Nagyböjt 01 vasárnapja

Szerkesztette: Kiss Ullrich SJ

Abban az idõben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtöt, végül megéhezett. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértõ, és így szólt: "Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré! Jézus ezt felelte: Írva van: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazon igével, mely Isten szájából származik. Ezután a szent városba vitte õt a sátán, és a templom oromzatéra állította. Így szólt: Ha Isten Fia vagy, vesd le magad! Hiszen írva van: Angyalainak megparancsolta: A tenyerükön hordoznak téged, hogy kõbe ne üsd a lábadat! Jézus ezt válaszolta: De az is írva van: ne kísérts Uradat, Istenedet! Végül egy hatalmas hegyre vitte õt a sátán. Megmutatta neki a világ valamennyi országát és azok gazdagságát. Azután így szólt: Ezt mind nekem adom, ha leborulsz és imádsz engem! Ekkor Jézus azt mondta neki: Takarodj ,sátán! Mert írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Erre otthagyta õt a sátán, és íme, angyalok jöttek és szolgáltak neki. Vajon Maslow, a szükségletek elhírhedt piramisának atyja, aki annyi reklámszakembert inspirált, elmélkedett-e valaha a kísértés történetétõl Szent Máté szerint? Roppant tanulságos pedig! Az elsõ két kísértés, érdekes módon a két legalsóbb szinten jelentkezik: a biológiai - éhség - szükségletek szintjén, valamint a biztonság szintjén. Maslow és követõi szerint elõbb ezeket kell kielégítenünk, mielõtt felfelé léphetnénk a magasabb rendûek felé. A különös az csupán, hogy a kísértõ, aki meglepõen tájékozott, Isten fiának szólítja Jézust, és mégis ilyen primitív trükkökkel próbálkozik. Pedig, nem csak isten Fia, de az ember sem kizárólag kennyérrel él, azaz biológiai és fiziológiai szükségleteinek rabja. Ettõl ember. Egy megrendítõ könyvet kaptam a homoródfürdõi Managament by Jesus vállalkozó szeminárium egyik résztvevõjétõl. Richard Wurmbrand Mélységekben járatta õket címû regénye a negyvenes-ötvenes évek kommunista Romániájában játszódik, és egy politikai elítélt, vallásért, hitéért üldözött hitvalló kálváriáját mutatja be. Lebilincselõ és felemelõ. A román gulágban a Biztonság alapvetõ igényérõl beszélni groteszk lenne, és egyébként a rabok éheztek, fáztak és asszony nélkül szenvedtek. Más szóval a rendszer lényege, hogy a kínzók kiiktatták radikálisan a maslowi piramis két legalsóbb fokát. És hihetetlen: de a szeretet és a közösség épp ebbõl a teljes nincstelenségbõl született. S a szeretetbõl - mit sem törõdve az elméletileg következõ öntisztelet, hírnév fokozattal és a tudás és szépséget lábbal tiporva - a rabok sorra eljutottak a legfelsõbb fokra: a transzcendens fokra, Isten szeretetére. Nem kellett ehhez elõbb önmegvalósítás sem, sõt, az is - a mai ember dédelgetett önmegvalósítása - Végsõ soron az istenszeretetbõl fakadt, és csak azáltal vált lehetségessé. A börtöntöltelékek között nem is egy boldog volt. S némely börtönõr is megjárta ezt az utat. Õk jelképesen mintegy alagutat fúrtak fel a csúcsra a piramis romjain át. Mindez azért volt lehetséges, mert 2000 éve egy negyven napos lelkigyakorlaton egy názáreti ács nemet mondott a kísértésre. Nemet mondott a harmadik kísértésre is: a hatalom kísértésére, mely oly feltûnõen hiányzik Maslow koncepciójából, és amelyre Pauker Anna és Gheorghiu-Dej önkényuralma épült. Miért? Hogyan lehetséges ez? Volt ugyanis a börtönben a sok megalázott között néhány, így a könyv írója, Wurmbrand, aki ott is ki merte mondani: Takarodj ,sátán! Mert írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! S, mi a jólétben vajon merjük-e?

Eseménynaptár

Február 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28