Évközi 4. vasárnap

Szerkesztette: Benyik György

1Kor 1,26-31 A kereszt bölcsessége 26Gondoljatok csak meghívástokra, testvérek! Nem sokan vannak köztetek olyanok, akik a világ szerint bölcsek, nem sok a hatalmas, nem sok az elõkelõ. 27Isten azonban azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket, s azt választotta ki, 28ami a világ elõtt gyönge, hogy megszégyenítse az erõseket, s ami a világ elõtt alacsonyrendû és lenézett, azt választotta ki az Isten, a semminek látszókat, hogy megsemmisítse azokat, akik valaminek látszanak. 29Így senki sem dicsekedhet Isten elõtt. 30Általa van nektek életetek Krisztus Jézusban, aki Istentõl bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelõdésünkké és megváltásunkká lett. 31Így teljesül az Írás: "Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék." Ez a szakasz leginkább egy zsinagóga prédikációra emlékeztet, amely Pálnak farizeusi képzettsége miatt is az elsõ és legrégebbi igehirdetési tapasztalata volt. Az itt idézett szövegszakaszt az un. Kereszt bölcsessége téma vezeti be. „A keresztrõl szóló tanítás azoknak, akik elvesznek, balgaság ugyan, de nekünk, akik üdvözülünk, Isten ereje.” (18.v.) Akadnak kutatók, akik úgy vélik ahogy Baruk próféta 3,9-4,4-ben Jeremiás próféta szavait (8,13-9,24) kommentálja úgy teszi ezt Pál is, követve a zsinagógába tanult szövegmagyarázat szabályait. A szöveg a bölcs-balga párhuzamra épül, amely már a zsoltárokban is gyakran az igaz és gonosz, a hívõ és a hitetlen ellentéte. A kereszt téma itt nem egyszerûen Jézus keresztre feszítésére való utalás, hanem Jézus keresztáldozata a szenvedés üdvösségszerzõ erejét jelenti. A kereszt bölcsességének megértése pedig a hívek számára az egyéni szenvedéseik érelmének megértését jelenti. Azzal hogy Pál ezt a megértést „bölcsesség”-nek nevezi, utalni látszik az ószövetségi bölcsességi irodalomra, amely Jób könyvében és más könyvekben is terjedelmesen foglalkozott a szenvedés témájával. Ez a téma nem csak a zsidó gondolkodókat, hanem egész közel-kelet bölcsességi irodalmát foglalkoztatta anélkül, hogy igazi megoldást tudott volna rá találni. A hellenisztikus korban született Prédikátor könyve szkeptikus a szenvedés értelmét illetõen, de elfogadja Isten tervének részeként. Pál missziójának elsõ lelkes szakaszában a közeli világvég várás miatt a közösség elhanyagolhatónak tartotta a szenvedés problémáját. A korintusi korszakban azonban már részint a közösségen belüli ellentétek, részben pedig a hétköznapi élet kínjainak megtapasztalása közben egyre többet foglalkozott a szenvedés kérdésével. A kopt gnosztikus iratok például nem tudták elfogadni, hogy Isten fia szenvedjen, ezt istenségének lealacsonyításának tartották, ezért Jézus szenvedését az emberi természetéhez kötötték, de az isteni természetet kivonták a szenvedés alól. Jézusnak a bûnösök iránti szeretetébõl vállalt megváltó szenvedése a keresztény hívek számára legalább olyan fontossá vált Pál igehirdetésében, mint a megváltás tan. A szenvedés vagyis a „kereszt” az egyéni keresztény életében is megkerülhetetlennek látszik. Nem mindegy tehát milyen lélekkel vállalja és viseli el ezt. Pál a maga szenvedését is felajánlja az egyház javára és fontosnak látja hangsúlyozni, hogy hasonló felismerés a keresztény megtérésnek fontos eleme. Kultúránk egyik lényeges célkitûzése a szenvedés mentes élet. Sõt az emberek életmódjának fontos részété képezi a szenvedés elkerülése. Az ateizmus egyik Isten ellenes vádja, hogy a Mindenható miként engedheti meg az ártatlanok szenvedését? Úgy tûnik, hogy a szenvedés értelmét éppoly szenvedélyesen kutatja az ember ma is mint az antik gondolkodásban. A keresztények a másokért felajánlott szenvedésben nem csupán erényt, hanem a megváltás fontos mozzanatát látták. Ennek utánzása mindig az egyéni keresztény nagylelkûségének bemutatása volt. Kevesen foglalkoztak azzal, hogy a szenvedés vagy összetöri az embert, vagy személyiségét megérleli. A szenvedésnek tehát úgy tûnik Isten pedagógiájában nagyon fontos szerepe van. Azonban Jézus Krisztus, akit Isten szenvedõ szolgájának is neveznek, elsõnek vállalta a szenvedést, még pedig a bûnös emberekét, pedig az emberek között még azok is kevesen vannak, akik barátaikért hajlandók szenvedni. Az ellenségért pedig csak az igazán szent és keresztény ember tud szenvedni, aki megértette krisztus keresztjének a titkát.

Eseménynaptár

Április 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30