Húsvét 06 vasárnap

Szerkesztette: Benyik György

ApCsel 8,5-8.14-17 Fülöp Szamaria városába került 5Így Fülöp Szamaria városába került, s ott hirdette Krisztust. 6A nép hallva és látva a csodákat, amelyeket tett, egyöntetûen figyelemmel hallgatta. 7Mert sok megszállottból - hangosan kiáltozva - kiment a tisztátalan lélek, és sok béna meg sánta meggyógyult. 8Így nagy volt az öröm ebben a városban….14Amikor a Jeruzsálemben maradt apostolok meghallották, hogy Szamaria elfogadta az Isten szavát, elküldték hozzájuk Pétert és Jánost. 15Amikor megérkeztek, imádkoztak értük, hogy megkapják a Szentlelket. 16Mert még egyikükre sem szállt le, csak meg voltak keresztelve az Úr Jézus nevére. 17Rájuk tették hát kezüket, s erre megkapták a Szentlelket. Szamaria nagy történeti hagyományokkal rendelkezõ, Jézus és az õsegyház idején igen szép város volt, hála Nagy Heródes építkezéseinek. Palesztina Nyugati részén található és Omri Kr.e. 870-ben vásárolta meg és kedvezõ stratégiai fekvése miatt fõvárossá tette (1Kir 16,24). Ezt bizonyítja, hogy az asszírok csak három éves ostrom után (2Kir 6) tudták elfoglalni Kr.e. 721-ben. Harmincezer fõs lakosságát deportálták és idegeneket telepítettek a városba. Fontosságát megõrizte a Perzsa uralom idején is, ezt bizonyítják az itt feltárt diplomáciai levelezés dokumentumai. Nehemiás idején vívja ki önállóságát Kr.e. 4-ben, eddig ugyanis perzsa helytartók kormányozták. Az itt talált papiruszok arról tanúskodnak, hogy Nagy Sándor elõl menekülõk lakták, de érdekes módon hadvezére Perdikkász már veteránokat telepített a városba, hogy ezzel segítse elõ a hellénizálás folyamatát. Kr.e. 107-ben Johannesz Hürkanosz foglalta el a várost. A harcokban igen megsérül, de Gabinus helytartó újra felépítette, amikor Augustus tiszteletére templomot emeltek benne. Nevét Szebasztéra változtatták. Fülöp apostol volt az elsõ a jeruzsálemi tekintélyesek közül, akinek nevéhez egy vidéki város, Szamaria, keresztény missziójának kezdetei fûzõdnek. Ezt csak megerõsíti Péter és János látogatása (Csel 8,5-25) a városban. Az elsõ keresztények minden bizonnyal pogány-keresztények lehettek. Fülöp közelebbit nem mond róluk. Csodatévõ ereje lelkesített fel õket. A kereszténység az apostoli korban elsõsorban városi jelenség volt. Ennek számos tényezõ mellett az volt az oka, hogy ezekben a városokban honosodott meg a koine görög nyelv, ami közvetített a különbözõ etnikai csoportok között és megkönnyítette a kommunikációt. Feltehetõen a jeruzsálemi õs-gyülekezet missziósainak stratégiai célpontja is a város volt. Fülöp vándor apostolként mûködött és sok legenda fûzõdik a nevéhez, melyet a kánoni iratok nem részleteznek. Fülöp apokrif evangéliuma gnosztikus irat, amely az egyiptomi sivatagban található, Nag-Hammadiból került elõ 1945-ben. Bár elsõ látásra feltûnik hasonlósága a Tamás evangéliumával, amely inkább Jézus mondásait tartalmazza, de ez az írás inkább a házasság szentségét taglaló gnosztikus írás. E szöveg hibás fordítása terjesztette el az a frivol nézetet, hogy Jézus és Mária Magdolna között mély baráti kapcsolat lett volna. Az írás Kr. u. 150-300 között keletkezhetett, a hagyomány szerint azonban Fülöp apostol Kr.u. 80 k. meghalt. Az írás tehát inkább Fülöp tekintélyére, mint gondolataira és tanítására épít. Érdemes idézni néhány mondatot belõle: "Krisztus eljött, hogy egyeseket kiváltson, másokat megmentsen, megint másokat megváltson. Az idegeneket kiváltotta, és sajátjaivá tette, és megmentette azokat, akik az övéi. Ezeket zálogokká tette akarata szerint. …Ezért sem a jók nem jók, sem a rosszak nem rosszak, sem az élet nem élet, sem a halál nem halál. Ezért fog mind egyenként feloldódni a legkorábbi kezdetben. Akik azonban felülemelkednek a világon, azok nem bomlanak fel, és örökre megmaradnak. " Az idézett szöveg elsõ részében fõleg Jakab apostol levelének stílusa és tanítása tükrözõdik, míg a második részben eluralkodik a gnosztikus terminológia. Látva ezeket az iratokat mindenki megerõsödik abban, hogy a kánoni iratok milyen kiegyensúlyozottak és milyen gondosan válogatták ki õket, hogy Jézus tanítását hitelesen közöljék. Ebbõl a fentebb idézett szövegbõl azt látszik, hogy az apostoloknak és utódaiknak milyen írás-tömegbõl kellett kiválasztani a helyeset és a mindeni számára mértékadó evangéliumokat. Érdemes arra gondolni, hogy a keresztény hívek milyen különbözõ fantázia világgal és néha félreértve a keresztény tanítást, dolgozzák fel és terjesztik a keresztény egyház tanítását. A széles körben terjesztett tévedések és félreértelmezések csak nehezítik a hiteles tanítás megõrzését. Ezért a mi feladatunk is, hogy hiteles keresztény életet éljünk, és hiteles keresztény tanítást adjunk tovább, hogy a kezdetekrõl szóló tudósításokat a saját elképzelésünk el ne homályosítsa.

Eseménynaptár

Október 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31