Évközi 16. vasárnap

Szerkesztette: Benyik György

Róm 8,26-27 „A lélek könyörög helyettünk” Pál életét átszövi az imádság. Ennek egyik oka, hogy a zsidó hagyományokban Isten jelenlétének felidézésére használták az imát és olyan imarendet írtak elõ, amely hasonlatosat csak a szerzetesek és papok gyakorolnak manapság, amikor a nap meghatározott szakaszain mindig zsoltárokat és himnuszokat imádkoznak és szentírási szövegeket olvasnak. Ezen túl a hétköznapi zsidó ember beszédmódját is átszõtték az Istennek mondott hálaadások, minden élethelyzetben, minden cselekedet és munka elkezdésekor és befejezésekor szokás volt áldani az Istent. A pogány környezet is az imát illetõen vallásosnak mondható, hiszen számtalan istenhez fohászkodtak a pogányok is baj és szükség idején, és a szentélyekben bemutatott hála vagy engesztelõ áldozatok alkalmával is gyakorta mondtak imákat. Ennek ismeretében kicsit furcsán hangzik az a mondat, hogy „nem tudjuk, hogyan imádkozzunk helyesen” (26.v.). Nem ima technikákról van szó ebben a szövegben, nem is az imarendek helyes alkalmazásáról, hanem az ima tartalmáról. Pál nagyon jól tudja, hogy az imákban megfogalmazódnak vágyaink, azok beteljesedését kérjük Istentõl. De ezek a vágyak mindig egy nem egészen tökéletes ember megfogalmazásai, talán olyanhoz kérjük Isten segítségét, ami nem is igazán lenne jó nekünk. Ezért beszél Pál a szentlélek segítségérõl, aki, mint mondja besegít az imádságainkba. Nem az elfáradt ember helyett imádkozik, hanem úgy tûnik a tökéletlen ember kéréseit korrigálja. Ugyanis ez a Lélek „vizsgálja a szíveket” (27.v.) és Isten szent lelke tudja, hogy valójában mire is vágyunk, még akkor is ha tökéletlenül fogalmazzuk meg és ennek megvalósulását segíti. Mindazoknak, akik kötött imádságokhoz szoktak talán szokatlan, hogy az imádság közben is lehet gondolkodni. Legtöbbször, ha ilyen történik, azt gondolják, hogy rosszul imádkoztak, elkalandozott a figyelmük és bûnt követtek el. Ez valóban megtörténhet, mert a kötött imák esetében az ima szerzõjének a szándékával és érzelmeivel nem mindig könnyû folyamatosan azonosulni. A „Miatyánk” esetében Jézusnak az Atya iránti érzelmeivel és a mennyek országának földi megvalósulásával kell azonosulnunk, hogy kellõ figyelemmel tudjuk mondani ezt a szöveget. Az „Üdvözlégy” esetében Szûz Máriával és az õt köszöntõ angyallal kell azonosulnunk, majd pedig az egyház imájával. Amikor valaki ezt a rózsafüzér imádkozáskor 50-szer kísérli meg, könnyen lehet hogy míg szája monoton ismételgeti a szavakat, a figyelme elkalandozik és egészen máshol jár. Talán jobb ilyenkor megragadni a figyelmünk csapongását, és érzelmeinket, kétségeinket, sértõdéseinket, szorongásainkat az Isten elé vinni. Amint az így megfogalmazódó gondolatainkból Istennel kapcsolatos beszélgetést formálunk olyan ima alakul ki bennünk, amely egyszerre áll közel a bennünk dúló gondolatokhoz és legtisztább vallási érzelmeinkhez. Mindez a folyamat lassan átalakítja lelkünket, érzelemvilágunkat és megnyugszunk az Isten jelenlétében. Úgy gondolom nem állok messze az igazságtól, ha azt állítom, errõl a folyamatról mondta Pál „A lélek könyörög helyettünk”.

Eseménynaptár

Június 2019
HétKeddSzeCsüPénSzoVas
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30