Pünkösdvasárnap

Szerkesztette: Dobó Tibor

OLVASMÁNY ApCsel 2, 1-11 Amikor elérkezett Pünkösd napja, ugyanazon a helyen (az emeleti teremben) mindnyájan együtt voltak az apostolok. Hirtelen zúgás támadt az égbõl, mintha heves szélvihar közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol együtt voltak. Majd lángnyelvek tûntek fel, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és nyelveken kezdtek beszélni, ahogyan a Lélek indította õket. Ez idõ tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, minden népbõl az ég alatt. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verõdött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: ,,Nem Galileából valók mindnyájan, akik itt beszélnek? Hogyan hallhatja hát õket mindegyikünk a saját nyelvén, amelyben született? Mi, pártusok, médek, elamiták; és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frigiának és Pamfiliának lakói; Egyiptomból, a líbiai Ciréne vidékérõl és Rómából való zarándokok; zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: mi mindannyian úgy halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten csodás tetteit!” SZENTLECKE 1 Kor 12, 3b-7. 12-13 Testvéreim! Senki sem mondhatja magától: „Jézus az Úr!”, csak a Szentlélek által. A lelki adományok ugyan különfélék, a Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is különfélék, de az Úr ugyanaz. Sokfélék a csodajelek is, de Isten, aki mindenben mindent véghezvisz, ugyanaz. A Lélek ajándékait mindenki azért kapja, hogy használjon vele. A test ugyan egy, de sok tagja van. A testnek ez a sok tagja mégis egy test. Így van ez Krisztussal is. Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk keresztségünk által: akár zsidók, akár pogányok, akár rabszolgák, akár szabadok vagyunk. Valamennyiünket ugyanaz a Lélek töltött el. SZEKVENCIA Jöjj, Szentlélek Istenünk, add a mennybõl érzenünk fényességed sugarát! Jöjj, szegények Atyja, te, bõkezûség Istene, lelkünk fényed hassa át! Édességes vigaszunk, drága vendég, szomjazunk, édes lélekújulás. Fáradottnak könnyülés, tikkadónak enyhülés, sírónak vigasztalás. Boldogságos tiszta fény, szállj meg szívünk rejtekén, híveidnek napja légy! Ihleted, ha fényt nem ad, emberszívben ellohad minden érõ, minden ép. Mosd meg, ami szennyezett, aszúságra hints vizet, orvosold a sebhelyet! Simogasd a darabost, fölmelengesd a fagyost, útra vidd, ki tévelyeg! Add, vegyék el híveid, kik hitük beléd vetik, hétszeres kegyelmedet! Jámbornak jutalmazást, engedj boldog kimúlást: mindörökké mennyeket! EVANGÉLIUM Jn 20, 19-23 Amikor a hét elsõ napján (Húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett és így szólt hozzájuk: ,,Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételt: ,,Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bûneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.” Elmélkedés Pünkösd az egyház születésének napja, mert e naptól kezdve a hívek száma nagy növekedésnek indul, az apostolok soha nem látott lendületet kapnak az igehirdetéshez és tanúságtételhez, s az egyház ezáltal kilép rejtekébõl, s elindul, hogy meghódítsa a világot. Bõven van mit tenni. Ezt a feladatot a Mester bízta rájuk, s most kezdetét veszi a munka. Az evangélium hirdetése, mégpedig minden népnek. S Jézus velük van ígérete szerint. Megtapasztalják segítségét a Lélek indíttatásai által, csodák és jelek kísérik majd cselekedeteiket. S az egyház élni fog, s mind többen lesznek, akik megtérnek, s magukhoz ölelik a hitet. A pünkösdi csoda soha nem látott meglepetést és csodálkozást vált ki azokban, akik ennek részeseivé váltak. Mindenki a saját nyelvén hallotta az igehirdetést, mely Isten csodás tetteirõl szóltak. S mi ma is azt kérdezzük, hogy ez hogyan lehetséges. Vajon miként kell ezt értelmezni? Nekünk is mondhatná Jézus: Hát még mindig nem értitek? Bizony nem könnyû megérteni azt, ami egyedül Isten számára felfogható, de mely csodának részeseivé akar tenni bennünket. Pál apostol meg is magyarázza, hogy ez a képesség senkinek sem adatik meg, csak a Szentlélek által. A képességeink, adottságaink a Lélek ajándékai, hogy általuk képessé váljunk a felismerésre, a megértésre, az Istennek tetszõ élet pályájára állni. Miért is feledkezünk meg oly gyakran az éppen ma olvasott szentírási részletrõl?! Valamennyiünket ugyanaz a Lélek itatott át – mondja az apostol. Minden embernek ugyanaz a méltósága. Ha Isten így tekint ránk, akkor nekünk is hasonlóképpen kell cselekednünk. Ez az igazság megfordítva is igaz. Ha annyira szemet szúr a másik ember mássága, nemzeti hovatartozása, állapotbeli különbsége, akkor fel kell tenni magunkban a kérdést, hogy vajon milyen lélek lakozik bennünk. Ahol a Lélek kiárad, ott Istenre és egymásra találnak az emberek. Pünkösdvasárnap a húsvétvasárnap este történtekrõl olvasunk az evangéliumban. Nem véletlenül. Pünkösdkor korona kerül a húsvéti csodára. Urunk mennybemenetelekor olvastuk, hogy még akkor is voltak, akik kételkedtek. S Húsvét vasárnap este is félelem és bizonytalanság jellemezte az apostolokat. Nem véletlenül köszönti õket Jézus e szavakkal:„Békesség nektek!”. Most azonban, Pünkösd ünnepén, nincs többé helye a hit gyengélkedésének, a kétkedésnek. Most csak lángolás van, tûz, a szeretet tüze, s talán sok örömkönnycsepp is. Az apostolok e naptól kezdve megállíthatatlan buzgósággal indulnak az apostoli munkára, hiszen világgá kell kiáltaniuk: Jézus él, ma is él, velük van, s többé nem hal meg. Minden igaz a tanításából, az utolsó betûig is. Boldog, aki hivõvé lesz!

Eseménynaptár

December 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31