Evangélium - 2016.04.10.

Szerkesztette: Masa Tamás

Húsvét 3. vasárnapja

 

   "Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján:
    Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz, továbbá a galileai Kávából való Natanael, Zebedeus fiai és még két másik tanítvány. Simon Péter így szólt hozzájuk: ,,Megyek halászni.'' ,,Mi is veled megyünk'' – felelték. Kimentek és bárkába szálltak. De azon az éjszakán nem fogtak semmit.
     Amikor megvirradt, Jézus ott állt a parton. A tanítványok azonban nem ismerték fel, hogy Jézus az.
     Jézus megszólította őket: ,,Fiaim, nincs valami ennivalótok?'' ,,Nincs'' – felelték. Erre azt mondta nekik: ,,Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd találtok.'' Kivetették a hálót, s alig bírták visszahúzni a tömérdek haltól.
    Erre az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: ,,Az Úr az!'' Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét – mert neki volt vetkőzve –, és beugrott a vízbe.
      A többi tanítvány követte a bárkával. A hallal teli hálót is maguk után húzták. Nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire.
      Amikor partot értek, izzó parazsat láttak, s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt nekik: ,,Hozzatok a halból, amit most fogtatok.'' Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely tele volt nagy hallal, szám szerint százötvenhárommal, s bár ennyi volt benne, nem szakadt el a háló.
      Jézus hívta őket: ,,Gyertek, egyetek!'' A tanítványok közül senki sem merte megkérdezni: ,,Ki vagy?'' – hiszen tudták, hogy az Úr az. Jézus fogta a kenyeret, és adott nekik, Ugyanígy halból is.
      Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik.
      Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétertől: ,,Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?'' Péter így szólt: ,,Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek.''
      Erre Jézus azt mondta neki: ,,Legeltesd bárányaimat!'' Aztán újra megkérdezte tőle: ,,Simon, János fia, szeretsz te engem?'' Ő azt felelte: ,,Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek!'' Erre azt mondta neki: ,,Legeltesd juhaimat!''
     Majd harmadszor is megkérdezte tőle: ,,Simon, János fia, szeretsz engem?'' Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: ,,Szeretsz engem?'', és ezt válaszolta: ,,Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!'' Jézus pedig ismét ezt mondta: ,,Legeltesd juhaimat!
      Bizony, bizony, mondom neked: Amikor még fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahova akartál. De ha majd megöregszel, kiterjeszted karjaidat. Más fog felövezni téged, és oda visz, ahova nem akarod.''
      Azt jelezte e szavakkal, hogy (Péter) milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. Azután hozzátette: ,,Kövess engem!'' /
Jn 21, 1-19/

                                   

                      „Vessétek ki a bárka jobb oldalán a hálót, s ott majd találtok.” (Jn 21,6)

     Krisztusban kedves testvérem!

     Húsvét harmadik vasárnapjának az evangéliumi szakasza, bemutatja nekünk Jézus megjelenését Tibériás tavánál. Amint a Szentírás szava tanúskodik nekünk :” Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik.”(Jn 21,14). Az evangélista felsorolja, kik azok a tanítványok, akik elmennek halászni. A szívükben van már a bizonyosság, hogy Jézus feltámadt a halából, hiszentalálkoztak vele. Elmennek, és halfogással próbálkoznak, de sikertelenül: „De akkor éjszaka nem fogtak semmit.” (jn 21,3). A sikertelen halászatból visszafelé  jövet a parton Jézussal  találkoznak. A szavára kivetik a hálót és nagyon sok halat fognak. „Vessétek ki a bárka jobb oldalán a hálót, s ott majd találtok.”( Jn 21,6)  Akkor ismerik fel Jézust: Erre az a tanítvány, akit Jézus kedvelt, így szólt Péterhez: „Az Úr az!”(Jn 21, 7).

     Ez az evangéliumi történet azt az üzenetet hordozza, hogy Jézus mindig Egyháza mellett ál, és segíti a szolgálataát. Láttuk a mai történet elején, hogy amikor a tanítványok egyedül próbálkoznak a halfogással, nem jártak sikerrel. Amikor pedig Jézus szavára teszik ugyanezt, az evangélista tanúsága szerint, annyi halat fogtak: „s alig bírták visszahúzni a tömérdek haltól.” (Jn 21,6b).  Ez mutatja, hogy az Egyház működése, Jézus erejében és az ő jelenlétében megy végbe. Nélküle az apostoli misszió sikertelen és egyáltalán nem lehetséges..

     Ez az evangéliumi szakasz tele van szimbólumokkal, amelyek mélységes tanítást hordoznak. Mi most ragadjuk  ki a hallal teli hálót, mint jelképet. A tanítványok Jézus szavára vetették ki a hálót a bárka jobb oldalán (vö. Jn 21,6), és a hálóban 153 nagy hal volt. A magyarázók sokféleképpen értelmezik ezt a számot, de nekünk itt az a  legfontosabb, hogy az evangélitsa ezzel a képpel az Egyház arcát szeretné megfesteni. Jézus szavára, parancsára kezdődött el az igehirdetés, „emberek halászata”, és az Egyházba minden nép meghívást kapott. Erre utal a tömérdek hal képe ami a hálóban volt. És az a tény, hogy: „s bár ennyi volt benne, nem szakadt el a háló. „ (Jn 21,11b)-az Egyház egységére utal. Jézus akarata az, hogy az Egyház mindenkoron hirdesse a feltámadás örömhírét, minden emberrel ismertesse meg Isten akaratát. Minden ember az üdvösségre van teremtve,és Jézus feltámadása újra meganyitotta az utat az Atya felé, aki mindeneket megalkotott, mindent fönntart és mndeneket üdvözíteni akar.

     Krisztusban kedves testvérem! A mai evangéliumi szakasz olvasva ébredjen fel benned is a vágyakozás a Feltámadottal való találkozásra, ismerjük fel őt az Egyház munkálkodásában, és mi is bátran fogadjuk el a küldetést. Merjük mi is kivetni a hálót. Lépjünk ki a hétköznapok egyhangúságából, ne mondjuk azt hogy nem történik semmi, és unalmas za életünk, unalmas a keresztény létünk. Nem az! A Feltámadottal való találkozások, az ő Igéjének olvasása, és mindenekfelett az Ő testében és vérében való részesedés kimozdít bennünket  holtpontról.

     Hálaadó és magasztaló léélekkel forduljunk Istenünkhöz, aki nekünk adta Krisztust a mi Üdvözítőnket, megív bennünket „halászatra”, megvendégel bennünket mint az evangéliumi szakaszban szereplő tanítványokat: Jézus hívta őket: „Gyertek, egyetek!” (Jn 21,12). A vele való együttlét bátorít és megerősít bennünket. Táplál bennünket az Úr, és a szüntelen jelenléte biztonságot ad  nekünk, akiket meghívott az apostoli munkára.

     A szent ünnepek elmúltával is éljünk abban a tudatban, hogy Jézussal hatalmas dolgokra vagyunk képesek, ezért merjünk János apostollal együtt tanúságot tenni és felkiáltani:” Az Úr az!” (Jn 21,7). Igen, az Úr az aki minden végbevisz, bízzunk benne hogy a mi személyes életünket, de az egész Egyház életét sikerekkel fogja megkoronázni. Ehhez arra van szükség, hogy mindenkoron hallgassunk az ő szavára, higgyünk az erejében, és bízzuk magunkat az ő irgalmas jóságára és emberszeretetére!

     Kegyelem és békesség legyen veled kedves testvérem!

 

Eseménynaptár

Szeptember 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30