Évközi 9. vasárnap

Szerkesztette: Benyik György

Róm 3,21-28 „kegyelme jóvoltából ingyen történik a megigazulás” A bûn és büntetés koncepciója az ószövetségi szentírásban igen erõs. Az a meggyõzõdés, hogy Isten megtorolja a bûnöket számos esetben olvasható a Bibliában és az erkölcsi rend helyreállításának szükségébõl fakad. Úgy vélik ugyanis, hogy a bûn egy másfajta életet valósít meg a földön, mint amit Isten az embernek szánt. A bûn rontja meg az emberek közötti kapcsolatot, sõt az Isten és az ember közötti kapcsolatot is. A bûn helyes megnevezésében segít a törvény, legtöbb esetben ez alatt Mózes törvényének aktuális vallási bíróságokon keresztül történt ítéleteit, mint az Isten igazságosságának helyreállítására tett kísérleteket értékelték. Ennek a módszernek a hatékonyságáról Pál nem volt meggyõzõdve. Sokkoló élménye lehetett, az amikor maga is ezen bíróságok segítõjeként halálos ítélethez segítette István diakónust elitélõ bírákat. István halálos ítéletével nem lett kevesebb a világban a bûn. A halálos ítélet, valószínû még Pál véleménye szerint sem hozta meg István számára az isteni megigazulást. Talán ez a sokkoló élmény is hozzásegítette Krisztus megváltásának megértéséhez Pált. Szembesülnie kellett, hogy az õ módszere a halál és a gyûlölet keltése, az Isten Jézus Krisztus által gyakorolt módszere pedig a szeretet és a megbocsátás áldozata. Isten szeretetének nagyságát felismerõ hívõ sokkal inkább megtisztul, mint Pálnak István diakónus elitélése által keltett félelemben élõ ember. A félelem elrettent, de gyökerében nem orvosolja a bûnös szándékot, talán egy ideig visszatart, de nem tesz igazzá. Isten szeretetének megértése viszont segíti a megtérés folyamatát. Pál felismeri, hogy itt valami titkos lelki folyamatról van szó, amelyet szt. Ágoston a kegyelem tanában fejtett ki. Pál kijelentésének és Ágoston kegyelemtanának is a lényege, hogy Isten ingyen adja a megbocsátást, nem pedig érdemeink, vagy vezeklésünk alapján. A Jézus Krisztusban való hit, az a kegyelem, amely a bûneink belátása alapján megtisztít bennünket, oly annyira, hogy sem megtorlás félelemével nem köt többé bûneinkhez, sem az örökös lelkiismeret furdalással nem köt gúzsba, hanem szabaddá tesz azoktól. A krisztusi szabadság nem azonos az emberi jogok szabadság koncepciójával. A krisztusi szabadság ugyanis felelõs hitbeli döntés következménye, és egy megváltozott emberi magatartáshoz vezet. A társadalmi szabadság viszont önmagában nem eredményezi saját bûnünknek a belátását, hanem csak az önkorlátozás határait lazítja fel. Már a másik ember érdeke sem fontos, csak a saját szabadságom. Ez nem a megigazult ember szabadság fogalma. A megigazult ember szabadsága feladatot jelent és önkéntes erény gyakorlatot. Ez a szabad döntés azonban Isten titkos kegyelmi hatásának következménye és nem a korlátozás nélküli szabadság eredménye.

Eseménynaptár

Június 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30