Karácsony ünnepi mise

Szerkesztette: Benyik György

Zsid 1,1-6 Fiában szólt hozzánk „1Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz, 2ezekben a végsõ napokban Fiában szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé tett, aki által az idõket is teremtette. 3Mint dicsõségének kisugárzása és lényegének képmása, õ tartja fenn hathatós szavával a mindenséget. A bûntõl való megtisztítást elvégezve helyet foglalt az isteni Fölség jobbján, 4s annyival kiválóbb, mint az angyalok, amennyivel különb nevet örökölt náluk. 5Vajon melyik angyalnak mondta valaha: "A fiam vagy, ma szültelek?" Vagy: "Én atyja leszek, õ meg a fiam." 6Ám amikor Elsõszülöttét bevezeti a világba, ezt mondja: "Imádja õt Isten minden angyala." A zsidó levél az újszövetségi levél irodalom legkülönösebb alkotása, melyet nagy valószínûség szerint egy igen mûvelt hellén keresztény írt, talán Apolló, a jeruzsálemi templom pusztulását átélt papoknak vigasztalásul és missziós szándékkal. Számos ószövetségi idézete olyan olvasókat tételez fel, akik nem csak olvasták az Ószövetségi szentírást, hanem értelmezésében is igen járatosak voltak. Talán annak is jó példája a levél, hogy a keresztény hívek milyen idézetgyûjteményeket használtak Jézus személyének értelmezéséhez a zsinagóga tagjaival folytatott vitákban. Azt is láthatjuk milyen nagy utat járt be ez a vita, a palesztinai folklórból összegyûjtött bájos hagyományoktól kezdve a mai teológiai érvelésig. Az evangéliumi gyermekség-történetben élet közeli egyszerû család tagja Jézus, hogyan foglalja el ebben a szövegben az ég és a föl között, az isteni hatalmi rendszerben az angyalokat is megelõzõ helyét az Istennél. Sõt Jézus születését is beállítja Isten örök tervébe, mely már a világteremtése elõtt minden részletében kész volt. A világmindenség fölött uralkodó Isten udvartartásának része lesz Jézus, akit Palesztinában egy generációval korábban sokan személyesen is megismertek. Egyrészt összekötõ kapocs a fenséges Isten és az emberek között, másrészt a szöveg azt is mutatja, hogy a hétköznapi tapasztalatra épülõ hit egy generáció után hogyan válik tanná. Azt nem tudjuk, hogy ennek a szövegnek az írója személyesen találkozott-e a názáreti Jézussal, vagy azok közvetlen tanítványaival. Azt sem tudjuk, hogy a levél olvasóinak milyen személyes kapcsolatuk volt a galileai mesterrel. Az viszont világos, hogy vallási akadémikus polémiába kapcsol be ez a levél bennünket. Igen érdekes amint ezt a folyamatot a hagyomány szerint leghosszabb éltû János evangélista személyesen átélte. Õ aki élete végén sem feledte azokat a személyes benyomásait, amelyet Jézus mellett szerzett különös érzéssel kapcsolódik be az élete végén a teológiai vitákban. Levelében ezt írja: „Ami kezdettõl fogva volt, amit hallottunk, amit saját szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és kezdünk tapintott: az élet Igéjét hirdetjük nektek.”(1Jn 1,1) Az elsõ keresztények átélték, hogy a személyes élmény miként válik tanná. Jézusnak egy adott szituációban elmondott szava, hogyan válik vallási teóriák alapjává. A teória már másként hat mint a személyes élmény. Jézus személyének jelentõségét nehéz lett volna minden vallási teória nélkülözésével bemutatni a fõpapi körökbõl kikerült olvasóknak. Azonban ez a levél nyilvánvalóan csak az elsõ kísérlet lehetett a mûvelt zsidó teológusok megnyerésére. A teoretikusoknak is át kellett menni a megtérésen, vagyis az elméleti belátást követni kellett a szív megváltozásának. Ezzel elkezdõdött a mind a mai napig tartó dilemma, az elméleti kereszténység és a gyakorlati hitvallás között. Az egyik nem nélkülözi a másikat. Az elméleti vita terméketlen a megtérés gyakorlatát követõ életforma váltás nélkül, és a megtérés megfelelõ világkép nélkül bizonytalan vallás-gyakorlathoz vezet. Akik megpróbáltak már evangelizálni egy hitetlent, vagy egy másik vallás filozófia képviselõjét azok megtapasztalhatták, milyen hosszú az út az elméleti belátás és a gyakorlati kereszténység között. Pedig ez egy alapvetõen vallásos korban történt, ahol Isten mûvei, jelenléte és történelmi hatása lényegében mindenki számára elfogadott volt. Manapság ennél is nagyobb a távolság a gyakorlati ateista és a gyakorlati keresztény között. Még akkor is, ha a megértés és a megtérés nem mindig járja végig azt a nagy utat, amely az elméleti érdeklõdéstõl a hitvalló életig terjed. De igen fáradságos munka felépíteni egy vallásos világnézetet abban az emberben, aki ezt nem örökölte, vagy akit elõzõ vallásos ismeretei frusztráltak. Sok esetben nagy türelemre van szükség és arra, hogy legyen érzékünk az eltérõ kultúrájú ember megértésére.

Eseménynaptár

Február 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28