őt követő tömegnek: „Mondom nektek, nem találtam ekkora hitet Izraelben.” Amikor a küldöttek hazaértek, a beteg szolgát egészségesnek találták.” /Jn 3,16, Lk 7,1-10/

 

        

                                    „Nem vagyok rá méltó, hogy betérj házamba” (Lk 7,7a)

     Krisztusban kedves testvérem!

     A mai vasárnap evangéliumában a kafarnaumi százados szolgájának a meggyógyításáról hallunk. Jézus, az evangéliumok tanúsága szerint, nagyon sok csodát művelt Kafarnaumban. Úgy is mondhatnánk, hogy működésének egyik kiemelkedő helyszíne ez a város.

     A pogány származású százados, aki Kafarnaumban teljesít szolgálatot, kéréssel fordul Jézushoz: gyógyítsa meg beteg szolgáját, akit nagyon tisztelt.. Az evangélista megjegyzi a zsidók szavait, amelyeket Jézushoz intéznek: „Megérdemli, hogy teljesítsd kérését. Szereti nemzetünket, a zsinagógát is ő építette nekünk.” (Lk 7,4b-5). Ebből látjuk, hogy ez az idegen nem volt megvetett a zsidók körében. A kafarnaumi zsidók tisztelték őt, mert jókat cselekedett velük-zsinagógát épített nekik, ami nem kis dolognak számít.

     Amikor olvassuk ezt az evangéliumi szakaszt, akkor látjuk, hogy ez a pogány százados mennyire bízik Jézusban, mondjam azt, hogy hisz benne. Miért is küldte volna hozzá embereit ha nem hinné, hogy Jézus tud segíteni beteg szolgáján. Az ő hite, és Jézusba vetett bizalma példa értékű minden olvasó számára. Nem egy nagyképű, a hatalmára büszke századosról van szó, hanem egy alázatos és bűneit beismerő embert látunk benne. Erre utalnak az ő szavai, amelyet a barátain keresztül üzen Jézusnak: „Uram, ne fáradj! 7Nem vagyok rá méltó, hogy betérj házamba. Magamat sem tartottam elég érdemesnek, hogy elmenjek érted. Csak szólj egy szót, és meggyógyul a szolgám.”(Lk 7,6b-7). Jézus megbecsüli ennek az embernek a hitét és meggyógyítja a szolgáját anélkül, hogy belépne a házba és megérintené a beteget. Csodálatos ez a jelenet, amit hallottunk. Nagyon sok mindent üzen a mi számunkra. Látjuk, hogy a Jézusba vetett hit mennyire meg tudja változtatni az embert. A római százados, akinek katonák és szolgák az alárendeltjei, ő maga szolgaként viselkedik. Nem hangoztatja a rangját, méltóságát. Jézus, az ő számára az első, és előtte borul le lekileg, előtte hódol az alázatosságával és egyszerűségével.

     Ha jobban átgondoljuk ezta z evangéliumi történetet, akkor elmondhatjuk, hogy itt egy csodálatos kivételt látunk. A római katonaság ellenség, megszálló volt Gallileában, és ebből kifolyólag gyűlölte őket a nép. Az idegenek nagyon sok helyen a világban megvetettek, kitaszítottak, sőt alacsonyabbrendűeknek vannak titulálva. A kafarnaumi százados esetében azt látjuk, hogy idegenként, mennyire tiszteli a zsidókat. Tiszteli a hitüket, szokásaikat, ezért a nép is támogatja őt. A mi életünkben is előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy idegenekkel kell kapcsolatba lépnünk, segítséget kérnek tőlünk, vagy éppen fordítva, mi szorulunk rá idegenek segítségére. Ezért nagyon jó lenne, ha mindannyizunkat megérintene a mai evangélium  üzenete.  Jézus tanítása arra mutat rá, hogy az idegen, nem ellenség. Ő is hivatalos  Isten titkainak a megismerésére, és ő is az üdvösség várományosa. Nem szabad senkit sem egy általánosított, sablonos elbírálás alá helyezni. Jézus megbecsülte a kafarnaumi százados alázatát, és bűnbánó lelkületét. Ez az evangéliumi  szakasz indítson minket ilyen lelkületre. Bátran forduljunk Jézushoz. Ő tudja minden emberi vonásunkat, hibánkat, gyengeségünket. Valljuk meg előtte méltatlanságunkat, bűnösségünket és irgalomra találunk.

     Ugyanígy legyen az emberi kapcsolatainkban is. Jézus és a kafarnaumi százados találkozása, bátorítson minket is, hogy a hozzánk közeledő, szükséget szenvedő és segítségre szoruló embertársainknak a segítségére siessünk.

     Imádkozzunk ezért a lelkületért, és a Szentlélek tanítson meg minket minden szükség és baj felismerésére. Jézus lelkülete legyen bennünk mindenkor, és akfarbnaumi százados alázata is legyen a tulajdonságunk.

 

Eseménynaptár

November 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30