Húsvét vasárnap

Szerkesztette: Benyik György

Kol 3,1-4 „Ami odafönn van azzal törõdjetek!” 1Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. 2Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre. 3Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve az Istenben. 4Amikor majd Krisztus, a mi életünk megjelenik, vele együtt ti is megjelentek dicsõségesen Krisztus feltámadása az apostoli igehirdetés központi tézise, mely csak keresztény forrásokban található meg. A legrégebbi írott formában a feltámadásról 1Kor. 15,3-8-ban olvashatunk Kr.u. 53-ban, amelyben Pál az örökölt tanúságtételeket sorolja fel, többek között a Péternek és az ötszáz testvérnek történt megjelenéseket. Ez a szöveg egyfajta hitvallásnak tûnik már itt is, melynek arám szöveget tükrözõ irodalmi formája azt jelzi, hogy eredetét palesztinai közösségben kell keresnünk. Az õskeresztény himnuszok Ef 5,14, Fil 2,6-11, 1Tim 3,16 arról tanúskodnak hogy ezt a hitvallást a liturgiában is állandóan ismételték, mint a közösség legfontosabb tanítását. Pálnak az Apostolok Cselekedetei c. írásban rögzített beszédeinek visszatérõ témája Krisztus feltámadása. Azonban soha nem ismétlik el pusztán a Jézus Krisztus feltámadását úgy, mint ami egyszeri következmény nélküli esemény, hanem amely a hívek feltámadásának, sõt már evilági életük horizontjának meghatározó jelensége. Az apostolok életét a Krisztus feltámadása alapvetõen megváltoztatta. Az eddigi félénk tanítványokból, akik a szenvedés történet idején elrejtõztek, most tanúságtevõ bátor igehirdetõk lettek. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy Jézus feltámadásáról szóló evangéliumi hagyományok rögzítése a levélirodalomban már jelzett hitvallási formulák után születtek meg. Tehát Jézus sírja körüli események leírását a feltámadás hitét birtokló írók rögzítették. A húsvéti feltámadás hit pontos eredetét tehát nem tudjuk meghatározni, de valaminek történnie kellet, hogy a depresszióban és félelemben élõ tanítványi körben ilyen gyökeres változás állt be. A húsvéti feltámadás hit a keresztény közösségben élõ tekintélyes személyek tapasztalatára épült. Ez a tapasztalat azonban folytatódott és nem igaz, Lessing (1777) kijelentése, hogy ez kizárólag az elsõ tanítványokra korlátozódott volna. Jézus feltámadásának óriási mozgósító szerepe van Pál igehirdetésében, amelyben a hívek feltámadásával kapcsolódik össze ez a tanítás. Egyben Jézus feltámadásának tapasztalata a földi Jézus igehirdetésének igazolása is. A feltámadás tanítása megosztotta a Jézus eseményrõl értesülteket, zsidókat és pogányokat egyaránt. Kezdettõl fogva megtaláljuk a feltámadás tana ellen tiltakozókat is, mégis Pálnak milliós nagyságrendû tömeget sikerül mozgósítani ezzel a tanítással, sõt a föltámadás hite a keresztény egyházban soha nem változott és nem gyöngült meg. A feltámadáshoz tartozott a hívek feltámadása, amely egyrészt spirituálist feltámadást jelentett már itt a földön, vagyis a bûnbõl való feltámadást. Ilyen spirituális feltámadást hirdet a mai levél is, mikor a feltámadásban hívõknek, akiket „Jézussal feltámadottaknak nevez” (1.v.) un felsõbbrendû, égi értékek követését természetes követelménynek tartja. Egy új emberideál és emberi magatartás születik a feltámadás hitével együtt a keresztény egyházban. A végítélet és a Krisztussal való öröklét hitében átalakulnak a földi élet dimenziói a hívõk számára. A keresztény közösségekben más típusú közösségi életet rendeznek be, mint ami a közösséget körülvevõ városban (polisz) található. A keresztényeket egy fajta lelkesedés tölti el, egész életüket odaadják ezért az eszméért. Földi életük végének nem a halált nevezik, hanem a feltámadást, és a halált csak álomnak, elszenderülésnek kezdik nevezni. Ami azt is jelenti, hogy az elsõ apostolok tapasztalata, éppen olyan hatással van az élet szemléletük változására mint azoknak akik csak a szavukra hisznek. A föltámadás hitének személyes átélése és elfogadása, nem a tanult, vagy hallott hit megértését jelenti csupán, hanem a megélt hit elfogadását. A feltámadás hitének elfogadása azonban nem pusztán filozófiai és ismeretelméleti kérdés, hanem morális követelményeket is magába hordozó döntés. Jézus feltámadásának és a feltámadás hitének elfogadására, csak érett, felelõsen gondolkodó személyiség képes, aki azt is belátja, ezután földi vágyait is az új hitnek kell alárendelni. Aki belátja, hogy a Jézus által képviselt ember ideál, nem a személy életének korlátozását jelenti, hanem inkább kiteljesedését. Ezért a feltámadás hitének nem csak világi története van, hanem van egy pszichológiai története is, minden emberben. A földi Jézusról szóló szép és jámbor történeteket, vagy Jézus születésérõl szóló megható családtörténetet könnyû elfogadni, mert nem feltétlenül kötelez állásfoglalásra bennünket. A feltámadás tanának elfogadása olyan változtatást követel, amelyet Pál azzal a képpel fejezett ki, hogy a hit elfogadása elõtti földies irányultságú ember meghal bennünk és az új, a mennyei értékekre figyelõ ember megszületik. Ez tényleg óriási változás életünkben.

Eseménynaptár

Február 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28